Én igazán nem akartam Gyurcsány Ferenccel foglalkozni, ám a volt miniszterelnök nem bír magával, ki-kikívánkozik belőle egy-egy hazugság. Lehet benne egy ilyen kukac, amely furdalja az oldalát, hogy szólaljon meg olyan kérdésekben is, amilyenekben nem szabadna.
Most is addig dolgozott Gyurcsány Ferenc kukaca, amíg ki nem kényszerítette, hogy a gazdatest leírja a Facebook-oldalára ezeket a mondatokat: „Heller, Rajk, Konrád halála, a megrendítő emlékezés visszahozta a nyolcvanas évek hangulatát, a rendszerváltozás előkészítésének éveit, küzdelmeit. Most újraolvasom ezeknek az embereknek a küzdelmeit. … Meghat bátorságuk. Az erő, hogy teljes életüket, családjukat, a holnap kínlódós megélhetését, a parizer-zsemle-ágy biztonságát is kockáztatták egy szabad, demokratikus, független Magyarországért.”
Gyurcsány, lécci takarodj! | Magyar HangFeri, #$@&%* ! (Ide képzeljen a kedves olvasó egy közepesen erős, otromba „csúnyaszót”. Bármilyen kemény káromkodás adekvát volna a volt miniszterelnök fenti soraira, ám a szerkesztőm úgyis kihúzná, mégiscsak egy polgári hetilapban jelennek meg ezek a sorok.) Szóval, Feri, #$@&%*! Te a nyolcvanas években legfeljebb a hatalom átmentését és a vagyon lenyúlását készítetted elő, nem a rendszerváltozást! Segítek emlékezni: Gyurcsány Ferenc akkor a Magyarországot elnyomó kommunista állampárt, az MSZMP (sokak szerint a betűszó jelentése: Magyarország Szovjet Megszállásának Pártja) tagja, valamint annak ifjúsági szervezetének, a Kommunista Ifjúsági Szövetség országos vezetőségi tagja volt, ezért fizetést is kapott.
Igen, ez ugyanaz az időszak, amikor az őszödi szónok által megidézett személyek annak a rendszernek a lebontásán dolgoztak, amelyet Gyurcsány pedig épített. És mondjuk fel a csak a Ferenc által nem ismert tényeket is: a Kádár-rendszer egy diktatúra volt, idegen, megszálló hadsereget hívott be és állomásoztatott Magyarországon. Ennek volt vezető funkcionáriusa a „pápai fenegyerek”, ezt szolgálta a nyolcvanas években a „pápai fenegyerek”, nem Magyarország felemelkedését, megreformálását, ahogy most emlékszik erre a „pápai fenegyerek”.
Nagyon remélem, hogy az Orbán-rezsim bukása után nem kell majd hasonló filippikákban megírnom az akkor majd rosszul emlékező fideszes vezetőknek, hogy tévednek akkor, amikor az emlékezetük megszépíti a narancssárga önkény idején végzett tevékenységüket. Képzeljük el, ahogy Bayer Zsolt, Kósa Lajos vagy Rogán Antal kétezerhuszonvalahányban azt magyarázza, hogy ők belülről bomlasztották az Orbán-rendszert, és ők csak azért maradtak funkcik a legvérzivatarosabb időkben is, hogy megreformálják az önkényt. Egy lósz@rt, mama – a klasszikust idézve!
„Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált" | Magyar HangAhogy akkor majd nem szabad hinnünk a felelősségre vonás elől menekülő Rogánéknak, úgy nem szabad a most handabandázó Gy. F.-nek sem. Gyurcsány nem rombolója, de még csak nem is reformálója volt Kádár „Véreskezű” János rendszerének, hanem építője volt.
Nem is illusztrálhatná ezt más szebben, mint a nyolcvanas évek pécsi ellenzéki diákszervezkedésének egyik vezetője, Heindl Péter jegyezte cikk a HVG-ben (Gyurcsány ebben az időben egyetemi KISZ-titkárként Pécsett rontotta a levegőt): „…nagyon ciki nemcsak nekem, de volt pécsi békemozgalmár-társaimnak is újra meg újra leírni: nem igaz, hogy Gy. Fletó akkor szinte semmit nem tudott a demokratikus ellenzékről, s hogy csak a szocializmus megreformálásában hívó egyszerű »lázadozó egyetemista« volt. Ő a tanárképző kar KISZ-titkára volt, aki saját kezűleg szedte le a nyolcvanas évek elején a hidegháború újjáéledése és az atomfegyverek újabb generációja ellen tiltakozó, független Dialógus Békemozgalom plakátjait az egyetem és a kari kollégium faliújságjairól…”
Hol csúszott félre a magyar rendszerváltás, hová jutottunk mostanra? | Magyar HangArról nem is beszélve, mennyire ízléses halottakkal politikai kampányt folytatni, akik nem dönthetnek róla, hogy részt kívánnak-e venni benne. De a magyar politikusok jó ízlése, polgári mentalitása, mértékletessége kapcsán már rég elreppent minden illúzióm. Isten nyugosztalja Heller Ágnest, Rajk Lászlót és Konrád Györgyöt.
A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/38. számában jelent meg, 2019. szeptember 20-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/38. számban? Itt megnézheti!
