Reméljük, Orbán Viktor komolyan beszél, mert viccnek durva lenne
Orbán Viktor az Így győztük le a Covid-járványt című kisfilmben

„Két favágó dolgozik az erdőben, az egyikük keze megremeg, és lecsapja a másik lábát. A sérült: Ez most vicc volt vagy komoly? – Komoly, mondja emez. – Akkor jó, mert viccnek kicsi durva lenne.” Valami hasonló logika vezérelhette az Orbán Viktor miniszterelnök YouTube-csatornáján vasárnap este héttől sugárzott kormányzati propagandafilm alkotóit. A már címadásában is szerény (Így győztük le a Covid-járványt) filmecskében az öt éve kezdődött pandémia elleni küzdelem történetét beszélték el a „valódi hősök”: a kormányfő mellett Pintér Sándor, Müller Cecília, Szijjártó Péter és Merkely Béla.

Egészen pontosan a járványkezelés sikerét, mert a film állításai szerint a kormány sikeresen küzdött meg a kórokozóval, és megmentette a magyar emberek életét. Ehhez pedig jó sok lélegeztetőgépre és egy teherszállító repülőre volt csupán szükség. Remélhetőleg ez nem vicc, mert annak durva lenne.

Már az elején oszlassuk el a kételyeket: nyunyóka van. Müller Cecília ügyetlen szóalkotása az országos tisztifőorvos járványvédelmi lendületének szimbóluma lett. De talán még több is ennél: a kormány bornírt atyáskodása (anyáskodása) zsúfolódott a bizonytalan fogalomba. Ezért is izgalmas, hogy a nyunyóka a propagandafilm elején elhangzik: mi ez, önirónia? Lehetséges ez? Ha valóban saját magukat nevetik ki, akkor viszont mire véljük a nyunyókán kívüli részeket.

Amit még sosem mondtunk el a Covid-járványról – reklámozta a filmet Orbán Viktor a Facebook-oldalán. Megdöbbentő, de a miniszterelnök nem feltétlenül mondott igazat: szó szerint az szerepel a műben, amit hónapokig, évekig hallgattunk. Új információ helyett a jól ismert sikerpropaganda zakatol: a kormány már jóval más országok előtt reagált a pandémiára, időben zárta le az országot, minden alkalommal helyes döntést hozott a védekezésben, kellő mennyiségű lélegeztetőgépet vásárolt, és még egy teherszállító repülőgépet is megszerzett a megfelelő szállítás biztosítása érdekében.

Nem lehetett félreérteni, valóban azt állítják, hogy a lélegeztetőgépek magyarok tömegének az életét mentették meg. Az eszközök 300 milliárd forintos beszerzése „jó üzlet” volt, de legkevésbé sem annak a közel 50 ezer embernek, aki életét vesztette a járvány során. A filmben elhangzottakkal szemben ugyanis Magyarország egyáltalán nem szerepelt olyan fényesen a nemzetközi összevetésben, volt olyan időszak, amikor hazánk a lakosságarányos halálozás tekintetében a negyedik legrosszabb mutatóval bírt a világon. (És a raktárban porosodó lélegeztetőgépek valódi hasznáról is rengeteg cikk született az elmúlt években)

Világbajnok indokkal utasították el a nyomozást a használhatatlan kínai lélegeztetőgépek ügyében
Magyar Hang

Világbajnok indokkal utasították el a nyomozást a használhatatlan kínai lélegeztetőgépek ügyében

Ha megpróbálják töredékáron elárverezni a feleslegesen vett eszközöket, az már felelős gazdálkodás?

Ezek az adatok nem hangoznak el a filmben, de kárpótlásul a miniszterelnök a hollywoodi drámák legszebb hagyományait követő zenei aláfestéssel jelenik meg a képernyőn: kórházat látogat, egészségügyi dolgozókkal tréfálkozik – és viszont, elhangzik az ugyancsak ikonikus „Superman” is: egy ápoló nevezi így a „fáradhatatlan” kormányfőt –, operatív törzset irányít, és mindenekelőtt aggódik a népéért. Mert ez az igazi vezető dolga.

És ez a film egy hamisítatlan vezetőt ábrázol. A téma valójában mellékes, a lényeg, hogy a felmérések alapján egyre cudarabbul álló Orbán Viktor visszatérjen oda, ahol a NER elitje látni szeretné: a haza kemény kezű bölcsének szerepébe. De vajon ki gondolta jó ötletnek ezt az egyre elkeseredettebb kísérletet összekapcsolni a járványkezelés kudarcával? Vajon a Rogán Antal-i kreatívok szavaztak a járvány kitörésének ötéves évfordulójára? Nem akadt valami kevésbé kínos a minden irányból bizonyítottan elhibázott intézkedéssorozatnál? Mondjuk az oktatási rendszer, a vasúthálózat, vagy az egészségügy állapota. Esetleg Novák Katalin kegyelmi ügyei. De még a Bese Gergő egykori atya hitéleti vallomásaiból is hitelesebb filmet lehetne forgatni, mint ez.

Ezen a ponton mégis meg kell követnem a film készítőit, mert mindezek ellenére mégis van új információ az alkotásban: Müller Cecília mindennap fél 4-kor kelt, hogy beérjen az operatív törzs üléseire. Ha ettől nem érzékenyülünk el, akkor semmitől. Kit érdekel ezután, hogy hányan haltak meg, hogy kik és mennyit tettek zsebre az lélegeztetőgépekből?

És ekkor kezdtem gyanakodni. Lehet, hogy ez mégsem propaganda, mégsem imázsfilm, és főleg: mégsem komoly? Meginogtam befogadói szerepemben, mire kisvártatva jön Orbán Viktor és komoly arccal azt mondja, hogy ne feledkezzünk el róla, az anyagiak nem hoznak szép életet. Még egyszer: az anyagiak nem hoznak szép életet. Lehet sok pénzünk, nagy autónk, de ha nem figyelünk másokra, nem élünk megfelelő életet. Ezzel bukott le. Ha ez nincs, kételyek közt ténferegtem volna, de a miniszterelnök ars poeticája meggyőzött, hogy a bő félórás alkotást valójában tréfának szánták.

Annak azonban nem volt a legsikerültebb, főként a kormány szempontjából. Amíg Orbán Viktor YouTube-csatornáján maximum 4300-an nézték élőben a siker-filmet,  Magyar Péter az azzal majdnem párhuzamosan sugárzott alternatív járványügyi jelentését több mint ötször annyian, legalább 25 ezren. (Ez csak az élő közönségre vonatkozik, később nyilván mindkét videót sokkal többen nézik majd meg.) És abban a négyezer nézőben sem volt köszönet, a kommentelők szofisztikált filmkritika helyett darabokra szedték a produkciót.

Látva a filmecskét, nehéz megérteni, hogy az alkotók miben reménykedtek. – Ismerni kell a nép lelkét, hogy megküzdjünk az „istencsapásokkal” – fogalmaz a filmben Orbán Viktor. Talán ezzel is csak viccelt? Vajon mit gondol annak a népnek a lelkéről, amelyet egészségügyi és morális értelemben is alaposan megkínzott a pandémia, és amely a saját bőrén tapasztalta meg a járványkezelés kudarcát? Azt gondolja róluk, hogy szívesen megnézik bő félórába sűrítve azokat az éveket, amiket inkább elfelejtenének?

A sikereket nem illik újra és újra felemlegetni, a látványos kudarcokat pedig nem érdemes. Főleg, ha valaki összekeveri ezt a kettőt. De a legveszélyesebb mégsem az, ha a saját teljesítményét ítéli meg rosszul, sokkal ijesztőbb, ha a közönségét illetően téved. Persze, ha csak tréfáltak, akkor vissza az egész.

A YouTube mindenesetre a viccre szavazott, a film végeztével talán ezért is ugrott automatikusan a következő klipre: Majka Csurran, cseppen című videójára.