Célom és motivációm annak alátámasztása, hogy az északír születendő gyermekekkel szolidaritó életvédők nem álhírnek ültek fel: a várandósság 28. hetéig valóban megszűnt a születendő gyermekek életének jogi védelme Észak-Írországban. A törvény által jogfosztott emberekkel való együttérzést talán mindannyian másképp értékelnénk (talán nem tömeghisztériaként), ha a saját életünk törvény általi védelmét vennék el egyik napról a másikra.
„Veszélyes tényferdítés áll a halott csecsemők tízezreit vizionáló rettegéshullám mögött”, kezdődik a Magyar Hang cikke. Valójában sem az életvédő szervezetek, sem a profilképüket feketére változtató fiatalok nem beszéltek halott csecsemők tízezreiről. A Right To Life UK (Az élethez való jog) szervezet július óta figyelmeztet gyakorlati példákkal arra, hogy mire nyílhat lehetőség, ha jogi védelem nélkül hagyjuk a születendő embereket. Októberben az északír kormány tájékoztatójából kiderült, hogy a törvény által előírt további rendeletek hatályba lépéséig a legtöbb abortuszért folyamodó északír nőt rutinszerűen Angliába küldik. Ez azonban nem változtat azon a jogi helyzeten, hogy minden törvényi korlátot megszüntettek az abortusszal kapcsolatban, elvéve minden jogi védelmet a születendő emberektől a várandósság 28. hetéig. A most hatályba lépett jogszabály például konkrétan leszögezi, hogy nem lehet nyomozást végezni, illetve büntetőeljárást indítani vagy folytatni bűncselekményként tekintve az abortuszokra.
„A Right To Life UK állításaival ellentétben az abortuszokat csak három esetben engedélyezik: ha az anya egészsége veszélyben forog; ha a magzatnál súlyos rendellenesség jelentkezik; ha a terhesség erőszak vagy vérfertőzés eredménye”, állítja a Magyar Hang szerzője az átmeneti időszak utáni helyzetről. Pedig csak tervek és javaslatok születtek ezzel kapcsolatban, konkrét jogszabály még nem. Az életvédő szervezet pedig nem is erről beszélt, hanem a törvény beállása után kialakult, mostani szituációról.
Fájó, hogy míg az újságíró az életvédők aggodalmait megfelelő bizonyítás nélkül féligazságnak állítja be, egy abortuszért lobbizó csoport állítását annak jogi szempontból való megvizsgálása és szükséges kritikája nélkül közli. Pedig téved az abortuszpárti szervezet, amikor Európa egyik legszigorúbb rendszereként értékeli az új északír szabályozást. A publicista által „magzati jogok témájával” is foglalkozóként bemutatott Reproduktív Jogok Központját valójában a legkevésbé sem érdeklik a magzatok jogai, hiszen a csoport évek óta életük kioltásának legalizálásán dolgozik.
A „halálos vagy súlyos rendellenességgel” érkező magzat esetén végezhető abortuszt az északír kormány útmutatója említi. Ezt a speciális esetet viszont nem teszi (ahogy nem törvényerejű dokumentumként nem is teheti) kizárólagossá. Tehát sem a törvény, sem ez az északír kormány által kiadott útmutató nem állít olyat, hogy csak a magzat „halálos vagy súlyos rendellenessége esetén” szabad majd a törvény által eddig megengedett eseteken kívül az átmeneti időszakban abortuszt végezni Észak-Írországban. Ellenkezőleg, az útmutató még azt is leírja, hogy „ha egy egészségügyi szakember úgy dönt, hogy az átmeneti időszakban abortuszszolgáltatást nyújt, megteheti azt a szakmai kompetenciájának és szakmai szerve útmutatójának megfelelően”. A törvény alapján pedig még ha valaki nem is felel meg e szakmai alapvetéseknek, és úgy végez abortuszt a 28. hétig, nem büntethető az abortuszban való részvétele miatt.
Bár a Magyar Hang oxfordi tudósítója tudni véli az április 1-ig hatályba lépő rendeletek tartalmát, valójában még csak javaslatok, tervek születtek róluk. Tehát még nem létezik az az állítólagos új rendelet, amely tüntetésmentes zónát javasol az abortuszt végző kórházak körül. Jelenleg csupán az abortuszpártiak lobbiznak ezért.
„Az új rendelkezés tehát a rémhírekkel ellentétben nem Európa legextrémebb, „túl messzire ment a liberalizmus” típusú törvénye, csupán egy 150 éves, súlyosan restriktív törvény eltörlése.” Az emberi élet értékességére figyelmeztetők ezzel szemben aggasztónak tartják, hogy mindenfajta törvényi védelemtől megfosztották a magzatokat a várandósság 28. hetéig. Az Ír Katolikus Püspöki Konferencia így fogalmazott a törvény hatályba lépését követő napon: „Tegnap, október 21. éjfélkor Észak-Írországban eltörölték a születendő gyermekek egészséges védettségét egészen a várandósság 28. hetéig, bevezetve a világ egyik legliberálisabb és legmegengedőbb abortuszszabályozását.”
A szerző a CitizenGO képviselője
Köszönöm, hogy alátámasztotta érvelésemet
Cikkem fő üzenete az volt, hogy kontextusban érdemes szemlélni az olyan kérdéseket, ahol a polarizált diskurzus miatt könnyű felülni a rettegésvonatra, és érdemes előbb megvizsgálni tényeket, jelen esetben egy kifogásolt jogszabályt, és csak azoknak megfelelően felháborodni. A cikk nem arról szólt, és sugalmazni sem akarta, hogy az abortusz támogatandó dolog, hanem hogy többek között a meglévő, a szerkesztési elveiben és a tényközlésben akkurátus brit közszolgálati média által is közölt információkat bemutassa. Például, hogy a terhességmegszakítás a lazítás ellenére is rendkívül szigorú feltételek mellett lehetséges.
Bár Schittl-Zaymus Eszter cikke írásom cáfolatául született, ám mintha a brit kormány október 22-én kiadott közleményét, a szintén általuk november 4-én kibocsájtott konzultációs dokumentumot, illetve a hagyományos értelemben vett „brit sajtó” teljes egészének tudósítását hagyná figyelmen kívül. Amelyekben, ahogy az előbb is említettem, egyébként a jogi szövegre hivatkozva hangsúlyozzák, továbbra is szigorú szabályokat írnak elő a kérdéssel kapcsolatban.
Az 1945-ös törvény 25-ös fejezetének első paragrafusa kimondja, hogy akárki, aki egy „gyermek – aki képes arra, hogy élve szülessen meg – elpusztítását elköveti, vagy abban társtettes”, életfogytig büntethető, kivéve, ha ez a tett az anya életének megőrzését szolgálta. Ahogy a november 4-ei dokumentum fogalmaz: az „abortuszok tehát, ahol a magzat képes arra, hogy élve szülessen meg, továbbra is törvénybe ütköznek”. Ennyit arról, hogy „a várandósság 28. hetéig valóban megszűnt a születendő gyermekek életének jogi védelme Észak-Írországban.” (Gergely Károly)
A Magyar Hangban megjelent véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/46. számában jelent meg november 15-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/46. számban? Itt megnézheti!
