Jövőre is nagy összeggel támogatja a magyar sportot az Orbán-kormány a 2020-as büdzsé tervei alapján, hiszen támogatásként 177 milliárd, míg a taorendszeren keresztül további 130 milliárd forintra számíthatnak a szövetségek és a klubok. Cserébe leáll a valódi tömegsport infrastrukturális támogatása.
A jövő évi költségvetési tervezetet végignézve úgy tűnik, az Orbán Viktor vezette kormány számára a családok éve után 2020-ban a sportolók éve következik. Ugyanis jövőre az állam több mint 300 milliárd forint közpénzt szán a sportra, valamint az eddig is kedvezményes adózási rendszer még kedvezőbb lesz a sportolók, illetve az olyan külföldi munkavállalók számára, akik aktív sportolóként vagy valamilyen sportszervezet munkatársaként jutnak jövedelemhez Magyarországon.
De nézzük a konkrét számokat. 2020-ban összesen 177 milliárd forintot költene a kormány sportra – a jelenlegi elképzelések szerint –, ebből 87 milliárd a sportlétesítményekkel kapcsolatos fejlesztéseket fedezné. Ezenfelül jönne 130 milliárd, amelyet – a társasági adóból befolyó összegből – taopénzként kapnának a klubok, ez a tervezett társaságiadó-bevétel 25,95 százaléka, ennyi pénzt ismételten kivesznek a központi bevételek közül.
Ráadásul további adóbevételekről mondanak le Orbánék, hiszen 2020-tól már nemcsak a magyar sportolók részesedhetnek az ekhós adózás előnyeiből – 500 millió forint éves bevételig alkalmazhatják ezt az adózási formát –, hanem az itt sportoló külföldiek is élhetnek e lehetőséggel, sőt az itt munkát vállaló edzők, sportvezetők is. Hogy ez pontosan mit jelent? „Mindössze” annyit, hogy az érvényben lévő minimálbér feletti rész után mindössze 15 százalék közterhet kell fizetniük; annak a sportolónak, aki nem éri el az említett évi félmilliárdos bevételi plafont, még ezt sem kell befizetnie. A Magyarországon tevékenykedő sportvezetőknek, ha valamilyen ellátásban, díjban, ajándékban részesülnek, nem kell azok után adót fizetniük. Már az jelentős kiesést okozna a büdzsének, hogy a normál szja + járulékok helyett (összesen 33,5 százalék) csupán 15 százalékos ekhót fizetnének az érintettek, ezt a helyzetet fokozná, hogy a sportolóknak 2020-tól még az utóbbit sem kell befizetniük.
És hogy mire is megy majd el a tengernyi milliárd? Egy biztos, hogy a sportparkok, a tanuszodák és a tornatermek nem visznek el egy forintot sem, ugyanis ezeket a fejlesztéseket kihagyták a 2020-as költségvetésből – holott úton-útfélen azt hangoztatja a kormány, hogy 2030-ra Európa egyik legegészségesebben élő nemzete a magyar lesz. Pedig ha a három idei fejlesztésre fordított kiadásokat nézzük – a tanuszodákra és a tornatermekre 2,6-2,6, míg a kültéri sportparkok fejlesztésére 2,3 milliárdot különítettek el 2019-re –, akkor ez a 7,5 milliárd forint csepp a tengerben. Jövőre még ennyit sem áldoz erre az Orbán-kormány.
Mindeközben Németh Szilárd rezsibiztos, birkózóelnök 973 millió forintot kap arra, hogy a szerbiai Magyarkanizsán létrehozza a Vajdasági Birkózó Akadémiát – a költségét a magyarországi sportlétesítményekre szánt 5 milliárdos keretből fogja állni az állam. A szerbiai akadémiára szánt közpénzt egyébként a jelenlegi honvédelmi államtitkár által vezetett Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány kapja meg. De a tervek alapján bőven jut a Kósa Lajos vezette Magyar Korcsolyázó Szövetségnek (500 millió Ft), valamint a Garancsi Istvánhoz köthető Magyar Természetjáró Szövetségnek is, amely 2020-ban 450 milliós állami támogatásban bízhat.
A kormányzati elképzelés alapján 35 milliárd forintért építik majd fel a főváros legújabb kézilabdacsarnokát a Népligetben, illetve egyéb sportági fejlesztésekre 22,2 milliárd forintot szán a kabinet, míg a Hungaroring újabb felújítására a 2020-as költségvetésben 14,8 milliárd forint van előirányozva. De jut még pár milliárd a Honvéd új stadionjára (4,2), az új Puskás-stadion záróköltségére (2,4), valamint az Újpest stadionjának felújítására és egyéb sportlétesítményeire (2,75). 2020-ra rekordot dönt a versenysport támogatása a tervezett 9,8 milliárd forinttal, míg az akadémiai rendszerek kiépítésére 9,1 milliárd forintot szánnak.
A háttérben egyébként folyamatosan ádáz harc folyik az állami pénzekért, kérdés: ki hogyan tud lobbizni. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár a sportnapilapnak adott interjújában elárulta, azok a sportágak, amelyek nem szerepelnek jól jövőre a tokiói olimpián, a sporttámogatások átalakítását követően kieshetnek a támogatott 16 kiemelt sportágból. „Jövőre lejár a 2013 óta tartó ciklus. Javában zajlik a 2020 és 2030 közötti időszakra érvényes új nemzeti sportstratégia kidolgozása. Az anyag ősszel kerül a parlament elé. E munkának része az is, hogy értékeljük a korábban benyújtott sportági sportszakmai tervek teljesülését. Azok a sportágak, amelyek nem tudták teljesíteni az önmaguk számára kitűzött sportszakmai célokat, kikerülnek a tizenhat kiemelt sportág köréből, s a helyükre más, sikeres, eredményes sportágak lépnek majd” – jelentette ki az interjúban az államtitkár.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/24. számában jelent meg, 2019. június 14-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/24. számban? Itt megnézheti!
