Megbukott az egyenlő távolságot tartó magyar külpolitika – Gyorselemzés az orosz–ukrán háborúról

Megbukott az egyenlő távolságot tartó magyar külpolitika – Gyorselemzés az orosz–ukrán háborúról

Orbán Viktor fogadja Putyint Budapesten 2019. október 30-án (Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Oroszország ezt a háborút elvesztette. Ha a háborús győzelem mértéke a politikai célok megvalósítása katonai eszközökkel, akkor az Orosz Föderáció attól függetlenül vereséget szenvedett, hogy végül sikerül-e elfoglalnia Ukrajnát. A Putyin által kitűzött stratégiai cél ugyanis nem egyszerű területszerzés volt, hanem annak bizonyítása, hogy Oroszország az USA-val egyenrangú nagyhatalom és abszolút hegemón a posztszovjet térségben. Mindkét szándék megtört a vártnál erősebb ukrán ellenálláson. Sem az orosz hadsereg, sem pedig a hátország nem teljesített úgy, hogy a potenciális ellenfelek a jövőben rettegjenek egy konfliktus vállalásától Oroszországgal. Egy szuperhatalom egész egyszerűen nem így győz le egy nála három és félszer kisebb államot. A második öbölháborúban az iraki fővárost lerohanó amerikai hadműveletnek, a híres „Rush to Baghdad”-nek összesen harminckét szövetséges katona esett áldozatul.

Ráadásul az oroszok annyira megsemmisítő vereséget szenvedtek a háború diplomáciai és propaganda ágában, hogy a Krím-félsziget bekebelezésével ellentétben képtelenek lesznek elfogadtatni a nemzetközi közösséggel, vagyis konszolidálni az esetleges hódításaikat. Jelentősen nőtt annak a valószínűsége, hogy az államok Taskenttől Kisinyovig a Kígyó-sziget védőinek örökbecsű szavaival (Ba*** meg, orosz hadihajó!) válaszolnak majd a Kreml következő követelésére.

Orbán Viktor több mint egy évtizede házal Moszkvában és Pekingben egyetlen, diktatúrák számára piacképes termékünkkel: Magyarország EU- és NATO-tagságával. Árulja az árulást. Jelenleg ugyan támogatja a Nyugat közös álláspontját, mert az amerikaiak a választási kampány hajrájához közeledve valószínűleg megfenyegették, ellenkező esetben szankciókkal sújtják a kormány néhány túlságosan kapzsi tagját vagy pár rezsimhű oligarchát.

Bármi is legyen az igazság, tény, hogy a Nyugattól és Oroszországtól egyenlő távolságot tartó külpolitika megbukott. Utóbbi ugyanis középtávon megszűnt igazodási pont lenni a régióban. Már megint azok voltak okosak, akik végig kitartottak a nyugati irányultság mellett, mint Románia, vagy még időben átálltak a győztes oldalra, mint Csehország. Mi meg újra várhatjuk, hogy megbocsássanak nekünk a Putyint elítélő EU-álláspontok megvétózásáért, Orbán kapzsi moszkvai „békemissziójáért” és azért, mert Szijjártónak plecsnije van arról, hogy ő Oroszország leghűségesebb barátja.

A Magyar Hangban megjelenő véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Az ukrajnai háború legfrissebb fejleményeit keresse percről percre közvetítésünkben!