Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Egy választás, amelyből nem tudtunk meg semmit

Szerző: | 2020. október 21., 18:38 | Több a zászló

Választásra készülve Taktaharkányban (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Minden időközi országgyűlési választás alkalmas arra, hogy levonjunk belőle bizonyos következtetéseket. De a jelek szerint az október 11-ién lezajlott szerencsi időközi választás arra is alkalmas, hogy mindenki a neki tetsző következtetéseket vonja le belőle. Míg az ellenzék esetleges – és tegyük hozzá: meglepetésszerű – győzelme egyértelmű megerősítést jelentett volna a minél szorosabb együttműködés hívei számára, addig a tényleges eredményt az ellenzéki összefogás támogatói és kritikusai egyaránt a saját szájízük szerint értelmezhetik. Ezt pedig azért tehetik meg, mert kissé sarkosan fogalmazva ebből a választásból gyakorlatilag nem tudtunk meg semmit.

HIRDETÉS - AIP

Nem tudtuk meg, mennyire lehet hatékony az ellenzéki koordináció az ehhez hasonló billegő körzetekben, mivel a közös jelölt egyesítette ugyan a korábban széttartó ellenzéki szavazatokat, de azok arányát nem tudta növelni (a Fidesz 2018-ban 49, most 50 százalékot ért el). Persze azt sem tudjuk, közös jelölt híján mekkora lett volna az ellenzéki részvételi hajlandóság, nem kapott volna-e összességében ennél is kevesebb szavazatot két-három önállóan induló pártjelölt. Nem tudtuk meg azt sem, mennyi múlik a jelölt személyén, hiszen elhíresült kijelentései dacára a jobbikos Bíró László a választókerület városias részein nem teljesített rosszul, míg a Fideszre szavazó falvakat aligha szólította volna meg jobban egy nála baloldal-kompatibilisebb jelölt. Ahogy azt sem tudjuk, vajon javított vagy éppen rontott volna-e a helyzeten egy menet közben levezényelt jelöltváltás.

Egyvalamit persze így is megtudtunk ebből a választásból: azt, hogy a Fidesz tábora továbbra is széles és stabil, és megfelelő mozgósítás esetén üzembiztosan hozza azokat az 50 százalék körüli eredményeket, amelyekkel a kormánypárt győzelmet arat az ellenzék felett. Ez viszont egyáltalán nem újszerű tanulság. Hiszen ezt bizonyította 2010 óta minden jelentősebb erőpróba, amely még a 2019-es önkormányzati választásra is igaz: hiába született azon több látványos ellenzéki siker, a nagyvárosi szint kivételével narancssárga maradt az ország. Az pedig, hogy a Fidesz által megrajzolt választókerületekben az ellenzék számára kedvezőbb városi eredményeket rendre lehúzzák a kistelepülések, a mostani választáson is tankönyvi precizitással megmutatkozott.

Ha viszont ez a tényező nem változik, akkor hiába is akarunk bármilyen következtetést levonni egy-egy újabb választás eredményéből az ellenzéki pártok stratégiájára nézve. A Fidesz politikájának ugyanis hosszú évek óta az a sarokköve, hogy ötvenszázaléknyi kormánypárti szavazó mellett egyszerűen nincs jó ellenzéki stratégia. Ezért sem politizál már régóta a kormánypárt az egész országnak, hanem csak a saját bő két és fél milliós táborának. Ennek a tábornak az egyben tartása viszont létkérdés számára: ezt szolgálja a légmentesen záró kommunikációs buborék, a kölcsönös függőségek mindent átszövő rendszere, a kenyér és cirkusz politikája (a közmunka kegyelemkenyere az „alvégnek”, identitáspolitikai cirkusz a „felvégnek”). Ahogy ez magyarázta a mostani kampány intenzitását is, nem a kétharmad – köztudottan csupán formális – elvesztésének lehetősége.

Van azonban még valami, ami nem derült ki vasárnap: az, hogy miként hat e szavazótábor stabilitására és mozgósíthatóságára a koronavírus-válság. A járványnak még sem az egészségügyi, sem a gazdasági következményei nem érvényesültek olyan erővel, hogy az a szerencsi időközi választás eredményét érdemben befolyásolhatta volna. Nem tudjuk azonban, hogy a Fidesz meddig lesz képes az általa kínált ideológiával felülírni az egyre kedvezőtlenebb számokból kirajzolódó valóságot. Biztosan csak egy dolgot tudunk: hogy a kormánypárt eddigi kiemelkedő támogatottságát kedvező gazdasági környezetben tudta elérni, illetve megtartani, és teljesen kiszámíthatatlan, hogyan reagálnának arra a szavazói, ha az eddigi ellenségképet az életszínvonal érzékelhető hanyatlásának vagy rosszabb esetben a napi megélhetés nehézségének réme váltaná fel.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ellenzéki pártok innentől ölbe tett kézzel várhatnák, elvégzi-e helyettük a fideszes többség lebontásához szükséges munkát a küszöbön álló válság (ezúton jelezzük: ha csak Orbán Viktoron múlik, nem fogja). Ahogy az ennek a többségnek a felépítésére használt brutális kormánypárti erőforrásfölény sem ad felmentést az ellenzék minden hibája alól. De a szerencsi időközi választás eredményéből így sem vonhatunk le messzemenő következtetéseket az ellenzéki összefogással kapcsolatban. Hiszen arról mindössze annyi derült ki ezen a választáson, hogy önmagában még nem tesz csodát – csakhogy ezt eddig is pontosan tudtuk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/42. számában jelent meg október 16-án.

A Publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Pápay György Több a zászló című rovatának elemzéseit itt olvashatja.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/42. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Bíró László, Borsodi időközi választás, ellenzék, ellenzéki összefogás, Fidesz, gazdasági válság, időközi választás, koronavírus


Pegasus

Pegasus

Tagadom, hogy tagadnom kellene, hogy majd tagadni fogom, hogy letagadtam, hogy lett volna bármiféle letagadnivalóm, amit tagadni lehet. Ezzel zárom sajtótájékoztatómat, köszönöm figyelmüket.

HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Árnyék podcast – Mikor lépünk ki az EU-ból?

Az élet meg minden podcast – Zubreczki Dávid

Pin It on Pinterest