Ki lehet-e bírni három órát korrupció nélkül?

Ki lehet-e bírni három órát korrupció nélkül?

Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA elnöke sajtóértekezletet tart a katari fővárosban, Dohában a katari labdarúgó-világbajnokság kezdete előtti napont, 2022. november 19-én. (MTI/EPA/Mohamed Meszara)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Jósolhattunk, találgathattunk, győzködhettük magunkat, a mai napig mégsem volt fogalmunk arról, hogy vajon a katari labdarúgó-világbajnokság felidézheti-e az eddigi tornák hangulatát: lehet-e a szezon közepébe ékelt, téli esemény igazi vb? Néhány órával a kezdőrúgás előtt úgy tűnik, hogy a kérdésnek sosem volt valódi tétje. Csinálhatunk úgy, mintha ez a rendezvény természetesen illeszkedne a világbajnokságok 1930-ban indult történetébe, de Katarral új irányt vett a labdarúgás. Korrupció persze eddig is volt – jól tudjuk, hogy már az 1954-es vb tragikus döntőjét is elcsalták a kárunkra –, és embertelen rezsimek is többször látták vendégül a világ legjobb csapatait – ha a négy éve rendező Oroszország túl kézenfekvőnek tűnik, legyen példa az 1978-as argentin torna –, de ami most történik, az más regiszterbe emeli az átverést és az álszentséget.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) működésének elengedhetetlen kelléke a korrupció, kenőpénzek nélkül már rég berozsdásodva döglődne a szervezet, és legfeljebb jelentéktelen regionális bajnokságok szervezésébe szólhatna bele. Ha bármi kétségünk lett volna a rendszerszintűvé tett tisztességtelen eljárások felől, a 2015-ös botrány világosan megmutatta, hogy mi zajlik a világ labdarúgásának látványos díszletei mögött.

A rendőrség akkor több magas rangú tisztségviselőt vett őrizetbe pénzmosás, zsarolás és korrupció gyanújával, a kiterjedt nyomozás pedig feltárta, hogy mind a 2018-as oroszországi, mind a 2022-es katari tornát egyszerűen megvásárolták a házigazdák, egyesével lefizetve a szervezet tagjait. Joseph Blatter korábbi FIFA-elnököt és Michel Platinit, az Európa Labdarúgó-szövetség (UEFA) egykori fejét is eltiltották minden focival kapcsolatos tevékenységtől. Nem sikerült elkerülnie a botrányt a Blattert váltó Gianni Infantinónak sem, akiről már a 2015-ös ügyben is több leleplező dokumentum látott napvilágot, 2020-ban pedig kiderült, titkos találkozókon egyeztet a svájci főügyésszel – aki nem mellesleg jó barátja –, hogy eredményesen hátráltathassák a FIFA elleni vizsgálatot. Michael Lauber főügyész előbb tagadott, aztán nem emlékezett, miről tárgyaltak, végül lemondott a posztjáról.

Infantino egyelőre a helyén maradt, így egy nappal a nyitómeccs előtt büszkén vállalhatta, hogy egy bizonyítottan elcsalt szavazás végeredményeként jelölték ki Katart a vb házigazdájának. Az arab államot rengeteg kritika érte az elmúlt években. Egyebek mellett az emberi jogok semmibevétele, a nők helyzete, a homoszexualitás büntetése, valamint a stadionokon dolgozó vendégmunkások embertelen körülményei és tömeges halála miatt bírálták a rendező országot. A FIFA mindvégig kiállt Katar mellett, a kampány csúcspontja Infantino november 19-i sajtótájékoztatója volt, ahol a szervezet feje egy kibogozhatatlanul zavaros beszédben igyekezett egyszerre megvédeni a veszélyben lévő kisebbségeket, és az ezeket a csoportokat fenyegető országot.

– Ma katarinak érzem magam. Ma arabnak érzem magam. Ma afrikainak érzem magam. Ma melegnek érzem magam. Ma fogyatékosnak érzem magam. Ma úgy érzem magam, mint egy vendégmunkás – fogalmazott az elnök, majd nyugati álszentségnek nevezte az arab államot ért bírálatokat, felemlegetve, hogy korábban Svájcban is tiltották a homoszexualitást, és a nők is csak jelentős késéssel lettek teljes jogú állampolgárok. Az embertelenség relativizálása tette pályára a világbajnokságot, hiszen ha évtizedekkel ezelőtt máshol is előfordult ilyesmi, akkor Katarban is teljesen természetes.

