Mitől döglik a méh? NMHH: félrevezető az 5G-technológia miatti riogatás

Bár a tudományos konszenzus és a hétköznapi tapasztalatok rendre cáfolják, hogy a mobiltelefonok vagy a -hálózatok súlyos egészségügyi károkat okoznának, ezek az aggodalmak mégis folyamatosan előtérbe kerülnek a mobiltechnológiai fejlesztésekről szóló, így az 5G-vel kapcsolatos vitákban. Ezek közül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most Tanka Endre agrárjogi oktató-kutató írására reagál, amely a Magyar Hangban jelent meg 2019. július 26-án.

A globális életpusztítás legyen az ára a mesterséges intelligencia fejlesztéseknek? címmel publikált véleménycikk álláspontját tiszteletben tartva szükséges cáfolni az abban szereplő néhány téves állítást az olvasók alapos és objektív tájékozódása érdekében. Bár az újításokhoz kapcsolódó összeesküvés-elméletek, álhírek a technológiai fejlődés majdnem szükségszerű velejárói, a tényeket mindig célszerű tisztázni.

A frekvenciavagyon felhasználásáért felelős állami szervezetként az NMHH stratégiai céljai közé tartozik mind a felhasználók, előfizetők érdekeinek képviselete, mind a fenntartható verseny, az innovációk és beruházások ösztönzése. Az NMHH minden, hasznosításra felkínált frekvencia esetében, így az 5G-re is alkalmas frekvenciák árverésére bocsátásakor is értékeli azok hatását a felhasználókra. Az esetleges egészségügyi kockázatokat illetően az NMHH a Magyarországon meghatározott hatályos egészségügyi határértékekhez igazodik, amelyeket a kormány a 63/2004. (VII.26.) ESZCSM-rendeletben rögzített, hiszen a hírközlési hatóságnak nincs hatásköre megítélni bármilyen egészségügyi hatást.

Nemzetközi szinten pedig az erre hivatott egészségügyi szervezetek – mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Európai Unió Egészségügyi, Környezetvédelmi Kockázatok Tudományos Bizottsága (SCHEER) vagy az amerikai National Cancer Institute által közzétett elemzések – folyamatosan kutatják, a mobileszközök által használt frekvenciák milyen hatással vannak az emberi szervezetre. A vizsgálatok során azonban – a vitaindító írásban állítottakkal ellentétben – az elmúlt évtizedek alatt sem találtak tudományosan kellően alátámasztott bizonyítékot az 5G vagy egyéb mobilhálózatok daganatkeltő vagy bármilyen, az egészségre esetlegesen káros hatására.

Fontos érv az is, hogy a WHO összefoglalói szerint az elmúlt évtizedekben a mobilok terjedésével párhuzamosan érdemben nem nőtt meg a tumoros elváltozások száma sem az agyban található idegsejtek védelmét ellátó gliasejteknél, sem a jóindulatú szívdaganatoknál, sem a kötőszöveti elváltozásoknál. Tehát a vitaindító írásban olvasható állítás, miszerint „nem cáfolható, hogy [a 3G és 4G mobilrendszer] minden élőlényre pusztító hatású” lenne igenis cáfolható (sőt a szövegben szintén említett méhpusztulások okaiként is sokkal inkább a méhkártevőkről, a rovarirtó szerekről és az élőhelycsökkenésről lehet inkább olvasni, mint a mobilfrekvenciákról). Amikor pedig a WHO 2011-ben az esetlegesen (nem pedig „valószínűleg”, ahogy az említett írás állítja) rákkeltő kategóriába vette fel a mobiltelefon-használatot, 320 különböző más anyagot és hatást is ide sorolt az aloékivonattól a dízelolajon át a tűzoltók munkahelyi ártalmáig.

