Orbán Viktor és politikustársai hosszú évek óta azt állítják, hogy Soros György meg akarja semmisíteni a magyar kultúrát, el akarja pusztítani a magyar nemzetet. Lucifer hozzá képest térdelő ministráns, az egyetlen célravezető dolog, amit tehetünk, hogy harcolunk ellene és az általa képviselt rettenetes háttérhatalom ellen, az utolsó leheletünkig. Egyre több ember számára nyilvánvaló, hogy ez egy összeesküvés-elmélet, melynek célja a valóság elfedése és a társadalom aljas manipulálása. Orbán Viktor hatalmi gépezete jó ideje szándékosan és tudatosan alkalmazza az összeesküvés-elméleteket és az egyéb álhíreket propaganda célokra. Demeter Szilárd hétvégi gázkamrázós ámokfutása után azonban egyre inkább felmerül egy további kérdés: az aljas szándékokon túl nem küzdenek-e egyes fideszes vezetők komoly mentális problémákkal?
Baljós árnyak. A Csillagok háborúja-filmek által az alkotók egy modern mítoszt teremtetettek, bemutatva a jó és rossz harcát, intergalaktikus díszletek között. Pedig a stúdiófőnökök annak idején annyira biztosak voltak a mozi bukásában, hogy ingyen átadták Lucasnak a filmmel kapcsolatos termékek jogát. Ehhez képest a modern filmtörténelem példátlan sikere és mérföldköve lett, mely azóta alternatív univerzumot teremtett. Az időközben kilenc részessé bővült saga negyedik része Magyarországon a Baljós árnyak címet kapta, igen találóan. A cím egyfajta utalás arra, hogy a gonosz elrejtette valódi identitását, egy jó szándékú állami vezető homlokzata mögé. A fenyegetés tehát nem kívülről, hanem belülről jön, mint oly sokszor valódi világunk történelme során is. A minden ember személyiségében meglévő árnyék-személyiség a modern mélylélektanban is fontos szerepet játszik, mely igen veszélyessé válhat, amennyiben elfojtják, vagy másik személyre, emberek csoportjára vetítik ki. Egyes fideszes vezetők minden jel szerint növekvő mértékben küzdenek ezzel az aggasztó problémával.
Az árnyék és a projekció
Az árnyék fogalmát Carl Gustav Jung alkotta meg, aki a pszichológia területén a 20. század egyik lángelméje volt. Jung szerint az árnyék személyiségünk egyik része, mely lényegében sötét testvérünket jelképezi. Azokat a lelki tartalmakat, melyekre az én, azaz az ego nem tart igényt, vagy nem tud használni, az ego félreteszi, vagy elfojtja, ezáltal az árnyék részévé lesznek. Azonban minél több tartalmat fojtanak el, az árnyék annál erősebb, sötétebb és erőszakosabb lesz.
Árnyékunkkal szembenézni nem jelent mást, mint ráébredni saját természetünkre. Az önismeret hiánya, és a projekció, azaz a kivetítés pszichológiai jelensége azonban az emberek többségénél akadályozza a szembenézést. A projekció mechanizmusa az oka annak, hogy mindig a másik a hibás, mindig másokkal kell hadakozni, a többiek a gonoszak, ők csinálták ezt vagy azt. Az elfojtások, az önismeret hiánya, az erős projekciók szélsőséges esetben súlyos mentális zavarokat okozhatnak, többek között paranoiát, személyiséghasadást, vagy akár pusztító megszállottságot is.
A nácik és a mentális zavarok
Jung már az első világháborút követően súlyos zavarokat állapított meg német páciensei tudattalanjában, a primitivitás, az erőszakosság és a kegyetlenségre való hajlam már akkor tetten érhető volt sok német esetében. Később feltűnt Hitler, a nagyzási hóbortban szenvedő pszichopata, aki kikiáltotta a zsidókat főellenségnek. Gonosznak, ármánykodónak és hitványnak állította be őket, akik nem érdemesek az életre sem.
Jung szerint Hitler az akkori általános német lelkiállapot tükörképe volt, és bizonyos szempontból a német átlagember személyiségének árnyékát, alantas részét testesítette meg. A németeknek fel kellett volna ismerniük az árnyékukat, de nem tették meg, így nem tudták felmérni a rájuk leselkedő legnagyobb veszélyt sem. Ezzel a katasztrófa elkerülhetetlenné vált.
Hitlert természetesen sok sötét, aljas alak segítette, többek között Goebbels, aki a modern propaganda megteremtője volt. A Harmadik Birodalom külön propagandaminisztériumot is létrehozott, ahol igen behatóan foglalkoztak a demagóg, manipulatív politikai kommunikáció tökélyre fejlesztésével. Ezeket a módszereket egyes autoriter vezetésű országok állami médiái a mai napig alkalmaznak – ma már vélhetően köztük van az orbánista propagandagépezet sajtója és médiája is.
A hatalom emberei és a náci hasonlatok
Demeter Szilárd hétvégi gyűlölködő, náci hasonlatokkal kiszínezett kommunikációs ámokfutása bizonyosan nem független személyisége árnyék oldalától, projekcióitól, és attól, ki is ő valójában. Demeter szerint ugyanis „Európa Soros György gázkamrája”, illetve „Mi vagyunk az új zsidók”.
Azonban nem Demeter Szilárd az egyetlen, akinek megnyilvánulásain tetten érhető a személyiség sötét részeinek dermesztő megnyilvánulása. Kövér László, a házelnök nemrégiben náci propagandáról filozofált egy rádiós műsorban. Véleménye szerint nincs gond a magyar sajtóval, szemben a nyugati országok sajtójával, akik „goebbelsi propagandával" el fogják tudni hitetni azt, hogy Magyarország és Lengyelország kormánya a felelős azért, hogy a bajbajutott EU tagállamok nem jutnak mentőcsomaghoz.
Orbán Viktor Soros Györggyel, háttérhatalommal, gonosz, ármánykodó brüsszeli tisztviselőkről kapcsolatos megnyilvánulásainak se szeri, se száma, töredékét is nehéz lenne felsorolni. Emellett elgondolkodtató az etnikailag homogén nemzetállamról szőtt elképzelése is.
A saját árnyék kivetítése egyaránt megfigyelhetőek több fideszes vagy Fideszhez közeli vezető személyiségén is. Pedig a történelem számos alkalommal megtanított már arra minket, hogy a nagy hatalommal rendelkező vezetők esetében az önismeret hiánya, a saját jellemmel szembeni teljes vakság, a sötét, alantas személyiségrészek másokra történő kivetítése a legborzasztóbb szörnyűségeket képes előidézni. Arra már bizonyosan nem számíthatunk, hogy Orbán Viktor és emberei végre szembenéznek árnyékukkal, és ráébrednek saját természetükre. Viszont Magyarországon másfél év múlva parlamenti választások lesznek. Vajon folytatódik-e a kollektív rémálom, ami Magyarországot sújtja? Vagy Magyarország az Egyesült Államok példáját fogja követni, ahol a többség döntésének hála hamarosan véget ér egy csaló, hazudozó elnök nem túl dicsőséges pályafutása? Csak rajtunk múlik.
A Publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
