Az Európai Unió népszerűsége az elmúlt évek, hónapok történései miatt veszített fényéből, erős széttöredezettséget mutatva. Úgy tűnik, nemcsak az érdekeit, hanem az értékeit sem bírja megvédeni. Sem Európában, sem Európán kívül. Ennek több oka van. De kiemelendő: az unió hosszú ideje képtelennek látszik hatásos válaszokat adni a kontinensen jelentkező problémákra, az új valóságra. Képtelen kezelni az illiberális eszme erősödését és az e mögött megbújó korrupciót, vagy javítani és demokratikusabbá tenni az Európai Unió vezetői megválasztását, nagyobb teret engedve a nyilvánosságnak.
Az európai demokráciák javításának mikéntje most is aktuális kérdés, viszont a koronavírus okozta válság kezelése valószínűleg háttérbe fogja szorítani. Már csak azért is, mert töretlen azon kormányok népszerűsége, amelyek valamilyen finomított elnyomórendszer bevezetésével próbálkoznak – provokálva a jogállamiságot, az alapvető jogokat –, ezzel biztosítva legitimitásukat. Tehát manapság az EU egységét fenyegető erők inkább alakítják az európai politikai napirendet, mint a fejlődést keresők.
Az uniós vezetők körében nagy ijedelmet váltott ki, újabb bizonytalanságot okozva, Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint tízezer amerikai katonát von ki Németországból. A transzatlanti szövetség megrepedése persze nem ezzel a döntéssel kezdődött, de a hidegháborús időkben tapasztalt bizalmas kapcsolat már eltűnőben van. Így már látható, Európának szép lassan Amerikától távolodva kell felkészülnie a jövőre, még talán akkor is, ha a novemberi elnökválasztás eredményeképpen esetleg más személy kerül a Fehér Házba.
Az elmúlt években sem volt hiány olyan nemzetközi eseményekből, amelyek ne tették volna próbára az EU hatékonyságát, kohézióját. Kezdve az arab tavasszal vagy Oroszország részéről a Krím-félsziget annektálásával, Kína terjeszkedésével. Vagy az igazi próbatételt jelentő migrációs kérdéskörrel, amelynek eredményeként dominánsabbá lett az unió Afrika-politikája. Ehhez a drámai eseménysorhoz csatlakozik még a brexit, amely globális szinten is gyengítette az unió helyzetét, átrendezve az erőegyensúlyt.
A geopolitikai kihívásokat kereskedelmi ellentétek tetézik. Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, az Európai Unió „geopolitikailag eltűnik”, ha nem kezd el valódi hatalomként működni. Mert azt ő is érzékelheti, Amerika Európának nyújtott biztonsági garanciája csökken, és immár globális szerepe is megkérdőjelezhető. Az unió vezetői láthatják, most nem lehet nyugodtan hátradőlni és élvezni a lassan köddé váló nyugodt idők eredményeit. Tudatában vannak saját sebezhetőségüknek, így javítani kell az Európai Unió lassú és nehézkes mechanizmusán, amelyet a gazdasági és migrációs válság fokozott, és amelyet a koronavírus okozta krízis csak tetéz.
A megosztási szándék Oroszország és Kína részéről is látszik, ezek a kísérletek szintúgy veszélyeztethetik az európai biztonságot. Az EU-nak bizonyítania szükséges, hogy ebben az új helyzetben legalább Európában képes egyszerre megóvni az európai érdekeket és értékeket.
A Publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/30. számában jelent meg július 24-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/30. számban? Itt megnézheti!
