A belső merénylet

A belső merénylet

Az olimpiai ötkarika a Japán Olimpiai Bizottság tokiói székháza előtt 2020. március 24-én (Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Újabban nekünk nem Mohács, hanem olimpia kell. Vagy legalábbis egy bizottság, amely egy esetleges 2032-es budapesti olimpia megpályázását és megrendezését megelőző kérdésekkel fog foglalkozni.

Tételezzük föl, hogy a bizottság teljesen függetlenül alakult meg, és semmi köze a 2020-as szilveszter legerősebb kabarétréfájának beillő, Orbán Viktorral készült Nemzeti Sport-interjúban elhangzottakhoz. És nyilván akkor is összeült volna ez a társaság, ha nem hangzik el az a miniszterelnöki mondat, miszerint „szeretném még megérni, hogy Magyarország olimpiát rendez”. Ettől persze még simán kihozhatja a bizottság, hogy az utolsó években a főváros sajnos súlyos hanyatlásnak indult a tarlósi aranykort követően, így jelenleg sajnos Budapest alkalmatlan még a pályázatra is. Már látjuk is a Kesma-laptetőket: újratöltött álomgyilkosság, esetleg átveszik majd Orbán újabb megfejtését: aki népszavazást akar rendezni erről, az „belső merényletet” követ el.

Ha pedig esetleg maga Karácsony Gergely főpolgármester jelezné, hogy talán nem ez most a legfontosabb kérdés Budapest számára, a Fidesz már rángatná is elő az egykori zuglói polgármester pár évvel ezelőtti, ötkarikás játékokat támogató nyilatkozatait.

Ami persze újabb bizonyíték lenne arra, hogy a kormánypártok környékén valamit nagyon nem értenek az olimpiai játékok itthoni elutasítottsága kapcsán. Nem, nem a „merjünk kicsinek lenni” alapgondolat kikristályosodása ez, hanem puszta tapasztalat. Csak néhány idevágó példa: az olimpia főpróbájának kikiáltott vizes világbajnokság költségei talán még ezekben a percekben is emelkednek. De emlékezhetünk arra is, hogy a 2024-es, Budapestre álmodott olimpia egyik központi helyszínének szánt Csepelen micsoda kálvária kerekedett egy hídfelújítással összekötött stadionépítésből. Na, ezek a húzások tényleg vérbeli belső merényletek.

Úgyhogy hagyjuk is a nagypolitikát, a nagyberuházásokat és a nagyrendezvényeket, viszont a bizottságosdiról ne mondjuk le teljesen. Alakulhatna például egy olyan, ami azt vizsgálja meg szigorú, szakmai szempontok alapján, hogy miként pályázhatna Magyarország vagy Budapest egy normális hétköznapra. Mondjuk egy péntekre.Utána jöhet a következő lépés: egy egész hét a józan paraszti ész szabályai szerint lebonyolítva.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.