Az sajnos már nem tűnt fel a FIFA első emberének, hogy magyarázkodásával egy fejlődési ívet vázolt fel: mintha az arab állam is elindult volna azon az úton, amit Európa már régen bejárt, és ha nagyon igyekeznek, ők is eljuthatnak oda, ahol egykor mi voltunk. Ezzel sikerült úgy felidéznie a gyarmatosító narratívát, hogy közben az emberi jogok sárba tiprását ünnepelve emelte piedesztálra a máskülönben lenézett Katart. Egy mondaton belül ítélt el, mentett fel, és cáfolta mindazt, amiért a dolgot egyáltalán szóba hozta.

A legszebb részt mégis a sörnek tartogatta. Katar korábban, a majdnem teljes alkoholtilalmon lazítva engedélyezte, hogy a stadionokban, illetve azok környékén lehessen sört árusítani, majd két nappal a rajt előtt váratlanul visszavonták a döntést, így csak a stadionok VIP-szektoraiban lesz sör. Különösen izgalmas a fordulat, hiszen az esemény egyik fő szponzora egy sörgyár, amely 75 millió dollárt fizetett a FIFA-nak a lehetőségért. Infantino mégis úgy tett, mintha a tilalom egy jó előre kidolgozott terv végeredménye lett volna, és nem megdöbbentő hátraarc a házigazdák részéről. – Három órát ki lehet bírni sör nélkül – fogalmazott a meccseket az itallal bőven ellátott VIP-részben megtekintő elnök.

Akárhogy igyekszik is a FIFA vezetője, a katari esemény örökre megbélyegzi a labdarúgást. Lehet ez minden idők leglátványosabb tornája, a nyilvánvaló csalás többé már nem pusztán jelölője lesz a játéknak, hanem a játék maga. Miközben a videóbíró rendszer segítségével igyekeznek kizárni a tévedés lehetőségét, és a lehető legigazságosabb döntések mentén egyenlő esélyeket teremteni, a totális objektivitás álcája mögött egy velejéig korrupt rendszer bújik meg, amely nem csupán rátelepedett a sportra, de egészében magába olvasztotta azt. A focit mától mindig is Katarban játsszák.

Abban az országban, ahol a hőség miatt nyáron nem lehet mérkőzéseket rendezni, a klimatizált stadionok pazarlása pedig talán már a FIFA-nak is sok lett volna, így inkább télre halasztották a vb-t. Korábban minden egyes eseményre május és július között került sor, még augusztusra sem csúszott át soha a torna, nemhogy november-decemberre. Ezt a menetrendet nem csupán a hagyományok tisztelete, de a nemzeti bajnokságok és nemzetközi kupák feszített tempója sem szabad felülírni. De a FIFA ezzel sem törődött sokat, a kilenc évtizedes történelem és a játékosok egészsége sem lehet fontosabb szempont a bőkezű Katar adományainál. 

Ezek után keresve sem találhattunk volna hitelesebb párosítást a nyitómeccsre, mint a Katar–Ecuador. Előbbi válogatott sosem jutott volna ki a tornára, ha vesztegetéssel alájuk nem teszik a pályát, utóbbi pedig úgy kvalifikálta magát, hogy egyik játékosa jogosulatlanul szerepelt a selejtezőkben, ám a csalásnak semmilyen következménye nem lett. A 23 éves ecuadori Byron Castillóról májusban derült ki, hogy még csak a neve sem stimmel: valójában Bayron Castillónak hívják, 27 éves és kolumbiai. Hiába kerültek elő az egyértelmű bizonyítékok, a FIFA nem lépett az ügyben, holott normális esetben pontokat kellett volna levonniuk Ecuadortól, és Chilének járt volna a továbbjutást érő helyezés. Feltehetően nem akarták újabb botrányokkal súlyosbítani az amúgy is kellően problémás katari vb-t, így inkább hallgattak. Ecuador azért biztosra ment: otthon hagyták a lelepleződött játékost (pontosabban nem otthon, hanem Ecuadorban).

Jó szórakozást.

Címkék: korrupció, foci-vb, Katar