Lázár György: Szeleczky antiszemitizmusa közismert volt

Lázár György: Szeleczky antiszemitizmusa közismert volt

Szeleczky Zita 1937-ben a Palatinuson (Fotó: Fortepan/Bojár Sándor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A közíró korábbi cikkünkre reagál, melyben a színésznő vitatott megítéléséről, az ellene felhozott vádakról írtunk. Válaszunk Lázár György írása alatt olvasható.

A Magyar Hang március 19-i számában jelent meg egy írás Lakner Dávid tollából „Csak hitvány emberek hihetik, hogy Szeleczky Zita antiszemita volt” címmel. A cikk velem is foglalkozott, mivel korábban egy Facebook-bejegyzésemben felemlegettem Szeleczky antiszemitizmusát.

Szeleczky antiszemitizmusa közismert volt itt Kaliforniában, ahova 1962-ben Argentínából érkezett. A Los Angelesben élő Robert Illes jól ismerte Szeleczkyt, hiszen nagybátyja Paul Illes volt, Zita második férje egykoron. Egy történetet mesélt nekem arról, hogy egy előadás előtt Szeleczky felállt, és hangosan megkérdezte: „vannak itt zsidók?” Az Illes család majdhogynem elsüllyedt szégyenében.

Robert idős édesanyja pedig arra emlékszik, hogy Szeleczky kapcsolata Mickey Hargitayval, a magyar származású filmsztárral éppen zsidózása miatt romlott meg. Hargitay és sokan mások sem voltak hajlandóak szóba állni Zitával. Egyébként Szeleczky titkolni próbálta azt is, hogy Argentínából érkezett az USA-ba, az újságíróknak Brazíliát mondott.

Magyarosch előadásai, lemezei és hangkazettái megélhetést biztosítottak számára, de a kaliforniai magyarok kedvenc színésznője akkoriban a Kossuth-díjas Szörényi Éva volt, akit még a Los Angeles-i 1956-os emlékmű fővédnökségére is felkértek. Szeleczky helyzetét kényelmetlenné tehette közeli barátsága Wass Alberttel, aki, miután az amerikai Igazságügyi Minisztérium második világháborús bűnök miatt vizsgálódni kezdett, kijelentette, hogy „cionista” összeesküvés áldozata. Szeleczky kapcsolata az Illes családdal Paul Illes halála után megromlott, elszigetelődött, majd visszaköltözött Magyarországra. Wass 1998-ban főbe lőtte magát.

Meglepett, hogy éppen egy református egyetem, a Károli Gáspár emeli piedesztálra Szeleczkyt. Balog Zoltán püspök 2014-ben még miniszterként járt itt Los Angelesben, és a Bais Naftoli zsinagógában Andrew Friedman imareggelijén arról beszélt, hogy nagy kárt okoz a magyar-amerikai kapcsolatokban az, ha nem megfelelően kezelik az antiszemita eseteket és egyéneket.

Szeleczky zavarbaejtő antiszemita megnyilvánulásai nem növelték népszerűségét Amerikában, és mostani budapesti dicsőítése sem vet jó fényt az országra. Meglehet, hogy a hasonló esetekre gondolt néhány éve Balog püspök is.

Korábbi cikkünkben Szeleczky Zita máig vitatott megítéléséről írtunk, megemlítve több kortársat is, akik egyértelműen visszautasították, hogy a színésznő antiszemita lett volna. A címbe is emelt idézet például Gobbi Hildától származik, ő és Várkonyi Zoltán a bíróság előtt egyértelműen a színésznő mellett szólaltak fel. Szeleczky a német megszállásig együtt játszott a baloldali megítélésű Madách Színházban Várkonyival, majd fel is ajánlotta a színésznek, hogy nála elrejtőzhet. (Ezzel nyilvánvalóan az életét kockáztatta volna.) A háború után emigrált színésznő megítélése ellentmondásos, a fentiekkel szemben említhető például 1941-es nyilatkozata arról, hogy ő a nemzetiszocializmus mellett köteleződött el. (Amit ismerői szerint nem gondolt át eléggé.)

Ezek mellett a Lázár által említett anekdoták bizonyíthatósága kérdéses, és még ha igazak is, akkor is együtt vizsgálandók az összes többi információval. A Szeleczkyt jól ismerő színészek elmondása pedig legalább annyit nyomhat a latba, mint a színésznővel a hatvanas évek elején néhány évig házasságban élő Illés Pál rokonaié. Illés 1963. augusztus 8-án vette el a színésznőt, de a kapcsolat rövid ideig tartott, Szeleczky végül 1965 decemberében költözött nővérével a hollywoodi San Fernando-völgybe. A nyolcvanas évek végén aztán magához vette egykori, már súlyos beteg férjét, akit 1987. január 4-ei haláláig ápolt. Magyarországra először három évvel később látogatott, de ennek nyilvánvalóan a politikai viszonyokhoz inkább volt köze, mint az Illés családdal való kapcsolathoz. A színésznő bátyja, Szeleczky Alfréd 1981-ben halt meg, nővére, Szeleczky Olga pedig 1985-ben. Az egykori népbírósági ítéletet 1994-ben semmisítették meg, és bár Szeleczky Zita többször járt itthon, végleg csak 1998-ban költözött haza. Nem egyértelmű, mit értett a közíró elszigetelődés alatt, ahogy az sem, Wass időskori öngyilkossága miként állna kapcsolatban Szeleczkyvel vagy világnézeti kérdésekkel. A kilencvenéves író tettét inkább hozták kapcsolatba korábbi balesetével, koponyatörésével, anyagi helyzetével és feleségével való rossz kapcsolatával. Lázár az eredeti bejegyzésében azt is írta, Szeleczkynél kevés lelkesebb propagandistája volt Szálasi Ferenc zsidótlanítási propagandájának, ez az állítást viszont továbbra sem nyert bizonyítást.

Lázár fenti reakciója szerint a KRE piedesztálra emelte Szeleczkyt, az egyetem viszont – mint azt ki is emelte – kutatómunkát végzett, a színésznő levelezését dolgozta fel. (Ami akkor is fontos történeti munka lenne, ha Szeleczky valóban antiszemita lett volna, minthogy kutatni nemcsak makulátlan életű szereplők életét szokás.) A KRE korábban visszautasította a Lázár bejegyzésében foglaltakat, jó hírnév megsértése miatt pedig jogi lépéseket helyezett kilátásba. A kutatást vezető Sepsi Enikő a közíró korábbi posztja alatti hozzászólásában többek közt azt írta: „a kutatócsoport az egyetemhez ajándékozás útján került leveleket digitalizálta, gépelte be és fordította le, nem faragtunk hőst Szeleczky Zitából (kutató ilyet ab ovo nem is tehet, pl. a teljes peranyagot közöltük), aki egyébként református volt, ahogy az ajándékozó rokon és a közvetítő lelkipásztor is. A NER-hez ennek semmi köze.” A könyvről később közlünk recenziót is. (Lakner Dávid)

Karácsonyi akció!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Áchtung Baby