Már körvonalazódnak a 2022-es magyarországi férfi kézilabda-Európa-bajnokság rendezésének sarkalatos költségei: Kocsis Máté elnök egy hónapja a szövetség rendkívüli küldöttgyűlésén tolmácsolta a kormány döntését, miszerint Budapesten egy 20 022 fő befogadására alkalmas gigacsarnok épül, amely Európa legnagyobb kézilabda-stadionja lesz. Amikor nyáron a szövetség elnyerte a férfi-Eb társrendezői jogát, még azt ígérte: a kontinenstorna 10–15 milliárd forint ráfordítást igényelhet. Az infrastrukturális beruházások azonban ennél nagyságrenddel többe fognak kerülni. A 2022-es Eb beruházásait Bardóczy Gábor révén kormánybiztos felügyeli. A nagy kézilabdacsarnok-építési hullám tavasszal indul.
A debreceni Főnix Aréna a tervek szerint XXI. századi infrastruktúrát kap, de az építkezés előtt statikai, gépészeti és a teljes elektromos hálózatot érintő vizsgálat hivatott eldönteni, pontosan mit kell majd felújítani. Az egyik rendezőelv, hogy a megújult csarnok megfeleljen a 2021-től érvényes európai uniós előírásoknak. Például az energiafelhasználás 25 százalékának újrahasznosított energiából kell származnia – ami nyilván emeli a költségeket.
A Veszprém Arénán nincs mit felújítani, nemrég épült, és valóban jól üzemel. Ezért gyakorlatilag lebontják. Azaz bővítik. Jelenleg 5200 férőhelyes, ám az érdeklődés akkora, hogy ennél több nézőt is simán elvinne a legjobb négy közé igyekvő csapat. Ráadásul az európai szövetség szabályai is szigorúak, a kontinenstornát csak nagy befogadóképességű csarnokokban lehet lebonyolítani ami elég egyedi építészeti logisztikát kíván. A legfelső karéjt és a tetőszerkezetet elbontják, és egy következő szintet építenek rá. A ma ismert lelátórészeket ugyancsak lebontják, szélesítik a pályát, és meredekebbek lesznek a lelátók, illetve oldalirányban is bővítik a teret. A VIP-szektort (ahol nemrég Simicska Lajos, újabban Mészáros Lőrinc baráti köre demonstrálja a szakértelmet) eltolják, így nincs akadálya, hogy 8,5 ezer ember drukkolhasson a meccseken.
A Groupama Aréna VIP-jében rendelte magához Orbán Viktor a Veszprém edzőjét | Magyar Hang
Ez még nyáron történt, Ljubomir Vranjes akkor még maradhatott. Most a vezetők szavahihetősége a tét a klubnál. És rengeteg pénz.
Szeged is új létesítményt kap a Felső-Tisza-parton. A tervek szerint 2021 őszén adják át, és a 2021–22-es kézi-BL-szezont már ebben az új, több mint nyolcezer fő befogadására alkalmas csarnokban kezdheti Csányi Sándor csapata. A veszprémi és szegedi építkezés esetében az aréna mellé munkacsarnok is épül, ahol a felnőtt csapatok és az utánpótlás is edzhet. Ezeket bármilyen más teremsportra is használhatják majd.
Most nézzük, mindez mennyi pénzt visz majd: a szegedi létesítménynél már kormánydöntés született arról, hogy az aréna tervezéséhez és a munkálatok elkezdéséhez 5 milliárd forintot biztosít a kormány, illetve egy kormányhatározat értelmében további 16,2 milliárdot adnak az építés megkezdésére. A veszprémi stadion előterjesztését is tárgyalta már a kormány, azonban az erről szóló döntés még nem jelent meg a Magyar Közlönyben. (Nem hivatalos, ám megbízható információnk szerint azonban ezek az összegek messze nem fedik az Eb apropóján elköltött állami milliárdok nagyságát.)
Miniolimpiát csináltak Orbánék a birkózó-vb-ből | Magyar Hang
A világverseny költsége 2,4 milliárd forint lehet a végelszámolásnál, ebből megközelítőleg 2 milliárdot az állam biztosított.
Úgy tudjuk, a szegedi és a veszprémi létesítmény esetében is 30-30 milliárdos végösszeggel kalkulál a kormány, mivel infrastrukturális fejlesztések is kísérik az építkezéseket. A budapesti gigaaréna költségeiről, amely 20 ezer nézőjével Európa legnagyobb kézilabdacsarnoka lesz, nincs hír. De a két „kicsi” árából kiindulva nem kell nagy képzelőerő ennek megsaccolásához. Illetve dehogyis: nagyon is nagy képzelőerő kell.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 31. számában jelent meg, 2018. december 14-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a 31. számban? Itt megtudhatja!
