A stadion, vagy a Fradi-szurkolók által csak „Szentélynek” hívott aréna felé menet, az ember mást sem hallott, mint azt, hogy ilyen közel még sosem volt a Fradi az Európa-liga csoportköréhez, és három a magyar igazság. Így az 1995-ös Bajnokok Ligája, és a 2004-es UEFA Kupa csoportköre után éppen itt az ideje, hogy 2019-ben meglegyen az újabb, az Európa-liga-csoportkör. Ugyanis – mondhat bármit Kubatov Gábor klubelnök – a drukkerek véleménye szerint a Suduva ellen igenis a Fradi a favorit.
Tizenöt év után persze nemcsak a szakmai, hanem anyagi siker is lenne a főtáblára jutás, ugyanis a csoportkör 2,9 millió eurós, azaz 951 millió forint biztos bevételt jelentene, míg a csoportkörben minden győzelem 570 ezer eurót (184,4 millió forintot), míg a döntetlen 190 ezer eurót (61,5 millió forintot) ér. És mindezekhez még hozzájön a közvetítési díjakból származó pénzek, illetve a jegybevétel, ami a Fradi esetében sosem elhanyagolható tétel.
Az odavágón – fogalmazzunk finoman – meglehetősen visszafogott teljesítményt nyújtottak a zöld-fehérek, de legalább nem kaptak ki (0–0), így hazai pályán minden esélye megvolt arra, hogy a Fradi a Ludogorec és a Valletta után a litván Suduvát is legyőzi, ami ugye csoportkört jelent. Ehhez persze nem ártana a csatároknak megtalálniuk a góllövő cipőjüket, és miután Rebrov ezúttal már számíthatott a sérülés után felépülő Szignyevicsre és Isaelre, így bőven volt taktikai lehetősége, még akkor is, ha megint a tavalyi norvég gólkirályt, Bolit jelölte a kezdőbe.
Mindenesetre a lehető legrosszabbul indult a találkozó, hiszen amíg Heister helyezkedési hibájából kialakult helyzetet még megúszta a Fradi, a 11. percben aztán jött a nyári forróságban a hidegzuhany: A Fradi belső védőjétől, Dvalitól Verbickas kapott labdát üresen a zöld-fehérek 16-osánál, felnézett, majd némi szerencsével – vagy a hazaiak szempontjából szerencsétlenséggel – egy védőn megpattant a lövése, ami behullott Dibusz kapujában. Egy pár pillanatra elnémult a Groupama Aréna, majd a feleszmélő Fradi-tábor hatalmas elánnal kezdte buzdítani a csapatot, igaz, a nézőtér több pontján már felfedezték, hogy ez a védelem a mai napon kész életveszély.
Aztán a semmiből kis híján kiegyenlített a hazai gárda, ám Heister remek kiugratását Varga a kapusba rúgta. Ám mielőtt kidühönghette magát a szélső, valamint majd 20 ezer ember, felfedeztük, kár volt minden idegeskedésért, ugyanis a partjelző lest intett. A másik oldalon viszont majdnem megint betaláltak a litvánok: Švrljuga szögletét a bántóan üresen álló Tadić kapura fejelte, szerencsére most Dibusz magához ölelte a labdát. És ekkor először harsant fel a B középtől: harcoljatok, harcoljatok…
A csapatba visszakerülő Varga meg is hallgatta a közönség kérését, megharcolt egy labdáért, majd kígyótérről rálőtte, de Kardum mosolyogva védte a próbálkozást. Majd ismét a szélső húzta meg a baloldalt, remekül adott be, ám a berobbanó Zubkov elől az utolsó pillanatban tisztáztak a védők. Aztán a 33. percben az addigi legszebb Fradi-támadást láthattuk, amikor Tokmac és Boli összecsomózta a Suduva-védők lábát, majd utóbbi lekészítette a labdát Lovrencsicsnek, akinek lövése alig kerülte el a kaput. Aztán a 36. percben már semmi sem mentette meg a Suduvát a góltól, ugyanis Tokmac remek labdával ugratta ki Bolit, aki betört a 16-oson belülre, ám a kapujából kilépő Kardum majdnem eltörte a lábát. A kapusnak sárga – a piros sem lett volna meglepő –, míg a Fradinak büntető: a roppant agilis Varga pedig bevágta. Aztán a szélső kis híján azonnal duplázott, ám lövését ezúttal védte a kapus.
Mindenesetre a Fradi végre úgy kezdett focizni, ahogy az első pillanattól kezdve kellett volna, és a 42. percben újabb szép támadás végén Haratin nem sokkal tévesztette el a bal alsó sarkot. Persze az látható volt, hogy addig nem kell tartani újabb litván góltól, amíg a zöld-fehéreknél a labda, mert a Blazic–Dvali duó eddigi fradista pályafutásának leggyengébb meccsét produkálta az első félidőben. Aztán amikor már mindenki a szünetet várta, akkor Zubkov elhúzott a jobb szélen, és élesen belőtt labdáját Boli a bal sarokba pörgette. Na, az ilyenekért adott a csatárért 700 ezer eurót a Fradi.
A szünetben a szurkolók arról beszéltek, hogy egyrészt Boli végre tényleg megérkezett a Fradiba, ugyanakkor a zöld-fehér védelem bizony erősítésre szorul. Egy férfi szerint igazolni kéne hátra, mert a cserék Felcsúton pontosan megmutatták, hogy mit érnek. Mindenesetre a litván edző csatárt cserélt, és a Suduva azonnal neki is esett a Fradinak, ám egyszer Dibusz védte a frissen beállt Golubickas lövését, majd nem sokkal utána Kerla fejese kerülte el centikkel a hazaiak kapuját. Ezekben a pillanatokban csak abban reménykedett majd 19 ezer szurkoló a helyszínen, hogy egyszer csak a Fradi is megérkezik a második 45 percre.
Megérkezett, mégpedig a 62. percben, amikor Zubkov lépett be a litvánok 16-osára, majd felnézett, és kapura csavarta a labdát. A nézők már-már gólt kiáltottak, ám a felső léc hárított Kardum helyett. Ám a túloldalon viszont a kapufa sem tudott menteni, ugyanis egy újabb veszélyes litván támadás végén Topčagić szinte Dibusz hasán keresztül lőtte a hálóba a labdát. Ám annyi ideje sem maradt Rebrovnak a kispadnál, hogy kidühöngje magát, mert érkezett a IX. kerület kedvenc „Tökmagja”, aki Sigér passzából gyönyörűen kilőtte a bal alsót, azaz megint a csoportkörben érezhette magát a Fradi. A 73. percben mindezt bebiztosíthatta a hazai csapat, ám előbb Tokmac, majd Zubkov, aztán Isael, végül Boli hagyta ki a szinte kihagyhatatlant.
Magára talált a Fradi, szinte percenként kerültek helyzetbe a játékosai, és ekkor nem sokan fogadtak volna a csapat ellen. Pedig a Suduva az utolsó nagy rohamra indult, és ha a litván gárda véletlenül talált volna egy gólt, bizony ők számolhatták volna elégedetten a továbbjutásért kapott eurómilliókat. A Fradi ekkor már egyértelműen a kontrákra rendezkedett be, és a 86. percben Zubkov a ki tudja hányadik helyzetét is kihagyta, ezúttal 12 méterről úgy lőtt, hogy a labda nagy nehezen elgurult Kardum kezéig. Mindenesetre zúgott a Fradi-induló, amiből megtudhatta a világ, hogy száz kisleány egy – újabb – gólra vár, ám ekkor már mindenki azért imádkozott, hogy az olasz bíró fújja már le a meccset. És amikor Szignyevics meccslabdát kapott Zubkovtól, és sikerült az égbe lőnie, sokan nem értették, hogy a csatár vajon miként kaphatott szerződést a klubtól. Aztán mint egy végszóra Zubkov elhúzott, ám a litván védő éppen a 16-os vonalán felrúgta, és az olasz bíró kicsit nagylelkűen a 11-es pontra mutatott. Szignyevics állt a labda mögé, és bevágta, és ezzel rákezdhetett a Fradi-tábor: Európa, Európa! Ugyanis a Ferencváros 15 év után ismét bejutott egy nemzetközi kupa csoportkörébe. És ezzel nemcsak az éjjel nem érhet véget, hanem a Fradi kupaszereplése sem.
Jöhet az Európa-liga főtáblája, és jöhet legalább újabb hat találkozó!
Európa-liga, selejtező, 4. forduló, visszavágó
Ferencváros–FK Suduva (litván): 4–2 (2–1)
Groupama Aréna, 18.567 néző. Jv.: Marco Guida (olasz)
Ferencváros: Dibusz – Lovrencsics, Blazic, Dvali, Heister – Sigér (Ignatenko, 72.), Haratin – Zubkov, Varga (Isael, 68.), Tokmac – Boli (Szignyevics, 80.). Vezetőedző: Szerhij Rebrov
Suduva: Kardum – Švrljuga, Kerla, A. Jankauskas, Hladík, Živanović – Verbickas (E. Jankauskas, 71.), Čadjenović, Matulevičius (Vezevicius, 88.) – Topčagić, Tadić (Golubickas, 46.). Vezetőedző: Vladimir CserubinŰ
Góllövők: Varga (36., büntető), Boli (45+1), Tokmac (66.), Szignyevics (96.), illetve Verbickas (11.), Topčagić (64.)
Továbbjutott: Ferencváros 4-2-es összesítéssel
