Megállítani Putyint

Megállítani Putyint

Szergej Szojgu védelmi miniszter Putyin elnök mellett a 2013-as győzelemnapi parádén (Fotó: Wikipédia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Háborúra ébredtünk ma reggel. Kellemetlen, gyomorszorító érzés. Más ez, mint a kegyetlen délszláv háború volt, mert az a közelsége és minden borzalma mellett sem fenyegetett világméretű eszkalációval. Az a világrend átalakulásának véres kísérőjelensége volt, míg Putyin mostani háborúja a fennálló világrend alapjait megrengető brutális támadás, így a következményei is beláthatatlanok.

Az orosz elnök a fél világot átverte, beleértve a „békemisszión” nála járt magyar vezetőt, az unió számos politikusát vagy az amerikai figyelmeztetéseket túlzottnak minősítő kijevi kormányzatot is. Az Ukrajna elleni, részben nyilvánvalóan területrablás céljából indított agresszió sokkolja a világot, különösen azt a részét, amelyik hasonló fenyegetéssel csak a történelemkönyvek lapjain találkozott. Eddig.

Vlagyimir Putyin a világpolitika talán legrutinosabb, ravasz játékosaként ügyes taktikusnak látszott, aki kíméletlenül, de racionálisan próbálja országa érdekeit érvényesíteni. A Szovjetunió szétesését követő orosz defenzíva megállítása érthető törekvés, ahogy azt is el lehet fogadni, hogy Moszkva a legsúlyosabb biztonsági fenyegetésként éli meg Ukrajna NATO-tagságának lehetőségét. Ám Putyin olyan követelésekkel állt elő – a NATO haderejét vonják vissza az 1997-es „határok” mögé –, amelyeket a nyugati világ, Amerika nem fogadhatott el. Furcsa, hogy a máskor a szuverenitására oly kényes magyar vezetés nem utasította vissza a szövetségesi kapcsolatainkat is érintő moszkvai követelést.

 


Egy dolog azonban egy geopolitikai játszmában taktikázni, fenyegetőzni, energiahordozókkal zsarolni, és más háborút indítani. Oroszország a jelek szerint nem korlátozott, hanem totális háborút indított Ukrajna ellen. Támadása semmibe veszi egy másik ország szuverenitását és területi integritását, felrúgja az általa is aláírt szerződéseket, vagyis a nemzetközi jogrend ellen irányul. A Putyin által hangoztatott történelmi hivatkozások nagyjából úgy helytállóak, ahogy például Hitler érvei voltak a szudétanémetekkel kapcsolatban.

Bizony, az orosz elnök a mostani lépésével, annak végtelenül cinikus megokolásával a Lengyelországot, majd a Szovjetuniót megtámadó Hitler bőrébe bújt. Az orosz elnök roppant kellemetlen helyzetbe hozta a nyugati világban vele szimpatizáló illiberális partnereit, hiszen háború esetén elkerülhetetlen a világos állásfoglalás, nincs helye a pávatáncnak. Az orosz–ukrán konfliktus bonyolult történet, a Nyugat és Amerika nem szeplőtelen szereplő ebben a konfliktusban sem, ám vannak pillanatok, amikor minden leegyszerűsödik. Van az agresszor, van az áldozat. És aki támad, a háború minden borzalmának felelősségét magára veszi, minden áldozat vére az ő lelkén szárad. Ő a gyilkos.

A háború lefolyása, a következményei kiszámíthatatlanok. Nem tudni, hogy Ukrajna katonai erejével milyen ellenállásra lesz képes a nyilvánvaló túlerővel szemben. Ahogy azt sem, hogy a Nyugat a szankciókon és a kemény deklarációkon túl kész-e tényleges segítséget nyújtani az agresszió áldozatának. S ha igen, akkor sikerül-e elkerülni egy világméretű konfliktust. Putyin mindenesetre durva megtorlást ígért azoknak, akik be mernek avatkozni a háborújába.

Magyarországnak jó lenne kimaradnia a konfliktusból, ám a semlegesség nem opció. Hiszen hazánk a rendszerváltás után nem ezt az utat, hanem a NATO-tagságot, az euroatlanti integrációt választotta. Ha lesz menekülthullám, az minket is elér. De a kárpátaljai magyarság miatt is közvetlenül érint bennünket ez a háború. Azt pedig világosan látni kell, hogy ha nem is közvetlenül Magyarországot, de azt a közösséget, a nyugati világot érte most támadás, amelynek mi is a részesei vagyunk. Ennek a világnak pedig határozott és egységes választ kell adnia a kihívásra, az erővel erőt kell szembeszegeznie, más garancia ugyanis nincs annak megakadályozására sem, hogy Putyin nem a Donyeckben, nem Kijevben, hanem valahol máshol áll meg.

A sok bizonytalanság közepette afelől nem lehet kétségünk, hogy a háborúnak nagyon súlyos gazdasági következményei lesznek. De a legfájóbb: a mérhetetlen emberi szenvedés, a nagyhatalmi játszma oltárán kiontott vér.

A háborúról percről percre tudósításunkat itt olvashatja.