Börtönbe kerültek a XXI. század Európájában, mert hangot adtak az embereknek, és demokratikus népszavazást tartottak Katalónia és Spanyolország kapcsolatáról. Immár közel három éve van börtönben kilenc katalán politikai és polgári vezető azért, mert megvédték a demokráciát és képviselték az embereket. Összesen 100 év börtönre ítélték őket: kilenc férfit és nőt, az utolsó katalán kormány tagjait, Katalónia legfontosabb civil társadalmi szervezeteinek két vezetőjét, valamint a száműzetésbe kényszerülteket többek között zendülés és sikkasztás bűntettével vádolják.
Fontos megjegyezni, hogy a zendülés bűntette szükségszerűen magában foglalja az erőszak alkalmazását, jóllehet, Katalóniában a katalán oldal nem követett el erőszakos cselekedetet. Sőt, az egyetlen ilyen tett, amelynek tanúi voltunk, és amelyet világszerte a nézők a képernyőn láthattak, azt a 2017. október 1-jei népszavazáson a szavazókra támadó rendőrök követtek el.
Három év telt el azóta – és miközben az új szocialista kormány „a történelemben a legprogresszívebbnek” tartja magát –, ám a helyzet nem változott. A spanyol hatóságok még mindig rendületlenül eltökéltek, hogy jogi útra tereljék a konfliktust, amit csak politikai eszközökkel lehet majd megoldani. Ennek egyértelmű példája a nyitott börtönök rendszerének felfüggesztése. Erről a gyakorlati döntést a börtönök kegyelmi bizottsága hozta néhány héttel ezelőtt, ám az államügyész kérésére egy bíró visszavonta. Hasonlóképpen, a spanyol igazságügyi szervek megakadályozták, hogy a koronavírus-járvány alatti karantént otthon töltsék a politikai foglyok, annak ellenére, hogy Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa erre tett javaslatot, és felszólította a kormányokat, hogy „engedjenek szabadon minden, megfelelő jogi alap nélkül őrizetbe vett személyt, köztük a politikai foglyokat és pusztán a kritikus vagy eltérő vélemény kifejezésért fogva tartott személyeket.”
Ezzel egyértelműen szembeállítható az, ahogyan a PSOE-Podemos koalíciós kormány kezelte az egykori király, I. János Károly menekülését. Az uralkodóra nehezedő korrupció egyértelmű gyanúja és a nemzetközi sajtó által feltárt bizonyítékok ellenére Pedro Sánchez miniszterelnök kormánya anélkül sürgette az előző király kilépését az országból, hogy bíróság előtt felelősségre vonták volna.
Ahogyan Spanyolország igazságszolgáltatása ellenzi Katalónia függetlenségét, azt mutatja, hogy politikai, nem pedig gyakorlati szempontokat követ. A vádhatóság odáig elment az érvelésben, hogy a foglyokat nem szabad kiengedni a börtönből, ha nem változtatják meg a politikai gondolkodásmódjukat, ez pedig megerősíti azt, hogy a kilenc fogvatartott, akik már 3 éve börtönben vannak, valójában politikai foglyok.
Minden országnak biztosítania kell, hogy független, semleges és tisztességes igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkezzen, amely nem engedi be a politikai kérdéseket a tárgyalóterembe. A Katalónia és Spanyolország közötti konfliktust csak politikai eszközökkel lehet megoldani, ahogy ezt már egy ideje követeljük. Ezért szorgalmaztuk a spanyol kormánnyal való tárgyalások megkezdését, mert csak párbeszéddel és tárgyalással léphetünk előre. Sajnos a tárgyaló felek csak egyszer találkoztak, ugyanis a spanyol kormány nem volt hajlandó eleget tenni a kötelezettségeinek.
A katalán függetlenség továbbra is megköveteli, hogy az érett demokráciákra jellemzően nézzünk szembe ezzel a konfliktussal: tárgyalásokkal, demokratikusan. A helyzetet egyedül úgy tudjuk megoldani, ha hangot adunk az embereknek. Erő alkalmazása, bebörtönzés és száműzetés sosem vezet megoldáshoz.
Eközben Spanyolországban továbbra is megsértik az emberi jogokat, annak ellenére, hogy olyan szervezetek, mint az Amnesty International és az Emberi Jogi Liga többször követelte a foglyok szabadon bocsátását. Európa nem fordíthat hátat ennek a helyzetnek, ugyanis a katalán helyzet megkérdőjelezi az egész kontinens demokráciájának minőségét. Nem felejthetjük el: Európában még vannak politikai foglyok.
A szenátusi székből a börtönbe
A 49 éves katalán zöldpárti politikus, Raül Romeva 2004 és 2014 között képviselő volt az Európai Parlamentben, az Európai Zöldek frakciójának tagjaként. Brüsszelben az EP külügyi-, valamint a női jogokkal és nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó bizottságoknak is tagja volt. A katalán tartományi kormányt vezető Carles Puigdemont elnök 2016. január 14-én kül- és intézményi kapcsolatokért, valamint a transzparenciáért felelős miniszternek nevezte ki. A spanyol kormány és a spanyol alkotmánybíróság illegálisnak minősítette a 2017. október elsejére Katalónia függetlenségének kérdéséről kiírt népszavazást, és fellépett megtartása ellene. A katalán kormány több tagját, így Romevát is zendülés vádjával 2017. november 2-án őrizetbe vették. A politikus a 2019-es választásokon jelöltként indulva mandátumot nyert a spanyol szenátusba, május 20-án be is iktatták, ám a legfelső bíróság ajánlására a felsőház illetékes vezetése felfüggesztette tisztségéből.
Raül Romevát 2019. október 14-én lázadás és közpénzek illetéktelen felhasználás vádjával 12 évre ítélték. Azóta is börtönben ül.
