Hogy mi volt a szándék, a kormányfőnek egyszerűen csak nem jutott eszébe Karikó Katalin biokémikus neve, ezért nevezte „kisújszállási asszonyság”-nak nemrégiben, vagy célzottan a szavazótáborának beszélt a világhírű kutatóról ezen a kissé paternalisztikus nyelven, nem tudhatjuk. Azt viszont igen, nagyjából milyen hangulatú a miniszterelnök által oly népszerűvé tett kifejezés.
„Népies: Idősebb, egyszerű asszony (1–2), nő ” – írja A Bárczi-féle (1962) Értelmező szótár. Karikó Katalin említésekor ez a szó végtelenül tiszteletlen nyelvi forma; képzeljük el, hogy saját korában a kormányfő leasszonyságozza Marie Curie-t, a radioaktivitás kutatóját vagy Grace Hoppert, az egyik első programozót.
A preskriptív szemlélet mégis hasznos lehet, a diplomáciában talán életmentő is. Hogy elkerüljük a stilisztikailag erősen kifogásolható kifejezés(eke)t, semlegesebbet [lett volna] érdemes választani: hölgy. Sem korában, sem státuszában nem bántja, akiről szó van. No de magyarok vagyunk „sajátos észjárással”. Nyelvi fordulatokban cseppet sem píszí a nők megnevezése, megszólítása: erőteljes az alárendeltség hangsúlyozása – az „X. Y. Úrhölgy” pedig túlkompenzálja.
Tiszteletünk kifejezhető magasabbrendűséget sugalló szóval, de fordítva is érhető: szövegkörnyezettől és metakommunikációtól függ. Rideg Sándor Bendegúza téns- meg nagyságos asszonyozza a „Banyát”, bár tudható, mi a véleménye róla. Ha a foglalkozást előtérbe helyező, nőket illető szófordulatokat tekintjük, akkor sem lehetünk nyugodtak, hiszen pl. a tudósasszony „kuruzslással, babonázással foglalkozó asszony ”-t jelent. Inkább maradjunk a hölgynél.
Ez a publicisztika eredetileg a Magyar Hang 2020/2 számában jelent meg január 8-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2021/2. számban? Itt megnézheti!
