„A klub lelke is benne van az új Illovszky-stadionban”

„A klub lelke is benne van az új Illovszky-stadionban”

Már csak az ünnepélyes megnyitóra vár az új aréna Angyalföldön (Fotó: Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Angyalföld ünnepre, sportünnepre készül, ugyanis több mint

egyéves csúszást követően elkészült a Vasas új arénája, az Illovszky Rudolf

Stadion. Ezzel egyébként a főváros egyik legpatinásabb klubja is új, modern

otthonhoz jutott. Ám a pénteki ünnepélyes megnyitó előtt, amikor a Vasas és a

Dunaszerdahely csapatai felavatják a stadiont, a Magyar Hang munkatársa is ott

lehetett a pályabejáráson, melyen az aréna sportfunkciói mellett bemutatták

azokat a vizuális, történeti és művészeti megoldásokat, amelyeken keresztül a

stadion valamennyi szegletéből visszaköszön a vasasosság, és most először látható

több fontos klubtörténeti relikvia is.

A kupák és emlékek között járva már nem is az volt a lényeg,

hogy az 5145 fő befogadására képes stadion bekerülési költsége meghaladta a 8

milliárd forintot (8,13 milliárd Ft), az átadásra a piros-kék szurkolók már

több mint egy éve várnak. Amikor egy sarokba félreállva mindezt megemlítjük

Markovits László klubelnöknek, elárulja, a csúszásnak objektív okai voltak,

hiszen sok minden megváltozott az eredeti tervekhez képest.

„Több lett, sokkal több a stadion, hiszen többek között az

északi lelátó alakult át, emellett mind a stadion centerpályája, mind a nézőtérrel

és világítással ellátott tartalékpálya hibridfüves borítást kap, azaz élő és

szintetikus fűből áll majd a játéktér. Dupla felbontású eredményjelző és magas

szintű wifi-lefedettség szolgálja a szurkolók kényelmét, emellett a

tévéközvetítések valamennyi igényét kiszolgáló LED-es sportvilágítás lesz a

stadionban. Szélesebbé válnak az épület mellett húzódó sétányok, és magában a

stadion külső megjelenésében, illetve a belső kialakításban is jelentős

változások történtek, több és minőségibb anyagfelhasználásának köszönhetően” –

állította a sportvezető.

Amint megtudtuk, az építésnél a legfőbb cél az volt, hogy az új létesítmény valamennyi pontján visszaköszönjön a Vasashoz kötődés érzése, a hagyományok tisztelete és a múlt felejthetetlen sikerei. Mindez elsősorban művészeti alkotásokon keresztül valósult meg, például az apa-fia részen, ahol szurkolók névvel vagy név nélkül vallanak arról, miért lettek Vasas-drukkerek, mit jelent számukra a klub.

Az újonnan felépült Illovszky Rudolf Stadion egy különös, sportlétesítményekben nem megszokott történetmesélés színtere. A 108 éves dicsőséges és olykor traumatikus futballtörténelem sajátos feldolgozása a funkcionalitás tereiben zajlik. Közlekedőkön, folyosókon, lépcsőházakban, a díszteremben, lounge-okban, öltözőkben, a sajtószobában, a sportszakma területein, mindenhol és bárhol, ahol szurkoló, sportoló, sportvezető, médiamunkás és bárki felbukkanhat.

A grafikai koncepció alapvetése, hogy szerkesztett szövegekből alkottak térgrafikákat, olyan tervezőgrafikai szövetet, amely egyenlő arányban hordoz olvasható tartalmat, egyben díszíti a tereket. Ami sehol máshol eddig nem jelent meg, az itt megvan: több százezer karakter írott tartalom került az épületbe, a falakra.

És amivel egész Európában nem találkozhat a szurkoló! Minden hazai szektort egy-egy korábbi legendáról, ikonikus Vasas-játékosról neveztek el: Berendy Pál, Bundzsák Dezső, Csordás Lajos, Farkas János, Ihász Kálmán, Kárpáti Béla, Komjáti András, Mészöly Kálmán, Raduly József, Sárosi László, Szilágyi Gyula, Várady Béla. A vendégszektorok névadói olyan kettős kötődésű labdarúgók vannak – Machos Ferenc (a Vasas mellett a Honvédot is erősítette), Plattkó Ferenc (MTK), Szentmihályi Antal (Újpest), Takács II József (Ferencváros) –, akik a Vasasban is maradandót alkottak. Nem véletlenül említették a Vasas vezetői és az aréna tervezői, hogy a klub lelke is benne van az új Illovszky-stadionban.