Köztudott, hogy hazánk legnagyobb tava, a Balaton körüli üdülőövezetre szemet vetettek a mindenkori hatalomhoz köthető oligarchák, befektetők és a luxuskörülmények között üdülni vágyók. Sokan látnak fantáziát a szállodák, kempingek felvásárlásában, vízparti lakóparkok és vitorláskikötők építésében. Az eredmény: jachtkikötő miatti iszaplerakódás, észszerű indok nélküli favágások, a természeti értékek pusztítása és mindezt elősegíti, hogy nincs egységes szervezet és törvényi szabályozás a tó védelmében.
Az elmúlt hetekben arról olvashattunk, láthattunk híreket, hogy Balatonakalin, a volt Holiday kemping területe melletti védett nádast markológépekkel kezdték kiirtani, a beavatkozás miatt a növényzet 150 méter hosszúságban és nagyjából 20-30 méter szélességben teljesen eltűnt, helyén és a part mentén kövekkel kezdték a medret feltölteni.
Röviden az előzményekről: a helyi lakosok úgy vélték, ez a kemping is a Mészáros-birodalomhoz került, talán ez az oka, hogy félelem uralja a falut, a lakók és üdülőtulajdonosok csak név és arc nélkül nyilatkoztak a nádirtásról. Azonban kiderült, a kempinget a felszámolás után, 2016-ban egy SSS Group nevű cég vette meg azért, hogy a területre apartmanházakat húzzanak föl, de akkor csak az építményeket bontották el, és a törmeléket, szemetet hagyták a területen, az építkezés mostanában kezdődött el.
Teljesen bekebelezhetik Keszhelyt a NER-kisgömböcök | Magyar Hang
A Hvg.hu értesülései szerint Mészárosék kedvéért a helyi építési szabályzatot is módosították, hogy beépíthetőek és fejleszthetőek legyenek a part menti területek.
Az SSS Group Kft. 2018 őszén kapott engedélyt a Balatoni Vízügyi Kirendeltségtől a meder tisztítására, az elhalt növényi maradványok, uszadék eltávolítására, de külön felhívták a figyelmet arra, hogy a nádas kiirtása tilos. A Balaton környéke kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és különleges madárvédelmi terület, az európai védettségű Natura 2000 hálózat tagja. Ennek ellenére decemberben és januárban megjelentek a markolók, és egyre szélesebb sávban szedték ki a nádas növényzetét, a feltöltést éjszaka végezték. Perczel Gábor helyi üdülőtulajdonos, aki gyakran horgászik a területen elmesélte, hogy rengeteg nagyhal, vízimadár, mocsári teknős élőhelye volt a nádas, egy kócsagpárt is elüldöztek, mert kimarkolták a fészküket.
A lakók február elején jelentették be a nádirtást több hatóságnak is, így a vízügynek, a nemzeti parknak, a járási hivatalnak. A természetvédelmi ügyekben illetékes veszprémi hivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának szakértői február 13-án tartottak helyszíni szemlét, és megállapították a természetkárosítást. Bár a cég tagadta, hogy a nádast ők irtották ki, a hatóság február 19-én kelt határozatában a tulajdonos SSS Group cégnek tiltotta meg a tevékenység folytatását és előírta, jelöljék ki a védőtávolságot karókkal vagy bójákkal.
A határozat és a büntetés kilátásba helyezése ellenére folytatódott a nádirtás és a meder kövekkel való feltöltése a nádas helyén, továbbá a parttal párhuzamosan is. Ez utóbbit a katasztrófavédelemnek is jelezték a lakók, de ők hárítottak. Kérdés, hogy mennyire tisztázott az ilyen összetett ügyekben a hatóságok jogköre, és hogy a természetkárosítás ellenére miért nem merült fel az építési engedély visszavonása. Egyébként a lakók rehabilitációs terv elkészítésére kértek fel egy ökológus szakértőt, a dokumentumot szintén elküldték a hatóságoknak.
Itt tartunk most, egy tönkretett védett nádas maradványait és a kőfeltöltés jeleit látjuk. De nem csak Balatonakaliban pusztítják a természetet, Balatonfűzfőn egy védett part menti erdőt taroltak le, és egyre több településről érkeznek a jelzések, nádirtásról, fasorok kivágásáról, szabadstrandok megszűnéséről.
Mészáros cége miatt tarolták le a ligetet Balatonszemesen | Magyar Hang
Az üdülőtulajdonosok a dél-balatoni vasútvonal felújítása óta küzdenek a gödrökkel és az összegyűlő vízzel.
A rendszerváltás idején sok feladat állt a környezetvédelem előtt, hiszen a „létező szocializmus” számtalan környezeti problémát hagyott maga után, de hibákkal és tévutakkal hosszú évek alatt megszülettek a törvények, az intézményi háttér, az uniós követelmények átvétele és még sok minden. Mostanában azonban sok jel utal arra, hogy mindent elölről kell kezdeni a természet védelme és az élhető környezet érdekében. Van egy régi mondás, hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba belelépni. Úgy látszik, mégis.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/12. számában jelent meg, 2019. március 22-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/12. számban? Itt megnézheti!