Az NMHH rendszeresen végez méréseket arra vonatkozóan, hogy a magyarországi határértékeket elérik-e a frekvenciákon használt vagy használni tervezett technológiák, és rendre kiderül: ezek a határértékek alatt maradnak. A kibocsátott elektromágneses sugárzás ellenőrzésére az NMHH 38 fixen telepített mérőállomást és 20 hordozható szondát használ, amelyeket a lakóépületekre és a lakásokba is el lehet helyezni. Az elmúlt hét évben a szakemberek több mind 2800 mérést végeztek el többek között lakóépületek, iskolák, adótornyok közelében. A mérések közül egy sem mutatott az egészségügyi határértéken felüli adatot, és nem adott okot további intézkedésre. Az NMHH ingyenes elektroszmogmérő szolgáltatást is fenntart, amelyre bárki jelentkezhet, és hiteles adatokhoz juthat egy általa aggályosnak ítélt sugárzásról – az igénykérő lap a hatóság honlapjáról letölthető.

Kifejezetten az 5G-re használt hálózatokat is ellenőrizte a hatóság: a 2019. tavaszi, zalaegerszegi tesztelés kapcsán az NMHH szakemberei ellenőrizték a sávtisztaságot és a zavarmentességet, és megállapították, hogy a tesztadó a számára kijelölt frekvenciatartományon belül működik. Az elektromágneses sugárzást is vizsgálta az NMHH a bázisállomás környezetében, a Nemzeti Népegészségügyi Központ részvételével az állomás 500 méteres körzetében, egy hónapon keresztül. Az eredmények szerint az elektromágneses kitettség értéke elhanyagolható, és nagyságrendekkel az egészségügyi határértékek alatt marad.

A hatóság a mérésekkor nem csupán önmagukban vizsgálja az egyes eszközöket, hanem összességében a környezetből származó számtalan fajta sugárzás együttes hatását. Hiszen sokfajta természetes eredetű elektromágneses sugárzást is ismerünk: a Föld mágneses terét, a villámok által keltett hullámokat és a világűrből érkező elektromágneses sugárzást azon túl, hogy többféle mesterséges eredetű sugárzással is évtizedek óta együtt élünk: a mobiltelefonok jelein kívül például a rádiós és televíziós műsorszórással, a mikrohullámú sütők által okozott hatásokkal és más elektromos gépek, motorok által keltett hullámokkal. Tudni kell, hogy az 5G-re használni kívánt frekvenciák – ahogy korábban – jelenleg is használatban vannak, csak más célokra, például műsorszórásra szolgálnak, tehát hatásukról már sokéves tapasztalatunk van.

Visszatérve a vitaindító írásban említett téves vagy csúsztatott állításokra, terjedelmi okokból nem térhetünk ki minden egyes tévedésre, de kiemelendő: a publicisztika valótlanul állítja, hogy „az elektromágneses sugárzás eddig bizonyított káros hatásai miatt az uniós államok zöme elzárkózik az 5G alkalmazásától”. Ezt többek között az is cáfolja, hogy az Európai Unió gondos szakmai előkészítés után maga azonosította be azokat a frekvenciasávokat, amelyek az unión belül az 5G bevezetésére alkalmasak, az új rendszerek mielőbbi bevezethetősége érdekében időbeli sorrendiséget határozott meg értékesítésükben, és úgynevezett „úttörő” frekvenciasávokat jelölt ki, hogy minél hamarabb rendelkezésre álljon majd a harmonizált szabályozás. 5G-re is alkalmas frekvenciák értékesítését bonyolítottak le már Olaszországban, Nagy-Britanniában, Francia-, Finn- és Svédországban, Ausztriában, Németországban, idén tervezi Románia, Csehország, Szlovénia és Szlovákia.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság küldetése a frekvenciagazdálkodásban a piac szabályozása és felügyelete, a hatékony verseny feltételeinek biztosítása – a fogyasztók és felhasználók jólléte érdekében. Ahogy a fentiekből is látható, nincs ez másképp a manapság gyakran közbeszéd tárgyát képező 5G-technológiák esetében sem.

A szerző az NMHH főigazgató-helyettese

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/33. számában jelent meg, 2019. augusztus 16-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/33. számban? Itt megnézheti!