Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy a Balog-Novák kegyelmi botrány milyen hatással volt a református egyház népszerűségére, illetve Balog Zoltán mint hivatalban maradt püspök személyes elfogadottságára és támogatottságára. Mint azt Zalatnay István a Válasz Online felületén megmutatta, a református egyház javára a 2023-as személyi jövedelemadók 1 százalékáról 2024. májusáig történt rendelkezések száma mintegy 6,7 százalékos csökkenést mutatott az előző évihez képest, ami a korábbi többéves emelkedő trendet figyelembe véve a várhatónál közel 11 százalékkal alacsonyabb mérték. Helyesen állapítja meg, hogy ennek a komoly csökkenésnek a jelentőségét csak aláhúzza az, hogy a református egyházat korábban támogató, de idén lemorzsolódó adózónak aktívan meg kellett változtatnia az egyházi preferenciáját az 1 százalékos rendelkezésnél. Hozzátehetjük: figyelembe véve, hogy sok adózó már jóval a májusi határidő előtt elkészítette bevallását, rendelkezésükben nem is játszhatott szerepet a kegyelmi botrány kitörése és fokozatos kifejlődése. Így a jövő év szeptemberében publikálandó, a 2024-es adóévre vonatkozó 1 százalékos adatok még többet fognak elmondani a kegyelmi botránynak a református egyházra kifejtett hatásáról.
Felmerül a kérdés, hogy addig is találunk-e olyan könnyen hozzáférhető, matematikailag analizálható adatokat arra vonatkozólag, hogy a kegyelmi botrány egyik főszereplőjének, Balog Zoltánnak az elfogadottsága, illetve népszerűsége mennyiben szenvedte meg a történetet. Nem támaszkodhatunk itt a sajtóban elhangzó, illetve magánbeszélgetések során felmerülő meglátásokra, mert bár ezek üzenete Balog tekintetében egyértelmű, mégis matematikailag nehezen megfogható. Miután azonban a közösségi médiára feltett bejegyzések, fotók, illetve a bejegyzésekre adott kedvelések (lájkok) száma viszonylag könnyen elérhető, tekintsünk meg ebből az adatkörből két szemléletes példát.
Balog Zoltán több hónapos hallgatás után, 2024. december 8-án jelentkezett ismét Facebook-oldalán, mégpedig ádvent második vasárnapján (az elsőt és a harmadikat valamiért kihagyta). Egy évvel ezelőtt, 2023-ban szintén üzent ádvent vasárnapjain, akkor a második ádventi vasárnap december 10-ére esett. A 2023. december 10-i bejegyzést 2240-en lájkolták, 414-en hozzászóltak, és 230-an fontosnak érezték, hogy meg is osszák. Ehhez képest a 2024. december 8-i ádventi üzenetet 172-en lájkolták, 18-an szóltak hozzá és 9-en osztották meg! A bejegyzések feltüntetett matematikai jellemzőiben, azaz a lájkok, hozzászólások és megosztások számában több mint 92, 95, illetve 96 százalékos zuhanást figyelhetünk meg 2023-ról 2024-re! Ezek az adatok elképesztő arányú népszerűségvesztést mutatnak, megspékelve azzal, hogy a legnagyobb esés éppen a megosztások számában volt tetten érhető, amely tény nyilvánvalóan a Balog személyével, illetve gondolataival való azonosulás meredek csökkenését jelzi. Itt megjegyzendő, hogy összevetve a két, ádvent második vasárnapján publikált bejegyzést, megállapíthatjuk, hogy a 2024-es Facebook-poszt tartalmilag és formailag lényegében megfeleltethető a 2023-asnak, azaz természetesen nem a bejegyzés inherens minősége okozta a lájkok számának összeomlását, hanem nagy valószínűséggel a Balog-Novák kegyelmi botrány okozta népszerűségcsökkenés.
Továbblépve egyet, kijelenthetjük, hogy a 2024. december 8-i Balog-bejegyzés lájkolói között a református egyház, illetve háttérintézményei csúcsvezetői közül csak elvétve szerepel bárki is. Míg tehát imént a közösségi média használói körében általánosságban tudtuk kimutatni a Balog iránti lelkesedés kritikus megcsappanását, érdemesnek tűnik azt is megvizsgálni, vajon megváltoztatta-e a Balog-Novák kegyelmi botrány a református egyház intézményrendszerének legmagasabb szintjén állók körében a Baloghoz való viszonyulást. Ehhez reprezentatív mintaként tekintsük át, milyen gyakorisággal szerepelt Balog püspök a Magyarországi Református Egyház legfontosabb háttérintézménye, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, Trócsányi László Facebookján a kegyelmi botrány kirobbanása előtt és után. Háttérként annyi elégséges, hogy Trócsányi Lászlót Balog Zoltán püspök javaslatára a Károli Gáspár Református Egyetem szenátusa 1 ellenszavazattal választotta meg 2022. januárjában rektornak (Balog és Trócsányi ismeretsége régre nyúlik vissza, kapcsolatukat a közösségi médián többször dokumentálták; minisztertársak is voltak).
Az első vizsgált időszak tehát 2022. február elsejétől, Trócsányi László rektori színre lépésétől a kegyelmi botrány kitöréséig, 2024. februárjáig tart, azaz 2 évet ölel fel, a második időszak pedig a kegyelmi botrány kitörése óta eltelt idő, azaz bő 10 hónap. Az első időszak facebookos Trócsányi-bejegyzéseiben Balog Zoltán 27, azaz huszonhét fényképen szerepel, ezek közül egy tucatnyin teljesen egyedül vagy legalábbis az egyik főszereplőként. Ehhez képest a kegyelmi botrány óta Trócsányi Facebookján Balog Zoltán egyetlen egyszer sem található, a rengeteg kép egyikén sem lelhető fel, sem fő-, sem mellékszereplőként, de említés sem történik róla, mintha nem is létezne...
Kijelenthető tehát, hogy a Balog-Novák kegyelmi botrány óta Balog Zoltán mind az online nyilvánosságban, mind az egyházi intézményrendszer magas szintjén mintegy légüres térbe került, a személyétől, illetve gondolataitól történő tartózkodás egy szűk támogatói réteg kivételével lényegében általános. Ez a tény nyilvánvalóan nem kerüli el az ő figyelmét sem. Hogy is írta Balog Zoltán 2017. január 6-án a közösségi médiában? „A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal". Igen, pontosan ez utóbbira lenne végre szükség.
(A publikációban szereplő Facebook-adatok a 2024. december 16-ai állapotot tükrözik.)
