Szavazz rám!

Feladom. Két napja ülök ölemben a laptoppal, nyilván nem folyamatosan, azért csinálok ezt-azt, mindenfélét, de amikor dolgoznék, fogom a gépet, kezem a billentyűzeten, s próbálom előbányászni a harminc évvel ezelőtti emléket, hogy mégis mivel foglalkoztam aznap, amikor szimbolikusan elkezdődött a rendszerváltozás, hát semmi.

Teccettem volna jobban odafigyelni a történelmi pillanatra, ugyebár, és még csak az akkori kamaszkorom sem adhat felmentést, mivel már derékig gázoltam a politikában, péntekenként kerülővel mentem suliba, hogy a városba érkező három-négy Reform magazinból megcsíphessek egyet a legbátrabb újságárusnál, aki havonta legalább egyszer azzal hajtott el, hogy már csak a doktor úr példánya maradt.

Meg hát ugyanezen esztendő október huszonharmadikája olyannyira itt van előttem, hogy még az illatát is érzem: édesanyám épp főzött valamit, úgy kukkantott be a nagyszobába a kezét konyharongyba törölgetve megnézni, hogy mi van már megint a tévében, amikor zajos éljent kiáltott a tömeg a köztársaságra. Kicsit néztük csak együtt a budapesti közvetítést, mert amint a szónok arról kezdett beszélni, hogy törekednünk kell a Szovjetunióval is a jó viszonyra, s szavai fülsértő fújolásba, füttyögésbe vesztek, összerezzent, visszafordult a konyhába, s csak a válla fölött morogta, hogy már megint kezdődik, amiért friss, ropogós Fidesz-tagként meg is haragudtam rá, mert nem értettem, mitől fél. Milyen furcsa, hogy mostanában értettem meg, úgyhogy bocsánatot kérnék tőle, ha még lenne rá módom.

Azt gondolom, hogy 1989. június 16-án is néztem a televíziót a lakótelep játszóterére néző, negyedik emeleti, másfél szobás otthonunkban, és lelkesedtem az új időkért, mert előtte és utána is ez volt a téma, ha összeültünk a muskátlis verandájú törzshelyünkön kevertek és szigorúan barna üveges Borsodik közepette megbeszélni a fejleményeket. Leginkább arról esett szó, hogy mennyi besúgó lehetett a tömegben, és hogy mi is olyan bátrak akarunk lenni, mint Orbán Viktor, illetve, hogy most már végre nálunk is lesz majd a boltokban Fa tusfürdő és Milka csoki, és a világsztárok albumait sem a fénymásolásban elcsúszott borítójú, nyúlott kazettákon kell a piacon megvennünk. Gyarló az ember. Pláne 16-17 évesen.

Arra viszont nagyon jól emlékszem, hogy mit toltunk be a magnóba, ha a „talpas szimfóniás-szofiánés” füstbe burkolódzó, házibulis világmegváltó okoskodásokhoz aláfestő, támogató zenét kívántunk. Hát az biztos, hogy nem Első emeletet és R-GO-t, és főként nem Vikidál Gyulát. (Ha már utólagos megértés: ahhoz is jókora időnek kellett eltelnie, hogy a nővérem Alföldi papucsos, becsövezett farmernadrágos, kockás inges, P. Mobilos barátjának „a Dinamit egy csinált szar” megjegyzése elnyerje méltó helyét a mi kis huszadik századi történelmünkben.)

Tehát Európa Kiadót hallgattunk, Kontroll Csoportot, Sziámit, URH-t, Trabantot, Bizottságot, Balkán FuTouristot, F. O. Systemet, Edda 1-2-t, Beatricét, Kampec Dolorest, Balatont, Sexepilt meg VHK-t vagy valami faék egyszerűségű punkot, ami hibátlanul véste egyetlen oktávba a szocializmus végvergődésének borsodi nyomorúságát.

Most június 16-án a rendszerváltozás harmincadik évfordulójának tiszteletére rendezett központi ünnepségsorozat keretében ingyenes megagiganagykoncertre várják a közönséget, ahol fellép Vincze Lilla, a KFT, az Emelet, Szikora Robi és az R-GO, Nagy Feró és a Beatrice, Vastag Csaba, Vikidál Gyula, Varga Miklós, Homonyik Sándor, Keresztes Ildikó, a Republic és a Piramis-évek Révész Sándorral.

És hát legyünk őszinték, hogy nézne már ki, ha 2019-ben felharsanna a Hősök terén az Európa Kiadó underground politikai himnusza:

Szavazz rám!
Beváltom minden reményed.
Nincs hangod?
Használd az enyémet!

Elindulok,
Ha harc, legyen harc!
Szavazz rám,
Régóta engem akarsz!

Pokoli népszerű vagyok!
Iszonyú szavahihető vagyok!
Gyönyörűen fogok énekelni,
Ha kapok még egy szavazatot!
Szavazz rám!

Ha majd a csúcson leszek,
Akkor is szeretlek Téged!
A Népem leszel
És én a Népzenészed!

Szavazz rám!
Válassz tisztességesen!
Válassz meg,
Különben végeznek velem.
Válassz meg!
Hidd el, hogy jobban jársz velem!
Szavazz rám,
Bizalmadat úgy élvezem!

Én úgy vagyok szép,
Ahogy az Neked jó!
A Te szavad
A döntő szó,
Szavazz rám!

Már meg is választottál!
– Valóra válik minden álmod.
Fontos döntést hoztál:
Sikerült engem megtalálnod

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/24. számában jelent meg, 2019. június 14-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/24. számban? Itt megnézheti!