Amikor 2010-ben másodjára jutott hatalomra az Orbán-kormány, nem kellett egy évet sem várni arra, hogy a sportot nemzetstratégiai ágazattá emeljék – azon belül pedig a labdarúgást kiemeltként kezeljék. Számolatlanul ömlött a futballba az állami pénz, és Orbán Viktor, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azt vizionálta, ennek eredményeként a válogatott állandó résztvevője lesz a nagy nemzetközi sporteseményeknek – ez eddig egyedül 2016-ban sikerült az Európa-bajnokságon –, míg klubcsapataink közül egy, de inkább kettő állandó résztvevője lesz a nemzetközi kupák csoportkörös küzdelmeinek.
Nos, ebből eddig a válogatott fent említett Eb-szereplésén kívül csak annyi valósult meg, hogy 2012-ben és 2018-ben a rengeteg névváltozáson áteső, jelenleg éppen Mol Fehérvár névre hallgató csapat bekerült az Európa-liga csoportkörébe. Idén ugyanerre a Ferencvárosnak van esélye, amely egy az odavágón elért 0–0-s döntetlen után fogadja csütörtök este a litván FK Suduvát az El-playoffban. A zöld-fehéreknél már-már a Bajnokok Ligája csoportköréről kezdtek álmodozni, ám a horvát bajnok, a Dinamo Zagreb otthonában elért bravúros 1-1 után hazai pályán jött az ébredés és a négygólos vereség (0-4) után a búcsú.
Így árazza be magát a magyar foci | Magyar HangPersze ehhez hozzátehetjük, jelenleg ez a realitás, hiszen a Zagreb folyamatos résztvevője a csoportkörös küzdelmeknek – igaz, ott nem sok sót eszik meg –, és ami ezen a szinten nagyon lényeges, jóval több pénzből gazdálkodhat, mint a Fradi, ennek köszönhetően jobb játékosokkal is rendelkezik. Csak a teljes valóság megismerése miatt álljon itt a két klub 2018-as költségvetése: a horvát bajnok 15 milliárd forintnak megfelelő, míg a Fradi 5,6 milliárd forintnyi pénzből gazdálkodott. Vagyis egyelőre úgy tűnik, a túlzott állami szerepvállalás a labdarúgásban, illetve a két kirakatcsapat esetében maximum arra elég, hogy esetleg átlépje két egymást követő évben az El-csoportkör küszöbét a Fehérvár és a Ferencváros.
„Ne feledkezzünk meg arról, hogy a Ferencváros esetében a csapat tulajdonosa maga az egyesület. Itthon ezzel kapcsolatban mindenki csak a mondás elejére emlékszik, miszerint sok ember egy közös cél érdekében hozza azt létre, ám az, hogy az egyesület az eredményeket saját anyagi befektetéséből akarja elérni, könnyen feledésbe merül. Persze korábban is volt arra példa Magyarországon, hogy az állam és a politika összefonódjon a sporttal, de azért a most tapasztalható forma csak az utóbbi időkre jellemző. Ugyanakkor a fehérváriak kiesése a liechtensteini bajnokkal megmutatta, a focicsapatok jelenlegi gazdasági háttere csak arra elég, hogy a határon táncoljunk: vajon ennyi pénz elég-e az álmok megvalósításához? Ráadásul az utóbbinál megtalálható a piaci szemlélet is, hiszen Fehérváron a magánpénz is jelen van Garancsi István révén” – jelentette ki lapunknak Dénes Ferenc.
„A nemzetközi és a hazai labdarúgásban abszolút egyedi, ahogy a Fradi működik" | Magyar HangA sportközgazdász szerint a Fradi rengeteg külföldit, a magyar szinthez képest jó játékosokat igazolt, akiket meg is kell fizetni. Ezzel nem is lenne baj, ám az a nagy kérdés, hogy a remélt sikereket, azaz például az El-csoportkört mikor éri el a csapat, azaz meddig kell finanszíroznia ezt az egészet.
„A Fradi jelenlegi erejének minden szinten elégnek kellene lennie a csoportkörhöz. Ugyanakkor a klubvezetés az álmok elérése érdekében állandóan költekezik, igaz, ennek anyagi hátterét megkapja az államtól. A gazdasági egyensúlyt maximum a BL-csoportkörbe jutással lehet elérni. Ha most továbbjutnak, akkor az így beérkező 3,5–3,7 millió euróval maximum a múltat tudják egyenesbe tenni. Ha az El-csoportkörbe sem jutnak be, akkor nagyjából kétmillió eurót kapnának, ami a Fradinál már-már aprópénznek számít, ugyanis ezt az összeget 2-3 állami szponzortól is megkapja, ha a szükség ezt diktálja. Ugyanakkor a csoportküzdelmek alkalmával egy sztárcsapat biztos, hogy érkezik majd a Groupama Arénába, és ez elképesztő reklám-, valamint marketinglehetőség lenne. A Fradi a legalkalmasabb arra manapság, hogy húzza a magyar sport értékét” – állította a szakember.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/34. számában jelent meg, 2019. augusztus 23-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/34. számban? Itt megnézheti!
