Mészáros Lőrinc pénteken megjelent nagyinterjúja az Indexen több szempontból is fontos pillanat. Az ország immár leggazdagabb embere imázsépítésének mérföldköve, egyben a magyarországi sajtó állapotáról is pontos látlelet.
A beszélgetéssel a Fidesz szimbolikusan is birtokba vette azt, ami egy hosszú folyamat végén már jó ideje ténylegesen az övé: az ország egyik legnagyobb hírportálját. Valami olyasmi történt most, mint amikor a ragadozó magával hurcolja az elejtett zsákmányt. Vagy amikor a vad megjelöli a saját felségterületét. Az Indexen eddig is megjelentek, ezután is meg fognak jelenni kormánykritikus tartalmak; nem kétlem, hogy az ott dolgozók többsége tisztességes, a szakmája iránt elhivatott újságíró. De például a kampány szempontjából legfontosabb ügyekben a tulajdonoson keresztül a hatalom érvényesíteni fogja az akaratát itt is, efelől nem lehet senkinek kétsége.
Az Origo szégyene legalább nem lesz az Index osztályrésze. A hírportálra egyfelől ellenzéki orgánumként hivatkozhat a nagy bábjátékos, amikor azt kell bizonygatni, hogy nem sérül nálunk a sajtószabadság, sokszínű a média; másfelől használni is lehet, mint most, a miniszterelnök leggazdagabb itthoni barátjával készített interjúval. Amelyben a kamerák előtt néhány éve még rutintalanul nyilatkozó egykori felcsúti gázszerelő már-már született menedzserként, jól fésült, szabatos mondatokban válaszol a kérdésekre. Mintha a meseszerű gazdagodás mögött nem lenne semmi különös, mintha a politika afféle mellékes körülmény lenne a piacgazdaság normál keretei között játszódó történetben. De akárhogy igyekszik kérdező és interjúalany, nem derül ki, mi az az egészen különleges képesség, amely villámgyorsan ily magasra röpítette Mészáros Lőrincet. Ahogy az sem, mi az a lojalitáson túli érdem, ami miatt éppen rá esett a miniszterelnök választása.
Mészáros Lőrinc szépen felmondja az ezer sebből vérző fideszes történetet a multik helyébe lépő nemzeti tőkéről, a munkavállalók iránt érzett felelősségről, gondosan kerülve az olyan ügyeket, mint a Mátrai Erőmű kicsontozott állapotban való visszaadása a magyar államnak, adófizetőknek. Értünk viszik haza a nemzet vagyonát, nem ellenünk! És nagy adakozóként még vissza is osztanak belőle, ahogy a cikkből részletesen megtudhattuk.
A zsákmány begyűjtve. A vadászat folytatódik.
