Nem titkolt büszkeséggel jelentette be a kormányzat, hogy október 27-én, hétfőn magánkihallgatáson fogadja XIV. Leó pápa Orbán Viktor miniszterelnököt és Semjén Zsoltot, a helyettesét.
Továbbá azt is jelezték, hogy utána Pietro Parolin bíboros szentszéki államtitkárral és Paul Richard Gallagher érsekkel tárgyal a kormányfő. Ugyanaznap munkamegbeszélést folytat Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, és találkozik Fra' John Timothy Dunlappal, a Szuverén Máltai Lovagrend nagymesterével.
Mielőtt elolvadnánk a kormánypropaganda sikerjelentései hallatán, pár dolgot érdemes tudnunk.
1. A pápa senkit sem hív, de mindenkit fogad. Az elmúlt bő évszázadban egyetlen embert nem volt hajlandó fogadni, Adolf Hitlert.
2. A Szentszék igen régóta a párbeszédet, a megbékélést, az emberi jogok kiterjesztését, a jogsérelmek orvoslását szorgalmazza. Ez a pápai diplomácia célja mindenkor, mindenhol.
3. Ennek jegyében fogadta például XXIII. János pápa Hruscsov lányát – jutalma széleskörű sajtógyalázkodás volt szerte Nyugaton, viszont számos (sokszor évtizednél régebben elítélt) GULAG-rab papot, püspököt kiengedett a moszkvai rezsim. Ugyanilyen szabadító-békítő szerepet vitt és visz a Szentszék mindig és mindenhol, ahol csak tud. Emlékezetes lehet Ferenc pápa kubai látogatása, ami szintén börtönöket nyitott meg, nem sokkal később pedig enyhülést az Egyesült Államok és Kuba viszonyában.
4. Magyar vonatkozásban említhetjük, hogy miután VI. Pál pápa fogadta Kádárt, szabadult ki az utolsó pap, Lénárd Ödön, aki több mint 18 évet töltött a kommunisták börtöneiben. A fiatalabbak is emlékezhetnek rá, hogy Gyurcsány Ferenc is jelentkezett a Szentszéknél, és fogadta is őt II. János Pál pápa – bár e látogatás kissé suta lett, a feleségét ugyanis nem engedték közel a szentatyához (bizonyára a bolgár titkosszolgálati felmenők és a merénylet miatt). Eme látogatásról terjed az a „jólértesültség”, miszerint Gyurcsány – angolul – hosszan panaszolta volt az idős, nagybeteg lengyel pápának, hogy a magyar egyház kritizálja az ő kormányzatát, az egyházfő pedig ennyit felelt: I understand, és ezzel vége is volt az eszmecserének.
5. A mostani látogatásról utólag megjelenő közleményeket óvatosan érdemes kezelni, ha Orbán és a propagandája lesz a „forrás”. A szentszéki nyilatkozatot pedig alaposan meg kell majd fontolni, mert a pápai diplomácia hagyományosan szűkszavú. Hogy miről folyhatott a szó, azt majd csak hetek, netán hónapok múltán lehet pontosabban megismerni.
Mi lehet a mostani látogatás célja?
A fentiek fényében két dolog látszik kézenfekvőnek. Az egyik, hogy Orbánék a kétségbeejtő elszigeteltségüket próbálják meg oldani a Szentszék segítségével. A Szentszék álláspontja akár Trump megítélésével, akár az ukrajnai háborúval kapcsolatosan ellentétes a magyar kormányéval. Viszont Orbán immár magára maradt az európai demokráciák között, és persze idehaza is rekordsebességgel veszíti el a katolikus szavazók támogatását. Ez utóbbihoz kapcsolható, hogy Semjén Zsoltot is magával viszi, aminek diplomáciai értelme, haszna nem mutatkozik, de utólag majd segíthet a helyettes nullára redukálódott tekintélyét valamelyest javítani.
A másik lehetőség, hogy Moszkvából visz üzenetet a magyar kormányfő. Ez, ha lehet, még fontosabb, mint az imént említett, hiszen valóban világpolitikai jelentőségű fordulat lenne, ha összejönne a béke – és ebben a Szentszék bizonyára vállalna szerepet, legalábbis eleve nem utasíthatja vissza.
Annyi mindenesetre biztos, hogy a pápaság a párbeszéd és a megbékélés szószólója már régóta. Hogy a hazai belső viszályban milyen álláspontot képvisel – ha képvisel –, azt biztosan nem Orbánnal fogja tisztázni a szentatya.
Befejezésül még annyit, hogy maga Semjén Zsolt máltai lovag, így a rend nagymesterével folytatandó találkozón a részvétele legalább érthető.
