Vajon honnan szerzi a nélkülözhetetlennek vélt információit egy magyar, hírekre ki éhez(tet)ett állampolgár? Egy átlagpolgárra gondolok, ha egyáltalán létezik ilyesmi ebben a hazában.
Publicisztika
Janó barátomnak mindenről a sör jutott eszébe. Élete alkonyán már csak sörösüvegeket festett. A külvárosi búfelejtőben állította ki őket, sörivó híveinek nagy gyönyörűségére.
György a venezuelai Hypodromo La Rinconada napi vendége volt, okosan, hihetetlen szerencsével fogadott, aztán megvásárolta a sztár New Dancert. Társaságilag is befutott, a Club Hipico de Caracas fontos tagja lett.
„A terv az, hogy embernek álcázva kémkedünk majd a Semjén-féle vadászexpón!” „De miért ilyen butaképű maszkokat választottatok?”
Ha tudományos-fantasztikus regényt írnék, tél lenne benne, és csend és hó és halál. Elmúltak azok az idők, amikor a sci-fi az emberiség nagyszerű távlatairól és fölemelő lehetőségeiről szólt. Az eljövendő korántsem tűnik fényesnek.
Akármely cikkben foglalt állításon igenis gondolkozzunk el, viszont szerintem ennek nem az a módja, hogy felütöm az Újságírók Enciklopédiáját személyes információk vagy világszemlélet után kutatva.
„A zigazat, a zigazat, a hop, hop, hop!” – énekelte hajdanában-danában Nagy Feró. Persze ez még évekkel a Kossuth-díj előtt volt, amikor a fiatalos hév és a kritikus hozzáállás volt divatban. Zenében is, más műfajokban is.
Soha nem hittem, hogy egy nap pozitív példaként hivatkozom majd Horthy Miklósra és Kádár Jánosra, de még ők is értették, hogy az általános kontroll, a politika totalitása tragikus tévedés.
A zavarba esett választóknak minden oka meglenne, hogy arra kérjék a Fideszt: most már döntse el végre, hogyan is döntött Gyurcsány Ferenc a közös miniszterelnök-jelöltről. Ezek szerint mégsem határozta el előre, hogy ki lesz a befutó?
A Fidesz bohóckodásról beszél, ám nyilvánvaló, hogy Dobrev, Karácsony és Márki-Zay hármas játszmája az előválasztás második fordulójában és előtte régóta nem tapasztalt belpolitikai izgalmakkal kecsegtet.
A futballvilág mostani erőlködése tökéletesen megmutatja, miért nem üres lózung a globális kapitalizmus fenntarthatatlanságát emlegetni.
Dobrev esetleges végső győzelme a miniszterelnökjelölti posztért nemcsak számos ellenzéki szavazót riaszthat el, de a Fidesznek is kiváló kampánytémát szolgáltatna.
„Na végre, elment! Nem kell bazsalyogni neki, meg bólogatni a nagy szeretethimnuszaira, minden visszaállhat a megszokott kerékvágásba!” „Pssszt, csendben, főnök! Az a gyanúm, hagyott hátra kémeket!”
Rendben van-e tényleg, hogy ignorelistára tennék valakit, aki amúgy kiváló alkotásokat alkot, pusztán azért, mert megosztóan vagabundkodik a szabad véleménynyilvánítás ingoványos mezején?
Ember, aki épp a kormánymédia valamely tudósításán acsarkodva rettegsz odahaza a jövődtől, térj már magadhoz! Elmondom, mi vár rád, ha nem nyer a Fidesz.