Nő, férfi – és...?
Donald Trump amerikai elnök, miután aláírta az újabb elnöki rendeleteit a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. január 23-án. (MTI/EPA/ABACA pool/Yuri Gripas)

Donald Trump újraválasztott amerikai elnök első intézkedései között fontosnak tartotta kihirdetni, hogy az Egyesült Államok csak két nem létezését ismeri el. Hát igen, ez tényleg nagyon fontos dolog, legalább annyira, mint a WHO-ból vagy a párizsi klímaegyezményből való kilépés. Ezt az égető jelleget felismerve alig néhány nap múlva már Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is megszólalt, mondván, a férfi és nő kizárólagosságát nekünk, magyaroknak az alkotmányban is rögzítenünk kell. Stréberkedünk ezerrel.

(Két dologtól most tekintsünk el: az egyik, hogy valamely tudományos tény nem függ politikusok, pártok, kormányok elismerésétől vagy el nem ismerésétől; a másik, hogy efféle állításoknak nincs helye egy normális ország normális alkotmányában, hiszen az nem a regnáló hatalom szócsöve, hanem „az állami berendezkedés alapkérdéseinek szabályozása, egyrészt annak érdekében, hogy az állampolgárok meghatározó befolyást gyakorolhassanak a közhatalmi szervek létrehozására és működésére, másrészt arra, hogy az állampolgárok kellő védelmet kaphassanak a közhatalom visszaéléseivel szemben”.)

Ezúttal inkább fókuszáljunk arra, hogy mennyire igaz vagy hamis a korábban már Orbán Viktor által is hangoztatott, Trump által rendeletileg kihirdetett, és most az alkotmányunkba is beemelni szándékozott állítás.

Az nyilvánvaló tény, hogy a múltban fel sem merülhetett a kérdés: az újszülöttről egy szempillantással eldöntötték, hogy fiú vagy lány, és ennek megfelelően választottak neki nevet, eszerint anyakönyvezték, így öltöztették és nevelték őket. Oszt legfeljebb bíráló vagy becsmérlő megjegyzéseket kaptak, ha nem az elvárásoknak megfelelően fejlődtek vagy viselkedtek. De pusztán azért mert ez évezredek óta így történt, a nemek bipoláris jellege még nem feltétlenül igaz. A tavalyi olimpia női ökölvívó tornáján történtek irányították rá a széles közvélemény figyelmét arra, hogy a modern orvostudomány, a kromoszóma- és hormonvizsgálatok pontosabb képet adhatnak az egyén nemi hovatartozásáról, mint a babák egyszerű szemrevételezése. (Bár Khelif kapott – általa aligha kívánt – világra szóló médianyilvánosságot, de messze nem az ő ügye volt az első, mint ezt a Válasz Online nagyon alapos cikke annak idején taglalta.)

Amióta létezik a genetika és a kromoszómavizsgálat, azóta tudhatnánk, ha akarnánk: csekély számban – hogy mennyire csekély ez a szám, az persze kérdéses, hiszen ilyen vizsgálatok csak ritkán, kivételes esetekben készülnek, ám hogy az olimpia egyetlen számában két hölgy (?) neme is vitás volt, talán arra utal, hogy a jelenség gyakoribb, mint elsőre feltételeznénk – születnek olyan emberek, akik a hagyományos megítélés szerint nők (női nemiszervvel jönnek világra, pubertás korban kialakulnak nőiségüknek megfelelő másodlagos jellemzők, férfiak iránt érdeklődnek), de ha netán valamikor valamiért kromoszóma- vagy hormon-vizsgálatra kerülnek, kiderül, hogy XY kromoszóma-párjuk vagy magas tesztoszteron-szintjük van. Ha innen nézzük: nők, ha onnan nézzük: férfiak. De nézhetjük úgy is, hogy se nem nők, se nem férfiak, hanem egy harmadik nem képviselői. És, ugye, az orvostudomány fejlődése egyre lendületesebb, úgyhogy jöhetnek még további meglepetések.

Meglepetések ráadásul nemcsak a jövőben rejtőznek. Van ugyanis egy indonéz népcsoport, a bugiszok, nagyjából hatmillióan, akik ősi legendáik tanítását követve öt (5!) nemet különböztetnek meg: férfias férfit, nőies nőt, nőies férfit, férfias nőt és a sámánként tisztelt bissukat, akik biológiailag lehetnek akár férfiak, akár nők, de egyesítik magukban mindkét nem tulajdonságait. No lám-lám, nemcsak az újabb tudományos eredmények, de archaikus hagyományok is szólnak a nemi diverzitás mellett.

Visszatérve a beharangozott alkotmánymódosításra: nemcsak Trump nyomában kullogva, túlbuzgó pedálgépként lehetne foggal-körömmel (és persze a gránitszilárdságú alaptörvény további farigcsálásával) ragaszkodni meghaladott ismeretekhez, a tudománytörténet is sok-sok további ötletet adhat, mint például:
• a Föld lapos,
• a Nap kering a Föld körül,
• a betegségeket a miazma okozza,
• a ragályok Isten büntetései…