A fenyegetést ezúttal tett is követte. Erdogan török elnök rezsimje először fenyegetőzött a menekültek Európába eresztésével, majd kisvártatva a görög-török határon a 2015-ös krízist idéző állapotok alakultak ki.
Törökország a környező forrongó térségből érkezett több millió menekült otthona jó ideje, Ankara számára ez a kényszerű teher adut is jelent a nemzetközi politikában. Az Európa szívébe vezető balkáni migrációs útvonalat négy éve az EU és Törökország pragmatikus alkuja zárta le – nem a magyar határkerítés –, Brüsszel pénzen váltotta meg a „biztonságát”. Bár az egyezség törékenysége a kezdetektől nyilvánvaló volt, Erdogan eddig csak fenyegetőzött a menekültek továbbengedésével.
Az elnök azonban most szorult helyzetbe került: Szíriában tartózkodó megszálló erői súlyos veszteségeket szenvedtek el a helyi kormányerőktől, akik mögött a damaszkuszi rezsimet támogató putyini Oroszország áll. Emlékezetes, Erdogan az Amerikával szövetséges kurdok megbüntetése céljából nyomult be szomszédja területére, most viszont az oroszokkal is szembe kerülve nagy szüksége lenne a Nyugat, pontosabban a NATO aktív támogatására.
Erdogan: „A téma le van zárva, a kapuk már nyitva, és ti is ki fogjátok venni a részeteket ebből" | Magyar HangAkárhonnan is nézzük, a mostani válságos, újabb menekülthullámmal fenyegető helyzetért Ankarát terheli a felelősség. Egyrészt a véres szíriai kalandja, másrészt a menekülteket mozgásba lendítő lépései miatt. Ezt a mozgolódást most bizonyosan nem Soros György hálózata szervezi, hanem Erdogan generálja, akinek keze még a kurdok kiontott vérétől vörös.
Olcsó, bár kézenfekvő fordulat lenne most azon élcelődni, hogy lám, Orbán Viktor iszlamista barátja és szövetségese zúdítaná most ránk a menekültek áradatát. Olcsó, hiszen olyan mocskos nagyhatalmi játszma része mindez, amelynek Magyarország alakítója nem, csupán az elszenvedője lehet. Meglátjuk még, meddig feszíti a húrt a török fél, s az is kiderülhet, hogy az unió mennyivel felkészültebb egy ilyen helyzet kezelésére, mint volt négy évvel ezelőtt.
Egy dolgot azonban elvárhatunk a magyar kormánytól, már csak a következetesség okán is. Ha már a kormányzati kommunikációra elkölthető közpénz összege a végtelen felé konvergál, lenne miről tájékoztatni a lakosságot, amikor a menedékkérők feltorlódnak a határkerítésnél. Ezúttal nem civileket vagy uniós partnereket célba véve, nem magyart magyar ellen uszítva elég lenne csak az igazságot kiplakátolni. Stop Erdogan! Esetleg nagy levegőt véve, az igazság újabb elemét kibontva: Stop Putyin!
