Dívik a kormánypártban és a sajtójában egy kedves szokás. Fideszes politikusok és újságírók gyakran becézik ellenfeleiket. Ennek egyik legszebb példája volt, amikor a legutóbbi országos választás hevében Kósa Lajos rendre Dzsordzsi bácsiként emlegette Soros Györgyöt, a választó pedig elégedetten csettinthetett: most megkapta a vén spekuláns! A gyengéd becézés nagymestere persze nem Kósa, hanem a párt leghűbb tollforgatója, Bayer Zsolt, aki ugyanebben az időszakban jószerével nem is tudott másként hivatkozni a Jobbik akkori elnökére, csak mint Gabira vagy olykor Gabikára. (Kevésbé megengedő pillanataiban g…cinek és sz…rkupacnak hívta, amiért később kártérítést is megítélt ellene a bíróság.)
Szerencsére azonban nem kell ahhoz országgyűlési választás, hogy ez a szép jobboldali hagyomány továbbéljen. Aztán az átnevezett Magyar Időkben rántotta le a leplet egy publicista a jobbikos Jakab Péter és a párbeszédes Tordai Bence mesterkedéseiről. A szerző erős felütéssel indítja munkáját: „Kedves Tordai Bence szülei és egykori pedagógusai! Ugye most Önök is szégyellik magukat, ugye most Önöknek is ég az arcuk, hogy Bencus mennyire vagánynak hiszi magát?” Bencus mellett aztán Jakab is megkapja a magáét: „De amit te és Jakab Peti haverod műveltek egy ideje, az nálam is kiveri a biztosítékot.”
Rovátkolt barom | Magyar HangNem tudni, ez a becézőkedv valamiféle paternalista jobboldali tradíció továbbélése, vagy egyfajta infantilizmus kifejeződése-e. De a féktelen „O1G”-zést némi joggal kifogásoló Fidesz-hívek észrevehetnék, hogy nem sokkal ízlésesebb és szellemesebb annál.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/13. számában jelent meg, 2019. március 29-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/13. számban? Itt megnézheti!
