Nem akarunk ideológiai képzést folytatni, és nem is máshoz szeretnénk viszonyítani magunkat – még egy szeptember eleji sajtótájékoztatón beszélt erről a Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs. Ironikus, hogy az egyetemi autonómia fontosságát rendre hangsúlyozó kormány képviselője a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumának elnökeként beszélt erről. Arról a szakkollégiumról van szó, amit Habony Árpád hitelezője, Tombor András alapított, és egyébként 1996-ban jött létre. A Magyar Narancs cikke szerint támogatást először az első Orbán-kormánytól kapott, az utóbbi években pedig már rendszeresen ítélik meg nekik a százmilliókat. Idén aztán megsokszorozták bevételüket, és egy 260-280 milliárdos részvénycsomaghoz jutottak. A 444 idézte egy belső levél alapján Tombor András szavait: „Eljött az idő, hogy az MCC jelentős lépést téve előre olyan kiemelt nemzeti intézménnyé váljon, alapítványi kereteit megtartva, mint a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum vagy a Nemzeti Színház.”
Az intézménynek hosszú múltja van, ami nem is egységesen értékelendő, mint az a Narancs cikkéből kiderült. Dicsérte például a képzést az MCC 2010 előtti diákja, a kormánypártisággal nehezen vádolható Csunderlik Péter is. Az elmúlt években ettől még erősen jobboldali keltetőnek tűnt az egyetem, aminek neve összefonódott a kormánypártivá váló Mandinerrel, illetve a Migrációkutató Intézettel. Utóbbi felállítása sok diáknak nem is tetszett, de aztán úgy ítélték meg, hogy az intézmény életébe nem vonódott be túlzottan. Orbán egyébként az új Index cikke szerint nyilatkozta a fentieket, beszámolva róla, hogy több mint 30, határon inneni és túli városban lesz jelen tehetséggondozó programjaival az intézmény. Az inkább PR-cikknek, mint kritikus anyagnak felfogható szövegben azért próbálták kiköszörülni a csorbát azzal, hogy az ironikus „Orbán tehetséggondozója” meghatározás szerepelt a címben. Illetve rákérdeztek arra, hogy itt tulajdonképpen ellen-CEU épül-e.
Az államtitkár mellett a miniszterelnökhöz kötni az intézményt persze nemcsupán holmi jópofa geg, nagyon is közel áll ez a valósághoz. Meg az is, hogy az üzleti ügyekkel legendásan nem foglalkozó kormányfő bólintása mindenképp kell egy olyan lépéshez, amire az MCC nemrég ragadtatta magát. Elsőként a Válasz Online hozott egy fényképet arról, amin a szebb napokat is látott Spéder Zoltán egyeztetett az MCC üdvöskéjével, a nyomtatott Mandiner főszerkesztőjeként is működő Szalai Zoltánnal. Az MCC ugyanis tárgyalásokat kezdett a Spéder-tulajdonba tartozó Axialis Holding Zrt. megvásárlásáról, amin keresztül a Libri-Bookline Csoport kisebbségi tulajdonosai lehetnek.
Ezzel a lépéssel a kormánypárti oldal lényegében megvetheti a lábát a könyvkiadásban és -terjesztésben, rögtön a legnagyobb hazai szereplőre célozva. Az MCC persze csak annyit mondott, hogy a „2008-tól a könyvpiacon jelen lévő alapítvány a tervezett tulajdonszerzéssel kiadói és könyvkereskedelmi tevékenységét kívánja továbbfejleszteni”. Tudjuk jól, hogy a „szinergiák érvényesülésének” és a „megjelenés felfüggesztésének” országában, NER-újbeszélben mit jelent mindez. Meg ott, ahol a mindenféle kuratóriumok és új fenntartók nem kívánnak beleszólni semmibe, csupán gazdasági lehetőségként tekintve az új zsákmányra. Ugyan már.
Valóban arról van szó, hogy irtóznak a tőlük független működéstől. Minél nagyobb egy piaci szereplő, annál inkább. Orbánék elviselhetetlennek tartják, ha nem ők diktálnak, vagy legalábbis nincs beleszólásuk a folyamatokba. A Meseország mindenkié körüli mostani balhé pedig vészjósló jel abban a tekintetben, hogy mi várható a kormánypártoktól e tekintetben. Tudjuk jól: ahova beteszik a lábukat, ott még fokozottabb küzdelmet kell folytatni a szabadságért és a szakmaiságért. Aztán vagy hagyják ezt a belső harcot, vagy teljesen elfoglalják azt, amire szemet vetettek.
„A szakmaiságba pedig aligha férhet bele, hogy teljes mellszélességgel a kultúrharcot szolgálja, és rendszerhű, de piacképtelen szerzőkkel árassza el a boltjait. Lehet Wass Albert és Schmidt Mária könyveiből gúlákat rakni a karácsonyi roham előtt a boltokban, csak épp üzlet nem lesz belőle” – írta az ügyről szóló cikkében a HVG360. Csakhogy ebben benne van az a feltételezés is, hogy a kormányoldalon elsősorban az üzlettel törődnek. A piacképtelen KESMA-termékek sorát látva hisz még ebben valaki? A 888 és a Pesti TV világában tényleg azt gondoljuk, hogy olyan nagyon érdekli őket egy kis visszaesés?
Reménykedni egyelőre csak abban tudunk, hogy az MCC (még) csak kisebbségi tulajdonos lesz. Hátha beéri annyival, hogy helyzetbe hozza szerzőit, kiragadja magának a részét. Hátha. Bizakodni mindig lehet – egy ideig. De már bőven elég ez is: az intézmény feltőkésítésének folyamata, a bevásárlás jellegzetesen NER-módi menete. Szerencsésebb helyeken már ez is teljesen értelmezhetetlen, egyben elképzelhetetlen lenne.
