Barion Pixel
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Hiányzik a sportra költő szurkoló

Szerző: | 2019. április 14., 07:55 | Sport

Magyar szurkolók a Szlovákia elleni labdarúgó Európa-bajnoki selejtező mérkőzés alatt a felvidéki Nagyszombatban 2019. március 21-én (Fotó: Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Azt már régóta tudjuk, hogy a sportnak igenis van hatása egy-egy város, ország gazdasági teljesítményére, ám a világ nagyobbik részén a sportot két részre lehet osztani: labdarúgásra és az összes többi sportágra.

Legutóbb például a Centre for Economics and Business Research (CEBR) londoni gazdasági-üzleti elemzőcég felméréséből derült ki, hogy ha egy város csapata jól szerepel a bajnokságban vagy a nemzetközi kupában, akkor az a település gazdasági növekedésére igencsak pozitívan hat. A vizsgálat kimutatta, hogy a Manchester City és a Liverpool remeklése csak a szurkolók költéseiből fontszázmilliókat hozhat az adott településnek. A CEBR adatai alapján Manchester 220 millió fontot, míg a Mersey-parti riválisnak 133 milliót. A két szám közti különbséget kizárólag az adja, hogy Manchester gazdasága erősebb, és hogy az Etihad stadion nagyobb, mint az Anfield.

A pluszpénz a növekvő jegybevételekből, a különböző ereklyékre elköltött összegből és persze az egyre nagyobb mennyiségű sörfogyasztásból befolyó haszonból áll. Sőt, a gazdasági növekedésben jelentős szerepet kapnak a különböző pubok, ahova azok a drukkerek mennek el meccset nézni, akik vagy nem kaptak jegyet, vagy nem is akartak venni. És ilyenkor öngerjesztő folyamat indul el: minél több az egységnyi kocsmába zsúfolódó nótás kedvű szurkoló, annál nagyobb lesz a csoport tagjainak költési kedve. Azaz egyértelmű, ha megy a csapat szekere, az további pénzkiadásokra ösztönzi a szurkolókat. Jó példa erre, hogy amikor 2016-ban Leicester City mindenki döbbenetére megnyerte a Premier League-et, a stadion bevétele 224 ezer fonttal nőtt, illetve a városban az étel- és italköltések a szezon öt kulcsmeccsének napján 300 százalékkal nőttek meg az átlagoshoz képest.


HIRDETÉS

VIP-páholyok, tao és politikai kinevezettek, avagy gondolatok a sportfinanszírozásról | Magyar Hang

A rendszer az elmúlt 8 évben kinevelt egy olyan sportvezetői csapatot, amely járatos a könnyű közpénzek elköltésében, a „nehéz”, piaci pénzek megszerzésével azonban érdemben nem foglalkozik.

Szabados Gábor sportközgazdász szerint azonban ez kizárólag ott működik, ahol fejlett a sportpiac, azonban mindenütt más és más a mérték, ugyanis nagyban befolyásolja a kiépített infrastrukturális és anyagi háttér. Amíg Angliában, Németországban és Spanyolországban – és a világ legtöbb országában – a labdarúgás áll mindenek felett, addig az Amerikai Egyesült Államokban más sportágaknak vannak igazán gazdaságot fellendítő hatásai.

„Magyarországra és a magyar városokra nézve ez sajnos nem jellemző, ugyanis a hazai sportpiac messze nincs úgy kiépülve, mint a fent nevezett országokban. Talán egyedül Veszprémben, a kézilabda esetében láthatunk hasonlót, a labdarúgásban pedig egyelőre hiányoznak a nézők. Mármint a sportra költő nézők, mert a gazdaságra csak nekik van, illetve lehet hatásuk” – fejtette ki a szakember.

A sportközgazdász elmondta, nagyon hiányzik a sportra költő magyar szurkoló, ám a becsalogatás ígéretével sem igazolható a magyar kormány sportra fordított sok-sok milliárdja.

A Quaestor-károsultakon spórolt az állam az atlétikai vébére | Magyar Hang

Titkolózás, feljelentés, megszüntetett nyomozás és a Quaestor-kárvallottak eltűnt milliárdjai árnyékolják be a budapesti atlétikai világbajnokságot.

„A beruházásokkal azt kellene elérni, hogy a sportra áldozó szurkolók száma növekedjen. Egyelőre mennyiségi változás nem tapasztalható, noha kétségkívül tény, hogy már elkezdődött a minőségi változás, csak még nem olyan mértékű, hogy a bevételekben érzékelhető legyen. A sportberuházásokkal, a stadionok építésével az állam segítséget próbál nyújtani a piaci működéshez, ám ez itthon igencsak túlzóra sikeredett. Ha nem változtatnak, s ha nem készítik fel a csapatokat az igazi piaci működésre, ugyanaz a veszély fenyegeti majd a sportéletet, mint a rendszerváltás idején: beomlik” – jelentette ki Szabados Gábor.

Mindemellett az is tény – amit a Lloyds Bank felmérése igazol –, hogy a eredményes labdarúgás az egész ország gazdaságára jótékony hatást gyakorol. Az adatok alapján 1990 és 2014 között ott, ahol az ország válogatottja legalább a vb-elődöntőig jutott, a következő évben – az előző esztendők átlagos 3,3 százaléka helyett – 4,5 százalékos fogyasztóiköltés-növekedést tapasztaltak.

„Már régóta ismert összefüggés, hogy kiemelkedően fontos sportágaknál a jó szereplés jótékonyan hat a termelékenységre és a gazdasági növekedésre. Egy siker esetén jobban érzik magukat az emberek, ilyenkor még azok is szóba állnak egymással, akik máskor nem beszélgetnek, például a társadalmi különbözőségük miatt” – árulta el a spotközgazdász. Hozzátette, az olimpiai érmek sosem fognak olyan eufóriát kiváltani, mint amikor az adott ország a labdarúgásban sikeres.

2018: a gigantikus sportberuházások éve | Magyar Hang

Tavaly is hullottak az állami százmilliárdok a magyar sportba, természetesen a legnagyobb győztes megint a labdarúgás lett.

„2016-ban mindez megmutatkozott Magyarországon is, hiszen hiába szerzett Hosszú Katinka vagy Kozák Danuta több aranyérmet is a riói olimpián, mégis akkor állt meg a forgalom a Nagykörúton, amikor a válogatott negyven esztendő után egy nagy tornán léphetett pályára, ráadásul továbbjutott a csoportjából. A magyar focinak látens, de hatalmas a tábora, lásd az Eb-szereplést, de sajnos még az icipici eredmények is hiányoznak manapság. Pedig nem kellene túl sok hozzá, elég lenne, ha egy magyar klubcsapat évente úgy szerepelne, mint most az Európa-ligában a Vidi FC, vagy a válogatott minden második nagy tornára kijutna. Elképesztő fellendülést hoznának az ilyen sikerek a bajnoki meccseken is, és állítom, egy idő után kicsik lennének az újonnan megépített stadionok” – fogalmazott Szabados Gábor.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/10. számában jelent meg, 2019. március 8-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/10. számban? Itt megnézheti!

Címkék: foci, sport, sportgazdaság, stadionépítés, Szabados Gábor, szurkoló


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

Már 70 éve mesél a Móra Kiadó
HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

Ellenkultúraként indult, aztán beköltözött otthonunkba.

Pin It on Pinterest