Globális életpusztítás legyen az ára a mesterséges intelligencia fejlesztésének?

Stephen Hawking szerint a mai civilizáció összeomlásának egyik fő veszélye, hogy a mesterséges intelligencia teljesen leválthatja az embert. De az odavezető út sem kevésbé veszélyes. A 3G és 4G mobilrendszer bevezetői az elektromágneses sugárzást az emberre, állatra és a növényzetre ártalmatlannak hirdették. Mára, világméretű kiépítése után, nem cáfolható, hogy minden élőlényre pusztító hatású. (Többek közt a méhpusztulásoknak is ez a fő oka.) Az Egészségügyi Világszervezet 2011-ben a 30 kHz és 300 GHz közti rezgésszámú (RF) sugárzást „valószínűleg rákkeltő”-nek minősítette. Azóta az újabb kutatások bizonyítják: ez a sugárzás az emberre rákkeltő, így azt éppúgy a legveszélyesebb rákkeltő hatások közé kellene sorolni, mint a dohányfüstöt és az azbesztet. E sugárzás károssága a tudományban már nem vitatott, csak az, mekkora mennyiség van határérték felett, és milyen hatásokkal áll elő az egészségkárosítás.

Az 5G cellás rendszer – amely nem leváltja, hanem kiegészíti a 3G és 4G mobilhálózatokat – ezt a technológiát minőségi ugrással áttöri: milliméteres hullámokban több tízszeres és/vagy százszoros sugárzást bocsát ki az emberre és környezetére, hogy ezáltal a világ forradalmi átalakítását elérje. Ez a mesterséges intelligencia globális térnyeréséhez nélkülözhetetlen, ami az új világrend páratlan technikai előnyeit ígéri. Így például az önvezető autók, az ipari robotok, az iparszerű mezőgazdaság nagygépek digitális irányításával és a távorvoslás lehetőségeinek kiterjesztésével.

Bolygónkon az 5G sugárhatásai alól egyetlen élőlény sem vonhatja ki magát, mert a világűrben – a tervek szerint 2020-tól – 20 ezer műhold fogja biztosítani, hogy az intenzív mikrohullámú sugárzás beborítsa a Földet, míg a kapcsolatot a világszerte bárhol telepített, több millió kis átjátszó tartja fenn. A mobilhálózat a mainál jóval nagyobb frekvencián fog működni. (Ma a kb. 3,6 GHz tartományt használják, de már lefoglalták a 26 GHz-es sávot is.) A Föld elektromágneses terének ilyetén megváltoztatása – több tudós szerint – még nagyobb fenyegetést jelent az életre, mint a földi antennák sugárzása. (Az úgynevezett Schumann-rezonanciák bioritmushatásaival függ össze, hogy az ionoszférában előidézett zavarok a vérnyomást, a melatonint változtatják, továbbá rákot, reprodukciós, szív- és neurológiai betegségeket okozhatnak.)

Az elektronikai forradalmat az érdekei szerint diktáló tőkehatalom szakértői az 5G biztonságát a nagyobb frekvencia előnyével indokolják: ennek kisebb a behatolási mélysége az emberi szervezetbe. Független szakértők ezt azzal cáfolják, hogy amikor rövid elektromágneses impulzusok lépnek be a testbe, a mozgó töltések önmagukban kis antennákká válnak, ezek az elektromágneses mezőt újra kisugározzák, amely így egyre mélyebben hatol be a testbe. A veszélyt fokozza, hogy a hullámok teljesítménye vagy fázisa gyorsan változik (Doppler-hatás). Ezért nem igaz, hogy a milliméteres hullámok túl rövidek az emberi szervezetbe való mélyebb behatoláshoz.

Mi több, az 5G élő szervezetekre és környezetre ható sugárzása több százszorosa lehet az eddigieknek.

Az elektromágneses sugárzás eddig bizonyított káros hatásai miatt az uniós államok zöme elzárkózik az 5G alkalmazásától, Izrael pedig egyenesen megtiltja. A magyar kormány viszont a gazdaság versenyképességét ezzel a technikai fejlesztéssel is erősíteni kívánja. Ezért a Telenor ez év május 15-étől – kísérleti jelleggel – Győr belvárosában és Zalaegerszegen már működteti első 5G-bázisállomásait. A 3G és a 4G felől – a demokrácia jegyében – soha senki nem kérdezte meg az embereket, akarják-e a bevezetését, vagy sem. Ellenben utóbb azok elhallgatott, súlyos kártételei rájuk hárulnak. Az 5G esetében ennél is rosszabb a helyzet. Az Egyesült Államok telepítési gyakorlata (ami több nagyvárosban a multi távközlési cégek hadjárataként zajlik: lásd Dallas, Atlanta, Waco, Texas és Sacramento „meghódítását”) a civil ellenállást hatalmi eszközökkel elfojtja, és feltétlenül kikényszeríti a telepítést. Ahol szakmai vitára kivételesen sor kerülhet, az csak az érintett lakosság megosztására alkalmas, míg nálunk még a kockázatokról sincs hír.

