Az állatoknak is vannak jogaik

Az állatoknak is vannak jogaik

Sérült staffordshire terrier – Tiltott kutyaviadalok szervezőire csaptak le 2020. december 5-én (Forrás: police.hu)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az állatvédelem ma Magyarországon felelőtlen és hozzá nem értő. Ezen változtatni kell. Mindehhez először is egy átfogó és részletes állatvédelmi stratégiára lenne szükség. És ha utánanézünk a dolgoknak, világossá válik, hogy a kormánynak nem is áll szándékában ténylegesen cselekedni. Persze konzultálgatunk ismételten (értsd: jóhiszemű állampolgárok adatait lenyúlják, és közben igazi interaktív konzultációs felületet sem biztosítanak az érdemi párbeszédhez). Még arra sem adnak lehetőséget, hogy a kérdőív után vissza lehessen lapozni, utána lehessen olvasni a felvetett problémáknak, javaslatoknak. Így jártam én is, kitöltöttem, aztán Sanyi. Máshol kellett újból rákeresnem a kérdésekre, mert a kormány felülete ezt nem engedte. Ez is mutatja kampányként, politikai termékként, adatgyűjtésként használják ezt az ügyet is.

Bevallom, eddig ellenálltam minden ilyen kormányzati konzultációs kísértésnek. Megvolt mindegyikről a véleményem, annak tartalmáról, relevanciájáról, és persze a lóláb is kilógott ama bizonyos takaró alól, amit kormányzati politikának lehetne nevezni. Most mégsem tudtam félretenni ezt. Hiszen vallom, hogy az állatvédelem a politikai és a gazdasági érdekek felett kell álljon.

Szeretném végre azt látni, hogy egy átfogó, valós és az összes állatvédelmi szempontot figyelembe vevő és főleg aktuálpolitika mentes állatvédelemnek jön el az ideje. És bár hosszú napok óta kínlódtam azzal, mit tegyek, ezért mégiscsak engedtem. Mert állatvédő vagyok. Igaz, nem működtetek menhelyet, de egyéni szinten felelősséget vállaltam négy állattársamért. Két mentett kutyám és két mentett cicám nap mint nap emlékeztet a felelősségre és az állatvédelem fontosságára. Ahogy sokan rajtam kívül is elkötelezettek az állatvédelem és a felelős állattartás mellett. Mi így tudunk azért tenni, hogy jobb lehessen nekünk mindannyiunknak, minden élőlénynek ezen a Földön.

Több felelős állattartóval az állatvédelmet professzionálisan ellátó szervezetek és civilek jobban tudnának speciális problémákra fókuszálni, olyan tevékenységre, amelyik meghaladja az egyéni jó szándékú teljesítőképességet. Sajnos ma nagyon sok szervezet, egyesület olyan tömeges állatjóléti szolgáltatást végez, ami elvonja az energiájukat attól, hogy normális karitatív, kiegészítő tevékenységet végezhessenek.

A kormányzati konzultációs kérdéssor sajnos nem az igazi állatvédelemről szól. Nem szól a biodiverzitás megőrzésének fontosságáról, nem szól például sem a méhek védelméről, sem a kémiai szúnyogirtásról, sem a nagyipari mezőgazdaság és állattartás kérdéseiről, sem a háziállat szaporításról és annak egyéb vonzatairól, akárcsak az állatkereskedelemről, nem szól az állatok szállításának körülményeiről. De nem szól a háziállatok, elsősorban a kutyák tartásának kultúrájáról, a kutyapiszokról, ahogy a felelős állattartás lényeges kérdéseiről sem. Nincs szó arról sem, hogyan lehetne az állattársakat elfogadtatni, valóban állattársként engedni az emberrel együtt közlekedni, járni kelni, betérni üzletbe, étterembe. A kutya valóban azért van, hogy üvöltsön a kerítés mellett? Vagy arra jó, hogy az asszonyt át lehessen billenteni rajta? Sok országban jártam már, de mégis elég kevés helyen éreztem azt, hogy a kutya, ha kell, ha szükséges, ha nem, ki van csapva. Itthon sajnos annál inkább.

A konzultáció meg sem említi az egyik, talán legsúlyosabb problémát, a szaporítást. Az ivartalanítás felvetése ugyan fontos, de tudjuk, a probléma súlyát az üzletszerű szaporítás jelenti. Majd a szaporított, túltenyésztett állatokat eladják itthon vagy külföldön, illetve kiteszik őket az utcára. Tehát nem elég a kóbor kutyákkal és cicákkal foglalkozni, az alapproblémát kellene komolyabban körbejárni.

Állatot befogadni, együtt élni velük, felelősséget jelent. Lemondást olyan dolgokról, amikről kiderülhetnek, hogy nem is olyan nehéz lemondani róluk. Egy állattárs örömet hoz, újra rajzolja a környezetünket, kinyit olyan kapukat, amelyek zárva maradtak addig számunkra. Sőt, tükröt tartanak az ember elé. Az ő életszükségleteik alapján rádöbbenünk, mennyire önzővé és vakká válik az ember, ha elveszíti kapcsolatát az élővilággal. Azzal a környezettel, amelyik az ember életfeltételeit is jelenti. Mert tudjuk, a körbe bebetonozott környezetben nem terem sem zöldség, sem gyümölcs, nem marad életben sem hal, sem madár. Sem ember.

Környezetünk pusztítása idején nem beszélhetünk állatvédelemről sem. Sajnos a kormányzat és érdekcsoportjai is inkább pusztítják, semmint védenék az elő környezetet. Természetes vizeink mentén ipari ütemben és mértékben zajlik kormányzati pénzekkel megtámogatva környezetünk pusztítása, állatok élőhelyeinek kiirtása. Mert nem ez zajlik a Balaton mellett, a Fertő tónál vagy a tatai Öreg-tónál? És most a Duna meder kotrásának elindításával kapcsolatban mit gondolnak a nagy urak és hölgyek a környezetvédelem és állatvédelem kérdéseiben? Mert a nagyvállalatok, a globális turisztikai iparágazat, a hazai milliárdosaink, NER-lovagok ingerküszöbét bizonyára nem éri el sem a klímavédelem, sem a biodiverzitás, sem az állatvédelem és állatjólét szempontrendszere. Számukra egyetlen dolog marad fontos: környezetünk, természet, állat és ember kizsákmányolása, és bármi áron, akár az élő testen keresztül is.

Hiányzik ma az állatok jogainak védelme is. Ezt a jogot nekünk embereknek kell megalkotnunk, elfogadnunk és érvényesítenünk. Az állatok biztonsága a mi védelmünket is szolgálja, ezért tartom kiemelten fontosnak és azonnali feladatnak az állatrendőrség felállítását. Nem számítok arra, hogy a jelenlegi kormányzat zöld kérdésekben képes lenne korrekcióra, így az állatvédelem kérdésében sem. Az új kormányra vár ez a feladat is. Új és felelős kormányzati politikára van szükség, az állatvédelem láthatóvá tételére és arra, hogy a kormányzati munkamegosztásban számonkérhetővé válhasson. A klímavédelemért és állatvédelemért felelős minisztertől várom a XXI. századi válaszokat. De erre térjünk majd vissza a 2022-ben esedékes választások után. 

A szerző az LMP politikusa

A Magyar Hangban megjelenő publicisztikák nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/11. számában jelent meg.

Címkék: állatvédelem

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.