Hiába emelte Orbán Viktor létfontosságú ágazattá a sportot, egyre több probléma kerül napvilágra a közpénzmilliárdokból fenntartott sportágakhoz a politikai körökből érkező vezetők miatt.
Vélhetően maga a kormányfő sem gondolta annak idején, amikor 2011-ben útjára indította a társaságiadókedvezmény (tao) rendszerét, és stratégiai ágazattá tette a sportot, hogy az addig a pénztelenségre panaszkodó szövetségekben ekkora harc indul majd a milliárdokért. A tao megjelenése szinte teljesen eltüntette a piaci alapú támogatást a hazai sportból, a hat látványsportág – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és 2017 szeptemberétől a röplabda – esetében az elképesztő mennyiségű közpénzt előre beépítették a klubvezetők a következő éves büdzséjükbe. Amikor a kormány tavaly decemberi határozatában éves szinten 50 milliárd forintra csökkentette a tao keretét, a hat szövetségben elképesztő kapkodás és politikai nyomásgyakorlás vette kezdetét, hogy a megmaradt koncból minél többet maguknak kaparintsanak meg.
Aztán a szövetségek hirtelen összezártak kifelé. És győztek. Orbán Viktor találkozott az érintett látványsportok szövetségi elnökeivel, úgy döntött, hogy a korábbi kormányhatározatban szereplő 50 milliárd forint az infrastrukturális fejlesztésekre bőven elegendő, de a működési taotámogatást nem tartalmazza, ezért ezt a keretet 125 milliárd forintra kell emelni.
Persze ez a döntés nem fogja megoldani és semmissé tenni a politikai vonalról érkező vezetők vagy a számolatlanul ömlő állami támogatás által okozott károkat. A Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) esetét ismerjük: a tavaly augusztusi ifjúsági világbajnokságon még a nagynál is nagyobbat mertek álmodni, és azt hitték, a központi költségvetés majd kipótolja az általuk összehozott 348 millió forintos hiányt, amelynek következtében kis híján becsődölt a szövetség. Nos, a még mindig népszerű Erdei Zsolt a botrány ellenére is maradhatott az elnöki székben, de a konszolidáció fejében – még karácsony előtt 300 milliós gyorssegélyt utaltak a MÖSZ számlájára – kapott a nyakába egy kormánypárti pénzügyi biztost Bajkai István személyében aki tárgyal a hitelezőkkel és beszállítókkal, sőt a szakmai és szerkezeti működésre is ő tesz majd javaslatokat.
Erdei Zsolt: Eszemben sincs másra tolni a felelősséget | Magyar Hang
Fizetésképtelen a Magyar Ökölvívó Szövetség, legalább 342 millió forint a hiány, és felmerült az elnök felelőssége.
Szintén nagy a baj egy másik korábbi sikersportágunk, a sakk tekintetében. A botrány tavaly robbant ki a grúz Batumiban rendezett sakkolimpia után. A nyílt versenyen a magyar férfi válogatott 185 indulóból a 18., míg a női csapat 151-ből az 5. helyen zárt, mire a férfi együttes egyik alapjátékosa, Almási Zoltán a közösségi oldalán borított: 2018-ban nem kaptak fizetést, a szövetség egy fillér támogatást sem szerzett az olimpiai szereplésre, és bizonyos személyi ellentétek miatt csak púp volt a hátára az év legnagyobb versenye.
A mostani elnök, Seszták Tamás sokak szerint a sportág első olyan vezetője, akit nem érdekel a sakk, és annak ellenére nem ad egy fillért sem az általa 2015 óta vezetett szövetségnek, hogy közben milliárdos vállalkozó. Seszták Tamás neve nem véletlenül ismerős, ő Seszták Miklós korábbi nemzeti fejlesztési miniszter – 2015-ig ő volt az elnök, és kétszer is sikerült évi 300 millió forintos támogatást szereznie az MSSZ-nek – unokatestvére. Tény, hogy 2018-ra szinte egy forint állami támogatást sem kaptak a sakkozók, ugyanis a korábbi főtitkár elfelejtette a pályázatokat időben beadni. Idén tisztújító közgyűlés lesz a sakkozóknál, és sokan máris abban látják a megoldást, ha megválasztják elnöknek a fideszes Révész Máriuszt, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztost. Ő egyrészt a Budapesti Sakkszövetség élén áll, másrészt a gyermekei is sakkoztak.
Mattot kap a magyar sakk? Komoly bajban korábbi sikersportágunk | Magyar Hang
Az olimpiai szereplést követően úgy tűnik, kicsordult az elégedetlenség pohara. Pénztelenség és szakmai hibák a vádak között. A kormányt is hibáztatják.
Az egyre nagyobb tömegbázisú Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) sem maradhatott ki a botrányokból. Itt legfőképpen az Ironman 70.3 verseny körüli vita mérgesítette el a helyzetet, ami jelenleg ott tart, hogy 2017 óta meg sem rendezik a nemzetközi viadalt, illetve számos per folyik a szövetség és a korábban versenyt szervező, hatszoros Ironman, négyszeres japán Strongman-győztes és tizenkétszeres magyar bajnok Kropkó Péter között. Az utóbbi által szervezett 2014-es budapesti viadal lett a világ legjobb versenye, egyben Európa legjobb versenye. Persze a vitát mi más generálhatta volna, mint a pénz, a versenyre biztosított állami támogatás! Kropkóékhoz 2015-től már a szövetségen keresztül érkezett a 300 millió forint.
Az MTSZ elnöke, Bátorfi Béla – aki korábban Orbán Viktor fogorvosa volt – egy korábbi, Indexnek adott interjújában elismerte, hogy ez az összeg feszültséget okozott a sportágban: mintegy ötszöröse volt a szövetségnek adott támogatásnak. A triatlonszövetség ezért megpróbálta magához vonni a rendezési jogköröket, ami végül rengeteg perhez vezetett. Idén január 28-án aztán a Miskolci Törvényszék jogerős ítéletben kimondta, nem az MTSZ engedélyezési jogkörébe tartoznak az Ironman 70.3 Budapest rendezvényei, hiszen az ironman egy amatőr tömegsport, így az a sporttörvény alapján nem vonható az MTSZ versenyrendszere alá. Hogy ez azt jelenti-e, hogy visszatér Budapestre az Ironman 70.3, ma még nem tudhatjuk.
Orbán Viktor haragos, a szőnyeg szélére állította a sportvezetőket | Magyar Hang
A legmagasabb szintig, a mutatóujját a sport ütőerén tartó miniszterelnökig jutottak az utóbbi hónapok sportbotrányai.
Egy tapodtat sem mozdult a megoldás felé a Magyar Tenisz Szövetség, valamint a két éljátékos, Fucsovics Márton és Babos Tímea közötti nézeteltérés sem. A szövetségi vezetés a megegyezés helyett az anyagiakra helyezett kommunikációval akarja a közvéleményt és vélhetően Orbán Viktort a maga pártjára állítani. A két játékos továbbra sem játszik a válogatottban, míg a Fidesz országgyűlési képviselője, Szűcs Lajos vezette szövetség ellen nyomozást folytat az ügyészség a nem egészen átlátható anyagi működés miatt. Legutóbb egy több mint húszmillió forintos támogatással akarták visszacsalogatni a két játékost a válogatottba, ám mindketten kijelentették, nem pénzt akarnak. Babos elmondta, 12 éves kora óta csak egyszer nem állt a válogatott rendelkezésére, éppen ezért nem érti, miért sározzák be a nevét.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/7. számában jelent meg, 2019. február 15-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/7. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
