A színházigazgató menesztésének nem politikai, kizárólag jogi okai voltak. Nem kért engedélyt a polgármestertől, nem adott tájékoztatást a terveiről. „Hogyha ő egyébként bejelentette volna, és azok alapján a megbeszélések alapján én politikai szándékból mondjuk nem járulok ehhez hozzá, akkor felvetődhet ez a kérdés, de nem ez történt” - indokolt a polgármester.
Az elmúlt tíz év ismeretében a fentieket olvasva jó okkal hihetnénk, hogy megint egy fideszes elöljáró lendült támadásba. És ismét sikerült eltávolítani egy elismert színházigazgatót, mindezt nyilvánvalóan politikai okokból. Persze, cinikusan munkaszervezési-jogi ügyként beállítva az egészet. Csakhogy az érintett polgármestert ezúttal Baranyi Krisztinának hívják. Ő küldte el a Pinceszínházat igazgató Soós Pétert, miután Soós félállást vállalt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Baranyi a Facebook-oldalán ezt főállásnak nevezte, posztja végén pedig közölte: „Soós Pétert az Űrgammák, a Tűzvonalban vagy a Hacktion rendezőjeként ismerheti a nagyközönség.”
A kerületvezető képet is mellékelt a Xénia-lázról, mintegy ezzel is elhelyezve Soóst a kulturális élet porondján. Ez alapján nem meglepő, hogy a kommentelők jó része úgy értékelte az ügyet: színvonaltalan művekről ismert alkotó szegődik a kormány szolgálatába. A munkaszerződés pedig munkaszerződés, ugye! Hirtelen még a kutyapártos szavazókból is előtört a legkérlelhetetlenebb munkaadói mentalitás: nem szólt, jogos, hogy azonnal repüljön! Még szomorúbb, hogy a történetben szerepet vállalt a kutyapártos alpolgármester, Döme Zsuzsanna is.
Lehet itt munkaszerződést lobogtatni, de hát mindenki sejtheti, hogy nem erről van elsősorban szó. Ahogy azt is, hogy ha Soós „engedélyt” kért volna, feltehetőleg nem kapja meg. És azt még inkább: egy fideszes polgármester pontosan ugyanígy járt volna el, ha neki nem tetsző szerepet vállal egy színházigazgató. Csakhogy Baranyi politikus, nem színházkritikus. Soós pedig a Pinceszínházban olyanokat rendezett, mint a Háy János-féle A Gézagyerek, a nemrég tragikusan korán elhunyt Börcsök Enikővel a főszerepben. És olyanok voltak még a repertoárban, mint Székely Csabától a Bányavirág vagy Scott McPhersontól a Marvin szobája.
Soós jó szakember, hasznát vehetik a jövőbeli SZFE-s diákok is. Márpedig nekik mindennél nagyobb szükségük lesz a hasonló tanárokra. Mert bármennyire érthetőek és jogosak is a távozó tanárok szempontjai, az SZFE-t akkor sem lehet ráhagyni a Velkovics Vilmosokra. Az egyetemen pedig eddig is olyanok oktattak, akik ezer más helyen, színházban és filmben is helytálltak közben. A Pinceszínházban viszont, úgy tűnik, ez nem működne. Egy ilyen év után ráadásul, amikor a színházi alkotók alig valamit tudtak dolgozni. Egy olyan igazgató esetében, akiről Döme is leírta: „elbocsátás a következmény annak ellenére is, hogy Soós Péter kérésemre lehetőséget biztosított a hozzám forduló, próbaterem nélkül maradt SZFE-s diákoknak.”
Ezt a Soós Pétert sikerült most ezzel az űrgammás poszttal (soroljam, kik vettek még részt abban a sorozatban?) megalázni, learatva a hívek előtt a politikai babérokat, közben persze munkajogi indoklással takarózva. A kultúrharc folytatásáért szavaztak az emberek az ellenzéki jelöltekre?
