Orbán Viktor mesterterve
(Fotó: Magyar Hang/György Zsombor)

Orbán Viktor megnyerte a 2026-os választásokat. Kíváncsi voltam, hogyan adja el sikerként a propaganda a több százezer ember részvételével lezajlott Pride-ot. Miközben az órákon át hömpölygő tömeget figyeltem szombaton, több forgatókönyv is lepergett előttem – Deák Dániel üres utcákról készült hajnali drónfotója, Brüsszel parancsára történt, erőszakos deviancia, micsoda szemetet hagytak maguk után, veszélyben a gyermekeink stb. –, a Mandiner és a Nézőpont Intézet megoldására azonban, bevallom, nem számítottam.

A kormányközeli szakértők örömittasan kürtölték világgá, hogy a békés demonstrációvá avanzsált Büszkeség menete Orbán Viktor elképzelése szerint zajlott: gondosan előkészített csapdába csalta az ellenzéket. Érvelésük szerint ugyanis a felvonulás jelképezte mindazt, amire a felmérések alapján a társadalom többsége nemet mond, innentől az LMBTQ egyenlő a Fidesszel szemben álló táborral, ergo a miniszterelnök már most biztosította győzelmét a jövő évi választásokon. Ördögi stratégia: elegendő volt másfél évtized alatt gazdaságilag, kulturálisan és morálisan is felperzselnie az országot ahhoz, hogy jövőre is diadalmaskodjon.

Mert a Pride résztvevői nem a semmiből érkeztek a Műegyetem elé. Hosszú évek elkeseredettsége, dühe és tehetetlensége zakatolt a tömeg közös akaratának mélyén: a kollektív megalázottságuk mágnesként vonzotta őket egymáshoz. Ezért is tűnik hátborzongató lehetőségnek, hogy a propaganda ezúttal véletlenül mégis eltalálta a valóságot, és Orbán Viktor tényleg kiszámított mindent.

Játsszunk el a gondolattal, hogy így történt. A miniszterelnök démoni sakkozóként minden lépést jó előre látott, és a győzelem esélyével kecsegtetve az ellenfelet, kikerülhetetlen csapdát állított.

Ehhez szüksége volt az állami homofóbiára, mert csak így tudta jól összepedofilozni a homoszexuálisokat. De mielőtt ezt megtehette volna, be kellett építenie néhány valódi pedofilt a Fideszbe, hogy a gyermekvédelem jelszavával indított gyűlöletkampány kellően álszentnek és hamisnak tűnjön, és így felbosszantsa a kormánykritikus közösséget. Ja, és persze ezeket a szexuális ragadozókat a legmegfelelőbb helyre, a gyermekvédelembe helyeztette, nehogy véletlenül áldozatok nélkül maradjanak.Majd rá kellett vennie Balog Zoltánt, hogy győzze meg Novák Katalint, adjon kegyelmet az egyik ilyen kiváló szakembert törvényszegéssel megmenteni kívánó másik tökéletes gyermekvédelmi alkalmazottnak, végül az egészet kiszivárogtatni. Valóban mesteri.

A terepet előkészítendő a homoszexuálisokkal szembeni gyűlölet számára, különféle kisebbségeken gyakorolt. Nem bízta a véletlenre, minden alkalommal védekezésre képtelen csoportokat szemelt ki, mert így a siker biztos tudatában uszíthatta rá predátorait az áldozatokra. Cigányok, hajléktalanok, menekültek, tanárok, drogosok és így tovább, nem az számít, hogy kit tépnek szét, csak a pusztítás mámora a fontos, hiszen azzal tudja igazolni az alkalmasságát a saját tábora felé.

Mindehhez persze a társadalom morális immunrendszerét is le kellett gyengítenie, nehogy túl empatikusak maradjanak az emberek, mert akkor még véletlenül kiállnak a másikért. Az egymás ellen hangolás, a szembeállítás és az uszítás több fronton is tökéletesen bevált: alig akad olyan regisztere a társadalomnak, amelyet ne feszítene szét a feszültség. Orbán Viktor ezen a téren is tökéletes munkát végzett, és még csak meg sem izzadt: privatizálta az erőszakot. Úgy teremtett bántalmazott társadalmat, hogy a piszkos munkát mi végeztük el helyette. Mi ez, ha nem mesterterv?

De ez még így sem lett volna elegendő ahhoz, hogy 2025. június 28-án több százezer ember biztosítsa a jövő évi győzelmét. Szét kellett vernie a közoktatást és a felsőoktatást, hiszen minél alaposabban elmélyül valaki a tanulmányaiban, annál kevésbé éri be az Origo atomháború – Gyurcsány – meztelen nők szentháromságával. És mivel a statisztikák szerint a végzettség foka fordított arányban áll a Fidesz-szimpátiával, a tudás leértékelése végletesen kiábrándulttá teheti az „ellenzéket”, a miniszterelnök tehát újfent diadalt aratott. A Magyar Tudományos Akadémia és a kutatóhálózatok tönkretétele inkább csak szórakozás volt, a kis brüsszeli rappelését látva, rá is fér a móka a kormányfőre.

