Az amerikai elnökválasztás, ha nehezen is, de befejeződött. A hetvennyolc éves katolikus Joe Biden győzelmével a demokraták szerezték meg a Fehér Ház elnöki székét. A magyar kormány számára ez első ránézésre tragédiának tűnik, és várhatóan fagyos lesz a két ország közötti kapcsolat. Mert elég csak arra gondolni, az elnökválasztás előtt Orbán Viktor egyértelműen Donald Trump mellett tette le a voksát. Arról nem is beszélve, hogy Szijjártó Péter pár nappal a választás előtt nekitámadt Bidennek, mert az elnökjelölt kritizálta a magyar demokratikus állapotokat. Ezek a szélsőséges, kalandor típusú megnyilvánulások kicsiben olyan érzetet keltettek, mint amikor 1941-ben Bárdossy László miniszterelnök hadat üzent Amerikának.
Ez a történet tudjuk, hogyan végződött. Azt viszont még nem tudjuk, az új amerikai vezetés ennek tükrében miként fog viszonyulni a magyar kormányhoz.
A megválasztott elnök mindenesetre progresszív politikával készül, amiben fontos szerepet kap az egészségügy, éghajlatváltozás, a középosztály versenyképességének javítása, a faji egyenlőtlenségek kezelése és a bírósági reform. Külpolitika terén nem lehet tudni, mennyire lesz Barack Obama örököse, de az már látható, Biden összehangolt munkát kíván elérni a globális kérdésekben. Szeretné javítani a kapcsolatot az USA és Nagy-Britannia között, érdeklődésében elődjénél nagyobb szerepet kap az Európai Unió. Mindenesetre 2021-ben Nagy-Britannia elnöksége alatt fogják megtartani a következő G7-konferenciát, így Biden megmutathatja, milyen világ- és európai politikát képzel el konkrétan.
Az mindazonáltal már most látható, Boris Johnson brit miniszterelnök lelkes szövetségese lesz az új amerikai elnöknek a klímaváltozás területén. Amerika számára azonban a nagy kihívást továbbra is Kína jelenti és ehhez a küzdelemhez keres szövetségeseket, a szó valódi értelmében. Ami nem lesz könnyű, mert ma már nincs olyan nemzet, amely feláldozná mozgásterét egyértelmű elköteleződéssel. Ez működött a hidegháborúban, de a világ véglegesen megváltozott, és mindig változásban van. Így az új elnök Európa politikájának érvényesítése sem lesz egyszerű, mert nemcsak Németország, hanem Franciaország is más-más elképzeléssel gondol az Európai Unióra és a saját szerepére, és nem mellesleg Oroszországhoz fűződő viszonyára.
Visszatérve Magyarországra: azt látjuk, a jelenlegi vezetés nem mérlegelt elég óvatosan az amerikai elnökválasztás kapcsán, és a józanságot nélkülözve mindent egy lapra tett fel, vállalva az esetleges elszigetelődést. Elfelejtették azt az alapigazságot, hogy a külpolitikát nem lehet véletlen inger folyamán kialakítani. Egyértelműen bemutatták, milyen módon nem szabad külpolitikát csinálni. Lehet, ezt még tanítani is fogják a későbbiekben. Az viszont elkeserítő, hogy nem a nemzet valódi érdekei mentén alkották meg a külpolitikai állásfoglalásukat, hanem vélhetőleg ismételten a személyes és oligarchikus érdekeltségek játszottak szerepet.
A Publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/47. számában jelent meg november 20-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/47. számban? Itt megnézheti!
