Semjén Zsolt irányt mutat

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, Orbán Viktor helyettese képzett teológus. Ennek megfelelően, szakszerűen összefoglalta a bűn, bűnbánat, megbocsátás kérdéskörét a legfontosabb helyen, az Országgyűlés plenáris ülésén. Szó szerint idézzük:

„A bűnbocsánatnak van néhány feltétele. Nem árt, kedves képviselő urak és asszonyok, ha ezt meghallgatják; önöknek is jól jöhet még. A bűnbocsánat feltétele a bevallás, a megbánás, a jóvátétel és a penitencia elfogadása. Kedves Gyurcsány úr! A bevallás nem azonos a lebukással; a megbánás nem azonos egy színházi mutatvánnyal. A jóvátétel tekintetében pedig talán hallott a Bibliában a vámos történetéről – ezt önnek is ajánlani tudom: jóvátételképpen esetleg tegyen valamit vissza a költségvetésbe. A penitenciának pedig van egy nagyon egyszerű módja: mondjon le! (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)”

A krisztusi tanítás időtlen, ami érvényes volt 2006. október 6-án, az érvényes most is. Amikor az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után szőnyegre kerültek a kormányzati erkölcs kérdései, akkor Semjén Zsolt határozottan, következetesen állt ki a keresztény normák mellett.

A keresztény normákat nem írja felül az idő. Ma is ezt várjuk el a kormányzattól. Az egyház társadalmi tanítása világosan kimondja, hogy a kormányzati tekintély alapja a népakarat és a demokratikus normarendszer betartása.

A II. vatikáni zsinat egyik fő dokumentuma, a Gaudium et spes kezdetű konstitúció kifejti a keresztény tanítást a politikai közösségről. Ennek fényében a mostani kormányzat lépten-nyomon megszegi a keresztény normákat. Nemhogy egy cikket, egész könyvet lehetne írni az Orbán-rezsimnek a keresztény tanítást lábbal tipró gyakorlatáról – és persze az elveiről is. Most csak két példát említünk.

A Gaudium et spes 70. pontja elvszerűen ítéli el a felcsúti beruházásokat: „A beruházásoknak a maguk részéről arra kell irányulniuk, hogy mind a mostani, mind a jövő népesség számára elég munkaalkalmat és jövedelmet biztosítsanak. A beruházásokról és a gazdasági élet irányításáról döntő egyének, csoportok vagy hatóságok ezeket a célokat tartsák szem előtt. Ismerjék föl súlyos kötelességüket, hogy egyrészt gondoskodniuk kell az egyesek és az egész közösség számára a megfelelő élethez szükséges javakról; másrészt a jövőről gondoskodván meg kell teremteniük az igazságos egyensúlyt a mai – egyéni és közösségi – fogyasztói igények és a jövendő nemzedék számára szükséges fölhalmozás követelménye között.” Ennek fényében a felcsúti stadion, kisvasút, mesterséges tó – bűnnek minősül. És még hosszan sorolhatnánk a hasonlókat.

Másfelől a Gaudium et spes (74. pont) világosan leszögezi, hogy a közhatalomnak egyszerre kell megfelelnie két követelménynek. Szükséges, de nem elégséges feltétel, hogy a polgárok többsége válassza meg a kormányzókat; a következő mondat még egy normát rögzít:

„További következmény, hogy a politikai tekintélyt akár a közösség egészében, akár az államot képviselő intézményekben mindig az erkölcsi rend határain belül kell gyakorolni a közjó – mégpedig a dinamikusan fölfogott közjó – érdekében a törvényesen meghatározott, vagy meghatározandó jogrend szabályai szerint.”

Igen, a demokratikus felhatalmazás csak az erkölcsös kormányzásra szól! Az egyház nem is vitatja az ilyen kormányzat jogát: „Ebben az esetben az állampolgárnak lelkiismeretből fakadóan kötelesek engedelmeskedni. Mindebből pedig nyilvánvaló azok felelőssége, méltósága és fontossága, akik az állam élén állnak.”

Tehát kettőn áll a vásár. Ha a kormány erényes, akkor az állampolgárnak lelkiismereti kötelessége az engedelmeskedés. Ámde ha a kormányzat nem erényes, akkor:

„Ahol pedig a közhatalom túllépve illetékességének körén elnyomja a polgárokat, ők ne vonakodjanak megtenni mindazt, amit a közjó tárgyilag megkövetel tőlük; de saját jogaikat és polgártársaik jogait megvédhetik az ilyen tekintély visszaéléseivel szemben, tiszteletben tartva azokat a határokat, melyet a természettörvény és az evangéliumi erkölcs megszab.”

Világos beszéd: azt a kormányzatot, amelyik semmibe veszi az erkölcsi normákat, továbbá semmibe veszi a demokratikus kereteket, minden keresztény embernek el kell utasítania.

Az egyház tanítása senkit sem jogosít fel a hőbörgésre. Tilos balhézni, randalírozni. Viszont erkölcsi kötelessége a keresztényeknek megvonni a bizalmat a bűnös kormányzattól. Minden hitvalló kereszténynek tudnia kell, hogy ha a szavazatával ezt a Fideszt támogatja, azzal a krisztusi értelemben bűnös kormányzást támogatja.

A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.