Katonatiszt érkezik a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) élére! A hír érthető módon nagy visszhangot váltott ki, rögtön jöttek is a filmes párhuzamok A Tanú színházba látogató Bástya elvtársától az Isten hozta, őrnagy úr! dobozoló Latinovitsáig. Szarka Gábor kinevezése első ránézésre valóban olyan abszurd, amit a kommunizmust megmutató szatíráktól szokhattunk meg. De ha ez ennyire egyértelmű, hogy nem láthatják a döntéshozók? Vagy pont az a céljuk, hogy tovább borzolják a kedélyeket?
Az a tiltakozások kezdetétől egyértelműnek tűnik, hogy a kormánnyal nem lehet tárgyalni az ügyben. Az egyetem részéről először bíztak a diplomatikus megoldásban, majd abban, hogy nyíltabb nyomásgyakorlással, határozottabb kiállással eredményt lehet elérni. Egyik sem vált be, így következtek a drasztikus lépések: a lemondások, az együttműködés visszautasítása, majd az SZFE épületének elbarikádozása. A kérdés pedig folyamatosan napirenden volt, hogy mivel lehet eredményt elérni a NER-en belül. Ha szimpla tüntetéssel, petíciózással nem, hát a barikádozáshoz hasonló eszközökkel igen? Vagy ha azzal sem, majd az októbertől belebegtetett sztrájkkal?
Közhely, de igaz, hogy a kormány leginkább csak az erőből ért. Az viszont már más kérdés, hogy Orbán Viktor környezetében mit tekintenek valódi ellencsapásnak, és mi az, amitől nem hátrálnak meg. Volt itt már a tiltakozó diákok részéről egyetemfoglalás is, de a hatalom akkor sikeresen tudta rendbontó ellenzéki hallgatók akciójaként keretezni az egészet. Láthatóan most is ez (volt) a cél, nem teljesen eredménytelenül. Nem véletlen az sem, hogy az új kormánypárti csatorna, a Pesti TV vidéki városokba ment az embereket arról kérdezgetni, egyáltalán hallottak-e az egész sztoriról. A Fideszben leginkább abban bíznak, hogy ha a tiltakozások látványosak is, a hangjuk mégsem ér el sokakhoz, és nem sikerül látványos szolidaritást teremteni. Főleg, hogy a választók jó része az egész helyzetet nem is igazán érti. Mit csinál a kuratórium az egyetem élén, és mi lesz a dolga a most kinevezett katonatiszt kancellárnak? A többség valószínűleg nem tudna ezekre választ adni, sokakat meg egyszerűen nem is érdekel, mit oktatnak a Színművészetin. A társadalmat folyamatosan közvélemény-kutatásokkal bombázó kormány nyilván kisakkozta, hogy ebből (egyelőre) nem fog kialakulni egy a netadó elleni tiltakozáshoz hasonló óriási ellenállás.
A válság elhúzódása persze mindenképp rosszat tesz a kormánynak. Több szavazója a Fidesznek nyilván nem lesz, viszont sokakban alakul ki a kép, hogy a hatalom inkompetens, és képtelen megegyezni, békét teremteni. Miután engedni továbbra sem akarnak, mert azt a gyengeség jeleként értelmezik, ezért a Fideszben még mindig abban bíznak, hogy a hozzájuk lojális emberek kinevezésével elsimíthatják az egész konfliktust. Pedig az előző kancellárt, Vonderviszt Lajost is ők küldték, és neki szintén nem volt színházi múltja. Egyetemi kötődése viszont igen, és az elmúlt években sikerült is partneri viszonyt kialakítania az SZFE vezetésével. Vonderviszt a kialakuló konfliktusban próbált közvetíteni a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium és az egyetem között, de láthatóan nem járt sikerrel. A kormányban pedig arra jutottak, hogy olyan ember kell az egyetem élére, aki egyértelműen Vidnyánszkyék érdekeit képviseli. Ha katonatiszt, hát az. Miért, a kuratórium olyan tagjainak, mint a MOL stratégiai ügyvezető igazgatója (Bacsa György) vagy a SLOVNAFT igazgatósági elnöke (Világi Oszkár) talán több közük van a színházművészethez?
A kuratórium eddigi fenyegetőzését, miszerint sztrájk esetén megszervezik ők az oktatást, eddig mégsem igen lehetett komolyan venni. Az összes eddigi oktató és a hallgatók ellenében hogyan akarnak bármit is csinálni? Csak az tűnne számukra járható útnak, hogy egymás ellen fordítják az eddig nagyon is egységes feleket, megnyerik maguknak egyiket-másikat azzal az állítással, hogy a működés normalizálásra csak ők képesek. Erre jelenleg – szerencsére – sok esélyük nincs. A másik opció, hogy erővel próbálják letörni a tiltakozást, és megkezdeni az oktatást. Ezt meg láthatóan – szintén szerencsére – nem merik megkockáztatni. Bár Szarka már megpróbált bejutni a Vas utcai épületbe, de miután nem engedték be, visszavonulót fújt, és egy közeli kávézóban tárgyalt az egyetem képviselőivel.
Marad tehát a kivárásra játszás, csütörtöktől pedig kezdődhet a sztrájk. Hogy annak milyen hatása lesz, egyelőre bizonytalan. Az viszont biztos, hogy bármennyire is bízzon a tömegek érdektelenségében a Fidesz, az ügy már éppúgy ráégett, ahogy korábban a CEU elüldözése. Az okozott kár jelentős, a hatását igazán hosszú távon mérhetjük majd fel. És tudni fogjuk akkor is, kik voltak, akik részt vettek ebben, hozzájárulva a magyar színházi- és filmes képzés lezüllesztéséhez. Az időleges, szavazatokra lefordítható sikerben ugyan bízhatnak a fideszesek, de abban semmiképp, hogy az eddigieknél bármivel is színvonalasabb képzést képesek lesznek összehozni.
