Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Vétó a változatlan Európáért

Szerző: | 2020. november 30., 18:12 | Több a zászló

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (j) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2020. november 26-án. Tárgyalásuk napirendjén az EU költségvetésének ügye szerepelt, ami ellen Magyarország és Lengyelország is vétót emelt amiatt, hogy az uniós pénzek felhasználását Brüsszel politikai feltételekhez akarja kötni. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Amikor a dolgok kezdenek túlságosan bonyolultnak látszani, mindig érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a hátterükben álló alapelvek többnyire igen egyszerűek. Amikor kezdjük úgy érezni, hogy a lassan az egész világgal hadban álló magyar kormányzati politika végképp kaotikussá és értelmezhetetlenné vált, mindig érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, milyen egyszerűen leírható a miniszterelnök által követett legfontosabb alapelv.

HIRDETÉS - AIP

Orbán Viktor politikája gyakorlatilag nem szól másról, mint saját mozgásterének folyamatos bővítéséről, illetve az így szerzett mozgástér megőrzéséről.

Erre fűzhető fel a hazai közélet elmúlt tíz évének alakulása, és ez alapján tudjuk legkönnyebben megérteni azt a csatát is, amely jelenleg az európai uniós hadszíntéren zajlik.

HIRDETÉS - AIP

Lehet, hogy visszatekintve könnyű az „érett orbánizmust” belelátni mindenbe, ami 2010 és 2020 között történt, de ez az időszak korántsem volt teljesen homogén. Ha 2010-ben már ott is lapult a fiókban a nagy terv a magyar állam totális megszállására, Orbán Viktornak először fokozatosan tesztelnie kellett, hogy pontosan meddig is mehet el. Talán őt magát is meglepte, milyen könnyen fogadta el pártja és a tágabb kormányközeli elit, valamit a magyar társadalom a személyes hatalomgyakorlásának útjában álló korlátok lebontását. Ez alól egyedül Simicska Lajos jelentett markáns kivételt, de kettejük nyílt háborúskodása végül Orbán kiütéses győzelmével zárult. Vagyis míg a 2010 és 2014 közötti időszak eseményei a miniszterelnök formális-közjogi mozgásterének maximalizálásaként írhatók le, addig a 2014 után történtek informális mozgásterének maximalizálásaként.

Ez a belpolitikai megközelítés azonban aligha lehet teljes nemzetközi kitekintés nélkül. 2010 körül még sokan hitték, hogy a miniszterelnök törekvése a belső korlátok lebontására azért nem teljesedhet ki, mert az ország uniós tagsága egyfajta külső korlátot jelent számára. Eleinte Orbánnak is fokozatosan tesztelnie kellett, hogy meddig mehet el „Brüsszellel” szemben – pontosabban hogy milyen mértékig rugaszkodhat el a különböző tagállami érdekek közötti lavírozás íratlan szabályaitól.

De talán még őt magát is meglepte, mennyire nem tudtak mit kezdeni a kölcsönösen előnyös alkukhoz és kompromisszumokhoz szokott szereplők az általa képviselt konfrontatív stílussal. Ez nem jelenti azt, hogy Orbán ne hajlott volna bizonyos kompromisszumokra: éppen az általa – elsősorban Németországgal – kötött különalkuk vették elejét annak, hogy az unió bármely szerve vagy intézménye érdemben fellépjen a magyar jogállamiság szisztematikus leépítésével szemben. Így viszont az EU-tagság nemhogy semmiféle korlátot nem jelentett számára, de az uniós források révén hatalmának megszilárdításához és a személyéhez kötődő üzleti körök feltőkésítéséhez is hozzájárult.

Csakhogy előbb-utóbb minden hatásra születik valamilyen ellenhatás. Ez jól látszik Magyarországon is, ahol a korlátok nélküli orbáni hatalomgyakorlás egységbe terelte az ellenzéki pártokat. Ez persze önmagában még nem garancia a sikerükre, de már az is beszédes, hogy a lényegében program és stratégia nélküli egységes ellenzék legalábbis versenyképesnek tűnik a Fidesszel szemben. Ugyanígy uniós szinten is elérkezett az a pillanat, amikor a nettó befizető tagállamok többsége megelégelte, hogy az általuk biztosított források Orbán Viktor autoriter politikáját finanszírozzák. A tervezett jogállamisági mechanizmus természetesen nem kizárólag a Magyarországon és Lengyelországban tapasztalható anomáliák ellen irányul, de ez a két ország volt az, amelyik azt magára vette, és egészen az uniós költségvetés vétójának belengetéséig elment a megakadályozása érdekében.

Ez a látszólag érthetetlenül drasztikus lépés Orbán Viktor részéről nagyon is érthetővé válik, ha abból indulunk ki, hogy a miniszterelnök az évek során kiharcolt mozgásterét védi: közvetlenül az európai és közvetett módon a hazai mozgásterét. Ezzel pedig radikális eszközökkel ugyan, de éppen az uniós status quót védelmezi.

A jogállamisági mechanizmus elfogadása ugyanis az integráltabb unió felé tett lépésnek tekinthető, míg Orbánnak addig van mozgástere, ameddig az EU a jelenlegi széttagolt, lazán integrált formájában működik.

Vagyis míg Orbán híveit a diktatórikus „Brüsszel” ellen hangolja, addig azért küzd, hogy az unió továbbra is olyan közösség maradjon, amelyben akár egy vagy két tagállam is blokkoló kisebbségként léphet fel a többségi akarattal szemben.

Ezt pedig azoknak is érdemes figyelembe venniük, akik attól tartanak, hogy ezzel a huzavonával Orbán Viktor Magyarország kivezetését készíti elő az Európai Unióból.

Hiszen a miniszterelnök bolond lenne kilépni abból a lazán integrált EU-ból, amelyben sokkal nagyobb a gazdasági-politikai mozgástere, mint azon kívül.

Vagyis ha valakit tényleg a küszöbön álló huxit réme tart rettegésben, az legjobb, ha annak drukkol, hogy Orbán elérje a célját a vétóval való fenyegetéssel.

A Publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Pápay György Több a zászló című rovatának elemzéseit itt olvashatja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/48. számában jelent meg november 27-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/48. számban? Itt megnézheti!

Címkék: Európai Unió, jogállami, jogállamisági mechanizmus, Orbán Viktor, vétó


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest