Az április 8-ai választáson aratott újabb kétharmados Fidesz-diadal után tovább folytatódott az elképesztő mennyiségű közpénz áramlása a magyar sportba. A megaberuházások és a sokszor arcpirító túlárazások révén milliárdok kerülhettek a megbízható NER-vállalkozásokhoz.
Stadionépítési program
Bárki bármit mond, stadionépítésben jók vagyunk. A magyar futball állapotánál, eredményességénél már sokkal jobban állunk az infrastruktúrában. Az is tény, hogy a stadionok egy részére költeni kellett, hiszen lassan életveszélyes volt egy–egy meccsre kimenni. Az NB I-es csapatok többsége mára új arénákban fogadhatja ellenfeleit, csakhogy a futball színvonala maradt a régi.
A még mindig csak épülő, egyelőre az előzetesen meghatározott 192 milliárd forintos költségkeretet tartó Puskás Aréna esetében az állam 60 millió forintot szavazott meg a kommunikációs feladatok ellátására, amelyet a Balásy Gyula érdekeltségében lévő New Land Media–Lounge Design duó nyert el. Az építkezés halad, az új Puskást 2019 végére át kell adni, hiszen Budapest is házigazdája a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságnak. Ha késik a kivitelező, akkor a szerződés szerint naponta 142 millió forint kötbért kell lerónia.
Nagy kérdés, kell-e egyáltalán bármilyen szankciótól tartania, hiszen a túlárazások mellett a késlekedés is divat lett a szegmensben – és bizony előfordul, hogy az állam átvállalja vagy éppen beépíti a kötbért az összköltségbe. Az Európa-liga csoportkörébe jutó Mol Vidi FC új otthonát több hónapos késéssel, csak november végén avatták fel úgy, hogy közben a kivitelező – kötbér fizetése helyett – kétszer is emelhette a költségeket: előbb 100, majd 133 millió forinttal, mondván a márciusi hideg időjárás miatt 12 napra fel kellett függeszteni a betonozási munkákat, a júniusi özönvízszerű esőzések pedig a pálya rétegrendjét akadályozták. Így nettó 13,614 milliárd helyett 13,747 milliárdon osztozkodhat a Strabag-MML, a Strabag és Belfry PE triója. Holott a 2016. november 2-án megkötött szerződésben még 12,619 milliárd forint szerepelt, a munkálatok idejére pedig 420 napot adott meg az építő cég.
Egyre több beruházás késik, kötbért mégsem fizetnek | Magyar Hang
A nagy stadionépítési láz mára már odáig jutott el, hogy szinte egyik aréna esetében sem tudják tartani sem az eredeti határidőket.
A magyar első osztályból éppen kiesett nagy múltú Vasas stadionjának hónapok óta üzemelnie kellene, de már februárban jelezte a sportklub elnöke, Markovits László, hogy hozzávetőlegesen fél évet késik a mintegy ötezres sportpálya átadása, ám még azóta sem avatták fel. De nemcsak a határidőt nem tudta tartani Orbán Viktor közeli ismerőse, Garancsi István Market Építőipari Zrt.-je, hanem a költségkeret is jelentősen megemelkedett… Egy tavaly decemberi kormányhatározat az eredeti (nettó 5,24 milliárd forintos, azaz bruttó 6,6 milliárd forintos) beruházáshoz felhasználható keretet 7,3 milliárd forintra emelte.
Jóval nagyobb invesztíció volt a Diósgyőrben épülő új stadion. 2016 novemberében kapta meg a megbízást – nem meglepő módon – Garancsi cége. A szerződés alapján eredetileg 8 milliárdosra tervezték (közben 11 milliárd forintra emelkedtek a költségek), 2018. február 2-ára kellett volna befejezni, végül május elején sikerült átadni; a végszámla 12,4 milliárd forintra hízott – vagyis több mint 50 százalékkal emelkedett az eredetileg tervezetthez képest.
Nem volt másképp a paksi stadionnál sem. Az atomváros futballcsapatának legalább négy hónappal többet kellett várnia, amíg birtokba vehette a 2 milliárd forintból épülő szentélyt – az építő a felcsúti cégszékhelyű Pharos ’95 Kft. –, a kisvárdai stadionnál pedig több mint fél évet. Mivel azonban a kötbérterhes határidőket időközben módosítgatták, így a Várkerti aréna kivitelezőjének, a Penta Industrynak nem kell kötbért fizetnie. Már elkezdődött a 2017-es bajnok, a Kispest stadionjának rekonstrukciója is, és a tervek alapján a 2020–21-es bajnokság hazai meccseit már a 8200 fős új arénában játssza majd a Honvéd. Tavaly már lezajlott egy közbeszerzési pályázat, a kormány akkor még csak 5 milliárd forintot szánt rá, ennyiért azonban senki sem vállalta a feladatot. 2018-ban azonban sikerrel zárult az új Bozsikra kiírt közbeszerzés: 11,7 milliárd forintért a Pharos ’95 Sportpályaépítő Korlátolt Felelősségű Társaság és a West Hungária Bau Kft. építi fel.
A Quaestor-károsultakon spórolt az állam az atlétikai vébére | Magyar Hang
Titkolózás, feljelentés, megszüntetett nyomozás és a Quaestor-kárvallottak eltűnt milliárdjai árnyékolják be a budapesti atlétikai világbajnokságot.
Az alacsonyabb osztályokban is szinte ész nélkül folyik a költekezés. A Ceglédi VSE újjáépített pályájának felavatása az eredetileg tervezett 300 napos kivitelezési határidőt 50 százalékkal lépte túl (450 nap alatt készült el a 750 fős létesítmény). A 404 milliós bekerülési árat sem sikerült tartani, a végszámla 467 millió forintról szólt. A megyei első osztályban játszó, korábbi NB I-es Eger stadionját 2,4 milliárd forint állami támogatásból újítják majd fel. Ebből az összegből egy új fejépületet és egy fedett lelátót húznak fel, az új aréna 3500 fős befogadóképességű lesz, a hozzá kapcsolódó északi sporttelepen az öltöző- és lelátórendszer fejlesztésével egy korszerű utánpótlás-akadémiát is létrehoznak. Várhatóan 2019-ben már ebben a létesítményben fogadhatják ellenfeleiket az egriek – hazai meccseiket jelenleg tizedannyian látogatják, mint ahányan elférnek benne: vagyis minden nézőre jut majd tíz szék.
Egyébként most már nem kizárólag labdarúgásra alkalmas arénák épülnek. 2018-ban került nyilvánosságra, hogy multifunkcionális agárstadionnal és öttusaközponttal – uszoda, fedeles lovarda, vívóterem – bővül a Kincsem Park. A Kerepesi út mögött lévő 85 hektáros területen több milliárd forintos fejlesztések startolhatnak el hamarosan.
Akadémiák
A kormány továbbra is a labdarúgó-akadémiák építését tartja az egyik legfontosabb eszköznek a határon túli magyarság támogatásában. Ebben az évben két helyen, a szerbiai Topolyán – 3 milliárd forint a magyar államkasszából – és a csallóközi Dunaszerdahelyen – itt 2,5 milliárd forintot adott a magyar állam – avatott fel futballakadémiát Orbán Viktor. Ha csak ezt a két esetet nézzük, akkor elmondható, hogy amíg Dunaszerdahelyen nagy létszámú magyar közösség él, akiknek a támogatása indokolt – akárcsak Kárpátalja és Székelyföld esetében –, addig például a szerbiai, horvát beruházásokra ez a kitétel nem igaz.
Miért magyar közpénzből kell a szerbeknek újra a csúcsra jutni? | Magyar Hang
Dől a pénz a határon túli futballba, és minő csoda, természetesen azok a klubok járnak jól elsősorban, amelyek kapcsolatban vannak a felcsúti akadémiával, vagy valamilyen formában Mészáros Lőrinccel.
Ráadásul az is jól látható, hogy azok a klubok részesednek elsősorban a magyar állam segítségében, amelyek kapcsolatban vannak a felcsúti akadémiával, vagy valamilyen formában Mészáros Lőrinchez köthetők. De persze részesedik a pénzből Seszták Miklós kedvenc Kisvárdája, vagy a felcsúti telephellyel is rendelkező, a zalaegerszegi focihoz köthető Pharos ’95 Zrt. tulajdonosa is. Két év, nyolc csapat, több mint 20 milliárd forint közpénz. A Puskás Akadémiáról közismert, hogy immár Szerbiában (Topolya), Horvátországban (Eszék) és Romániában (Székelyföldi Akadémia és 5 alközpontja) is vannak partnerei, a kisvárdai akadémia Kárpátalján, míg a zalaiak Szlovéniában érdekeltek.
Persze a határainkon belül is avattak fociakadémiát. A kispesti Magyar Futball Akadémia, amelyet november végén adtak át – természetesen Orbán Viktor jelenlétében – alig több mint egy kilométerre van a Honvéd otthonától, a Temesvár utcából a Bozsik József sétány vezet a létesítménybe, amely egy futópálya mellett hét szabványméretű, köztük két műfüves pályát tartalmaz.
Így is lehet: csodafoci egyetlen fillérnyi közpénz nélkül Romániában | Magyar Hang
Lehetne piaci alapon is sikeres akadémiát létrehozni, és a jó példáért nem is kell messzire menni. A teljes riport.
Meg kell jegyezni, hogy nem csak a labdarúgásban fejlesztik az akadémiai rendszert. Maga struktúra is vita tárgya, hiszen egyre többen nem ilyen kereteken belül látják az adott sportág fellendülési lehetőségét. Az ökölvívásban például két létesítményt be is kellett zárni, ugyanakkor a birkózók számára 2018 áprilisában kezdték el építeni Csepelen a Kozma István Magyar Birkózó Akadémiát – immár szerkezetkész, jelenleg 35 százalékos készültségű, és időarányosan halad az építése. A sportcsarnokot az elképzelések szerint 2019 őszétől, a mellette később megépülő birkózó-szakkollégiumot pedig 2020 végétől vehetik birtokba a tehetséges magyar birkózópalánták. A nagyszabású sportberuházást a kormány 4,5 milliárd forinttal támogatja.
Sportcsarnokok
2018-ban egy gigaberuházást már átadtak, kettő építését bejelentették. Felcsúton novemberben „üzembe helyezték” a Puskás Akadémia Sport- és Konferencia-központját (csekély 12,5 milliárd forintból), az akadémia 30 százalékos önerő mellett – minő meglepetés – taotámogatásból fedezte a fejlesztést. Miből telt a 30 százalékos önerőre? Mint azt korábban megírtuk, a taóból és az adományokból 2011-től, hét év alatt 35,4 milliárd forintot kapott a Puskás Akadémia, s 16,1 milliárd forintot köszönhet belőle az adományozó hajlamú vállalkozásoknak, 19,3 milliárd pedig a tao-hozzájárulás. A labdajátékok csarnoka nem csak futball, kézi-, kosár- és röplabdamérkőzések megrendezésre is alkalmas; valamint futópálya, bokszring és konditerem mellett a szertornához szükséges összes eszköz is megtalálható benne. Ja, és ezzel kapcsolatban még annyit: a most átadott centrum nagyobb, mint a Pancho Aréna…
És akkor nézzük a bejelentett, a következő években elkészülő két – a felcsútihoz hasonlóan gigantikus – beruházást. Ugyan még csak maketten látható, az biztos, hogy 2022-ben a férfiak kézilabda-Európa-bajnokságára – amelynek hazánk Szlovákiával közösen ad majd otthont – Budapesten fog állni Európa legnagyobb kézilabdacsarnoka. Illetve az eseményre Szeged, Veszprém és Debrecen is új arénát kap. Kocsis Máté, a kézilabda-szövetség elnöke úgy véli, a kontinenstorna 10–15 milliárd forintos befektetést igényelhet, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján szinte kizárt, hogy a kijönne ennyiből. Ráadásul nincs lehetőség a kései átadásra: 2021. szeptember elsejéig mindennel el kell készülni, hogy két próbatornán tesztelhessék az új csarnokokat. Az Európai Kézilabda-szövetség az UEFA-hoz hasonlóan szigorúan kezeli a nemzetközi eseményeket, ha nem működik minden a legnagyobb rendben, hatalmas büntetésekre lehet számítani.
Csarnokonként 30 milliárd forintba kerülhet a kézi-Eb | Magyar Hang
És még épül egy budapesti gigaaréna is, annak az árát még csak megsaccolni sem lehet.
Székesfehérvár is végre megkaphatja az eddig meg nem valósuló multifunkcionális sportcsarnokát. A története: 2009-ben ígérték, 2013-ban kellett volna átadni, azaz majd tíz esztendeje – az előzetes számítások szerint 5–7 milliárd forintból – nem építették fel. Ekkor ismét napirendre került a 7500 néző befogadására alkalmas létesítmény, de a megvalósítása már 13 milliárd forintot számítottak.
A munkálatok akkor sem indultak el, de most már (2018) a kivitelező is megvan: ki hinné, a Market Építő Zrt. építheti. A megállapodás alapján első kapavágástól számítva 18 hónap alatt épülhet meg a csarnok. Kapaszkodjanak meg, kedves olvasóink, a költségek immár elérték a nettó 25,75 milliárdos szintet. Mindenesetre érdekes dokumentumok kerültek nyilvánosságra: kiderült, hogy a fehérvári önkormányzat 19,7 milliárdos nettó költséget becsült, ám Garancsi cége ennél jó f30 százalékkal magasabb összegért nyerte el a munkát. Igaz, a másik ajánlattevő, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. még ennél is többért, 26,5 milliárdból hozta volna ki a csarnokot.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 32. számában jelent meg, 2018. december 21-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még az ünnepi számban? Itt megnézheti!
