Az erkölcsi iránytűk

Az erkölcsi iránytűk

Orbán Viktor és Szájer József 1990-ben a parlamentben (Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem elég konzervatív családapának látszani, annak is kell lenni, írja a korábban egy kamaszlányról szoknya alá fotózott képet posztoló Pilhál Tamás. Ilyet ne csináljon, ne járjon melegklubba fideszes vezetőként – mondja a Pesti TV-ben a kormánypárti publicista, aki többnyire nőalázó bejegyzéseivel szokta észrevétetni magát. Jurák Kata – istenem, Jurák Kata! – pedig úgy fogalmaz, hogy „hatott a brüsszeli érzékenyítés”, és hogy ki korpa közé keveredik… Jeszenszky Zsolt viszont vitatkozik, „igen, de azért járhat b.ziklubba! Valaki ezt tiltja neki? Szerintem a b.ziklubba magánemberként valaki bármikor járhat.”

Szegény, szegény Szájer József! Hogy is fogalmazott a keddi közleményében? „A botlás személyes, azért csak magam tartozom felelősséggel, kérem ne terjessze azt ki senki se a hazámra, se a politikai közösségemre.” A távozó EP-képviselő mentegetőzik: ne az ő „botlása” alapján ítéljük meg tehát az olyanokat, mint Pilhál Tamás, Jeszenszky Zsolt vagy Jurák Kata. Akik aztán darabokra szedik az ügyet, és eldöntik maguk között, méltó-e még a közösségükhöz a Fidesz-alapító, vagy túl messzire ment.

A napokban sok szó esett a kormánypárti képmutatásról, így arról az ellentmondásról, ami a hangoztatott elvek és a valóság között feszül. Csak hát itt valójában nem arról van szó, hogy Szájer nem tudott megfelelni olyasmiknek, mint a felelősség, hűség, konzervatív családeszmény és így tovább. Pontosabban, lehet, hogy ezeknek nem felelt meg (az ember gyarló), csakhogy nyilvánvaló módon a fideszesek közt bőven vannak még hasonlók. És az ellenzékiek között keresztény családapák, hűséges anyák. Monogám melegek is természetesen mindenhol.

A Fidesz próbálhat ilyesmiket kisajátítani, de ez nyilván nem így működik. Ami az övé, és tényleg az övé, az a társadalmi csoportokkal szembeni hergelés, a melegellenes indulatkeltés, a folyamatos ideológiai habverés. Mindaz, amit a Meseország mindenkié kötet elleni harc megtestesít. Most pedig rettegnek a fideszesek: jaj, nehogy az ő elvhű gyűlöletkeltésüket még a végén ne tartsuk hitelesnek!

Mert hát komolyan, ki fog itt erkölcsi prédikációt tartani? Bayer Zsolt? Deutsch Tamás? Ne vicceljünk már. Mindenesetre Szájer kilépett, a párt megmenekült. Orbán Viktor is megnyilatkozott a párt értékrendjéről. Miközben ezt megvitatták a „Magyar Nemzet” csp monogramú szerzőjével (Csermely Péter?), gondolom, egyikük sem nevette el magát.

A rendőrök elől menekülő, droggal lefülelt Szájer lemondása érthető. Az útja, ahogy az ellenoldal által is becsült, okos, humoros jogászból a sorosozó-brüsszelező kampány kiszolgálójává, az egypárti alkotmányozás arcává vált, szomorú. Lesz min gondolkodni mindannyiunknak. Szájer Józsefnek például azon, hogy kikkel és milyen politikai közösséget, illetve országot épített.