És még mindig nem leltünk rá a Pride-felvonulók motivációjának minden forrására. Mi a helyzet például az egészségüggyel? Talán jól működik? Egy fenét működik jól, az összeomlás szélén táncol, és nem véletlenül: ez is része a ravasz trükknek. Ha ránk rohadnak a kórházak, ha éveket kell várni egy protézisműtétre, ha a fizetőképes pácienseket a haverok zsebét duzzasztó magánszolgáltatókhoz száműzik – hogy kétszer fizessenek ugyanazért a vizsgálatért –, és ha bónuszként az egyik legnyomorultabb állapotú intézmény vezetőjére bízzák az egészségügyet, akkor biztos a siker.

E gondolat mentén haladva a vonatok olyan magától értetődően tűnnek fel a horizonton (de aztán már egy tapodtat sem mozdulnak), hogy szinte szégyellem megemlíteni. Marha nehéz lehetett rávenni Lázár Jánost, hogy csináljon oximoront a vasúti közlekedés összetételből, de végül sikerült: e két fogalom mára kizárja egymást. Ám ez még nem volt elég, mert attól, hogy sokaknak rossz, még nem lesz mindenkinek az, anélkül pedig hogyan nyerhetne Orbán jövőre? Kellett még egy csavar, és meg is csinálták: lekapcsoltatták a hivatalos vonatkövető rendszert, ne lássuk, a szükségszerűen késő járatokat. Amikor pedig valaki önszorgalomból kreált egy alternatív applikációt, Lázár jött és megfenyegette. Ezzel vált teljessé a hatalmi arroganciából és őrületből formázott abszurd. Közel már a 2026-os diadal.

Ukrajnáért szinte a kisujját sem kellett megmozdítania, elintézte helyette kebelbarátja, Vlagyimir Putyin. Orbán Viktor a háborúval egy (újabb) kétharmadot már besöpört, de az ártatlanok vég nélküli mészárlása azóta is sokat hoz a békeharcos konyhájára. Ukrajna mára a földi pokol szinonimája lett, egy éjsötét halálvölgye, amihez képest az orkokkal zsúfolt Mordor csak egy rózsadombi óvoda színjátszóköre. Fertőzés, maffia és olcsó gabona: ez vár Magyarországra, ha ránk szabadulnak az ukránok. És mi másért menetelt volna több százezer magyar június 28-án, ha nem Ukrajnáért? Orbán Viktor tenyere már szikrát vet, olyan hevesen dörzsöli elégedettségében.

Ezek után a multimilliárdossá hizlalt oligarchák már szót sem érdemelnek. Olyan magától értetődő természetességgel pakolták ki az országot, hogy megköszöntük nekik, amikor az utolsó székünket is ellopva becsukták maguk mögött az ajtót. A szabadrablást egy ideig Brüsszel finanszírozta, de Orbán eszén a pénzcsapok elzárásával sem járhattak túl: gyorsan kelet felé kormányozta az országot, hiszen pontosan tudta, hogy a despoták iránti rajongás lángját könnyedén fellobbanthatja a magyar emberek szívében. Sikerült is neki: a rothadó Nyugat helyett Oroszország és Kína lettek a modelljeink. Nem véletlenül bukkantak fel komor arcú kínai úriemberek a magyar rendőrök (és az arcfelismerő rendszerek) társaságában a Pride környékén.

Mert kitől tanulhatnánk meg a totális elnyomás leghatékonyabb eszközeinek használatát, ha nem a Kínai Kommunista Párt pribékjeitől? Az arcfelismerő rendszer nem nagy dolog persze, természetes következménye mindannak, ami eddig történt: a médiapiac felismerhetetlenné torzítása, a sajtószabadság fogalmának kiüresítése, a közpénzből finanszírozott hazugsággyár, az elhallgattatás, megfélemlítés és nyomásgyakorlás napi gyakorlata. És mindezt csak azért, hogy minél többen menjenek ki a Pride-ra. Ördögi.

Mi mást tehetnénk még? Fejet hajtunk a kormánypropaganda előtt. Igazuk volt. Orbán Viktor mesterterve bevált. Sikerült tönkretennie egy minden traumájával, sérülésével, feszültségével, irigységével és haragjával együtt is jobb sorsa érdemes országot. És mivel mindent és mindenkit földbe gyalult, aki nem rá szavaz, megnyerte 2026-ot is.

A Pride „a bizonyíték arra, milyen lenne az életünk, ha az ország élén nem a szuverenitásunkat védő nemzeti kormány állna” – írta Orbán Viktor a Harcosok Klubja tagjainak vasárnap. Tekintsünk most el attól az apróságtól, hogy az inkriminált Pride idején (még) a „a szuverenitásunkat védő nemzeti kormány áll” az ország élén, vagyis a kormányfő már megint hülyeségeket beszél, nézzük inkább a kijelentésben rejlő újabb szembeállítást. Ha nem a Fidesz nyer, olyan lesz az ország, ahogy azt a felvonuláson láthattuk.

Erre csak az igazi lángelmék képesek: önmagukat cáfolva bizonyítani a saját igazukat. Egy felperzselt ország képével választást nyerni – ki más tudna ilyet? Mert Orbán Viktor ezt kínálja a híveinek. Ha nyerek, minden marad a régiben. A Pride kivételével persze, mert az a több százezer elégedetlenkedő (és a maradék több millió), aki a szabadságért demonstrált szombaton, nem sokáig marad az országban: majd talál magának deviáns közeget valahol másutt.