„Nem akarok címlap-cigány lenni!” – Bogdán László emlékére

Sosem jártam még Cserdiben. Pedig Bogdán László polgármester többször hívott. Először telefonon beszéltünk, akkor invitált. Nem a „cserdi csodát” akarta megmutatni, a mai napig itt cseng a fülemben, ahogy felemelt hanggal tiltakozik már a szóösszetétel ellen is. „Szerkesztő úr, nincsen cserdi csoda! Munka van!”

Aztán később is hívott Cserdibe, akkor már személyesen. Egy belvárosi étteremben mutatta egy paprikafeldolgozó üzem látványterveit. „Ne mondd el senkinek, de ha kész lesz, feltétlen gyere a megnyitóra.” Akkor már tegeződtünk. Lecsót ettünk és arról beszélgettünk, hogy hogyan is kell cigányosan elkészíteni.

Előtte interjúztunk, ami ellen eleinte tiltakozott. Ez is itt cseng a fülemben: „Nem akarok címlap-cigány lenni, voltam már eleget”. Aztán jött tőle egy sms: „Vállalom, hétfőn Pesten leszek!” A beszélgetésben rengeteg minden előkerült. Hogy Cserdiben nem a cigányok kapják a választási krumplit, hanem pont, hogy ők osztják a keresztülhaladóknak. Azért, hogy „kevésbé mondják a cigányokra, hogy büdös tolvajok”.

Szóba került, hogy milyen jó lenne, ha szerepelnének cigányok a reklámokban. Bogdán mosolyogva, de azért hangosan mondta: bevállalja a tetűirtót is. Ha lett volna rajtunk kívül valaki az étteremben, biztosan odanézett volna. De nem voltak, így csak én láttam, mikor elsírta magát, mikor arról beszélt, hogy gyerekkorában mindig őt, a legsoványabbat engedték le a dögkútba. Aztán megtörölte a könnyeit és dacosan annyit mondott: szükség van még azokra a dögkutakra.

Jelen időben beszélt, mert a mai Bogdán Lacikra gondolt. Meg a jövőbeliekre. A nagypolitika még fel sem merte vetni az iskolarendőrség gondolatát, mikor ő már arról beszélt, hogy „a mai kiskamasz cigányokkal már nem bír senki. Sem a tanár, sem a pap, sem a rendőr, senki”. És ő nem közvélemény-kutatások alapján összetákolt kommunikációs panelek alapján mondta ezt, hanem tapasztalatból.

És ugyaninnen táplálkoztak a minden finomkodást és pc-t sutba vágó nyilatkozatai is. Az interjúban is „ketyegő cigányplutóniumról” beszélt. Amihez nem azért tette hozzá, hogy „nem a cigányság jelenti a veszélyforrást, hanem szegénységük mértéke”, mert félt volna, hogy megszólják mondjuk „fenn, Pesten”, vagy mert – hihetetlen, hogy ezt le kell írni, de hát itt tartunk –, rasszista, esetleg „öngyűlölő roma” lett volna. Egyszerűen csak ember volt, gyarló és esendő. Csak egy kicsit kellett volna odafigyelni a kemény szavaiból összerakott mondataira, hogy ez kiderüljön. Tudom, miről beszélek: az interjúban ezt olyan sokszor mondta el, hogy legalább nyolc alkalommal kihúztam, mikor begépeltem a szöveget. Nem terjedelmi okokból, vagy a szóismétléstől tartva: teljesen érthetően átjött ez így is.

Bogdán László öngyilkos lett. Most azok is döbbenten gyászolják, akik korábban minimum ellentmondásosnak, vagy megosztónak írták le őt. Sokan fognak bólogatni most a Lasipe, a cigánybrand létrehozása kapcsán, esetleg csóválni a fejüket a „köcsögmentesítés” kapcsán, és persze rendesen lesz „csodázás” Cserdi kapcsán megint. Arról, hogy „munka van”, és hogy ez mit jelent egy magára hagyott kis faluban, arról valószínűleg kevesebb szó esik majd, pedig Bogdán László hagyatékának ez az egyik fele.

A másik pedig – nem tudok rá jobb szót – a felrázás. Sokszor provokáló akciói, médiaszereplései egyáltalán nem voltak öncélúak: Magyarország hátsó udvarába vitt el minket, amit a nagypolitika legszívesebben soknullás fejlesztésekkel hivalkodó óriásplakátok mögé, esetleg túlárazott térkövek alá rejtett volna. Ezt a Magyarországot még a saját elitje is legszívesebben a köves bekötőutak mentén szórná széjjel egy utánfutóról, ahogy az építkezési törmeléket szokás.

De jött Bogdán László és a maga kicsit harsány, de nagyon emberi gesztusaival és megszólalásaival felhívta rá a figyelmünket, hogy ebben a hátsó udvari Magyarországon emberek is élnek. Cigányok és magyarok, gyarlók és esendők.

Holnap elmegyek Cserdibe. Mert Bogdán László hívott.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot!