Makrai Pált, akit már az általános iskolában sem szólított senki másképp, csak keresztnevén és becézve, szerették a gimnáziumi osztálytársak.
Publicisztika
Harminc éve vonult ki az utolsó szovjet katona Magyarországról. Az Antall-kormány külügyminiszterét kértük, elevenítse fel emlékeit a történelmi eseménnyel kapcsolatban.
Ne hülyéskedj, kis aranyom, valami más nevet írj rá a névtábládra. Nem fogunk Mária nevű hoszteszt dolgoztatni a kaszinóban.
„Vettünk egy kis vityillót a Balcsin pát hektár erdővel Veszprém határáig, van rajta egy kétszintes nyaraló, azt építjük át garázsnak, aztán felhúzunk egy nyaralót.”
Veszélyes, hogy a Fidesz olyan ügyben kelt indulatokat, amely a mindennapokban nem osztja meg szélsőségesen a magyarokat.
Magyarországon kizárólag a felforgatóknak és a reakciósoknak terem politikai babér – az ő kirekesztésük nyomán pedig csakis a szemközti kurzusba vezet az út.
A pénzt még valahogyan vissza lehet tenni a borítékokból és a nejlonszatyrokból a meglopott falvak költségvetésébe. De az időt már nem.
Ami a Brüsszellel és Soros Györggyel kapcsolatos „kérdéseket” illeti, egy sincs, amelyben ne lenne tárgyi tévedés vagy csúsztatás.
Ha valaki megkérdezné, hogy mit kedvelek leginkább a lakásunkban, első helyen egészen biztosan a könyvespolcainkat említeném tartalmastul.
Betonba öntött eurómilliárdok, házalapokba fordított családtámogatás, na, kisötösért ki mondja meg, hogy minek fogja felvinni az árát?
Aki azt hiszi, hogy a 2022-re készülő ellenzéki együttműködés nem Orbánék szája íze szerint alakul, annak érdemes számot vetnie néhány ténnyel.
Ahogy közeledik a rendszeresített négyéves túlélőjáték vége, egyre izgatottabbá válik az útvesztés légköre.
Kedd este kiderült, hogy a labdarúgó-Európa-bajnokság úgynevezett halálcsoportjából (ahol Magyarország két meglepetés-döntetlennel az utolsó, negyedik helyen végzett) senki sem érte meg a negyeddöntőt.
„Mi itt, a nagyon világelső globális multinál fontosnak tartjuk a toleranciát és a sokszínűséget. Például ezt a különleges elefántcsontból készült, bébifókabőr bevonásos széket a legkülönfélébb színű gyerekek készítették.”
Szurkolni bitang jó dolog. Engem erre ugyan nem a fociválogatott, hanem a kerületi amatőr, nagyjából és egészében a szülők által fenntartott fiúkadettkosárlabda-klubocska országos sikere tanított meg.