Bár paradoxon, de létbiztonságunk szempontjából most nem a tudományos vita eldöntése a fő kérdés. Teljes bizonyosság az 5G-rendszer életpusztító hatásairól – rövid távon – aligha várható, mert az ellenérdekű tőkeerő fizetett szakértői mindig találnak érvet a konkrét egészségi ártalomnál a kétségeket is kizáró oksági összefüggés vitatására. A jog viszont épp az ilyen élethelyzet közérdekű kezeléséhez ad szilárd támpontokat. Mivel hazánk uniós tagállam, polgárainak élet- és egészségvédelmére két fontos jogforrás irányadó.

Egyrészt az alaptörvény szerint „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”. Tehát az egészséges és biztonságos környezethez való jog nemcsak állampolgári alapjog, hanem megillet minden személyt. Az egészség- és életvédelem érvényesítése az állam kötelezettsége, amelynek teljesítése felett az Alkotmánybíróság (Ab) őrködik. Az Ab gyakorlatában az oltalom fontos pillére az állam objektív intézményvédelmi felelőssége. Ez – egyszerűsítve – arról szól, hogy az állam nem léphet vissza a védelem már elért szintjéről, kivéve, ha az adott esetben az alanyi alapjog korlátozásának lenne helye. (Az élethez és egészséghez fűződő emberi jognál az utóbbi fogalmilag kizárt.) Ugyanakkor az állam arra sem jogosult, hogy a megelőzést szolgáló védelmi szabályoktól visszalépjen a szankciókkal biztosított védelem felé.

Hogy a nem jogász számára is érthető legyen:

az 5G bevezetését tekintve az állam egészségvédelmi kötelessége, hogy intézkedéseivel megelőzze (megakadályozza) a területén élő emberek egészségkárosodását.

Ezt a kötelességét megszegi, ha – a megelőzés helyett – a védelmet arra korlátozza, hogy a már bekövetkezett egészségkárosodás (vagy életvesztés) okozóját utólag megbünteti.

Másrészt, mint az EU tagja, a magyar állam köteles alkalmazni az uniós környezetvédelmi jog alapelveit. Itt a megelőzés és az elővigyázatosság követelménye a legfontosabb, amit a hazai környezetvédelmi törvény is rögzít. Az előbbi szerint a közhatalmi beavatkozásnak a környezeti kárveszély (egészségkárosítás) forrásánál kell fellépnie, hogy eleve kizárja a lehetséges károkozást. Az elővigyázatosság pedig megköveteli a környezethasználó kellő óvatosságát, körültekintését akkor is, ha még nincs tudományos bizonyíték a környezetterhelés veszélyeire, egészségügyi vagy más kockázataira. Így például az uniós jog a veszélyes vegyi anyagok kezelésénél előírja: ha az ilyen új anyag összetétele és veszélyessége még nem ismert, úgy azt mindaddig a legnagyobb veszélyességi fokozat szerint kell minősíteni, amíg nincs tudományos bizonyíték valós hatásairól.

Az 5G-nél a magyar állam nem cáfolható alkotmányos felelőssége, hogy annak alkalmazása során mind az alaptörvény élet- és egészségvédelmi követelményét, mind pedig a megelőzés és az elővigyázatosság környezetvédelmi parancsát teljesítse.

Nyilvánvaló: az 5G-technológia által ígért (vagy attól elvárt) előnyök nincsenek arányban az általa esetleg tömegesen előidézhető gyógyíthatatlan betegségekkel, az élővilág pusztulásával, sőt a társadalom értékrendjében a vélt előnyök az élet- és egészségvédelem feltétlen elsőbbségével össze sem vethetők.

Ezért indokolt, hogy

a kormány az 5G elektromágneses sugárzás hazai alkalmazását mindaddig függessze fel, amíg egyértelmű, tudományosan hiteles bizonyítékok nem tisztázzák, hogy az emberekre, az élővilágra és a környezetre nem jelent egészségügyi veszélyt vagy más kockázatot.

Csak ilyen kormányzati döntés felelhet meg a megelőzés és az elővigyázatosság igényének, amit már 187 országból több mint százezer szakember, tudós és szervezet nemzetközi petíciója megfogalmazott. Ez az 5G-mobilhálózatok telepítésére globális moratóriumot követel mindaddig, amíg nem bizonyított, hogy az új technológia senkire sem jelent veszélyt.

A szerző az MTA doktora, professor emeritus

Az 5G technológia több okból is fontos és gyakori téma a közbeszédben. A fenti írás érdemi vita elindítására is alkalmas lehet – a szerk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/30. számában jelent meg, 2019. július 26-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/30. számban? Itt megnézheti!