Mivel már nincs egy év a 2020-as tokiói olimpiáig, így szinte minden világversenyen az érmek mellett az ötkarikás játékokon való részvételt biztosító kvótákért is versengenek a sportolók. Így volt ez a szeptember 9-én véget ért budapesti öttusa-világbajnokságon, és ha szigorúan a megszerzett részvételi jogot nézzük, magyar szempontból sajnos nem bizonyult túl sikeresnek az esemény. Még annak ellenére sem, hogy a nemzetközi szövetség (UIPM) a vb-nek adta az év legjobb versenye díjat.
Kár, hogy ezért nem jár kvóta, ugyanis Magyarország eddig két részvételi jogot tudhat magáénak – Demeter Bence (férfi egyéni), Kovács Sarolta (női egyéni) –, de ezeket nem most, hanem még az Eb-n szerezte meg két öttusázónk. Persze van még esély továbbiakra is, hiszen mindkét nem esetén 3-3 kvótát osztanak ki a májusi kínai világbajnokságon, míg a jövő évi Eb-ről 8-8 hely kel el, a 2020. június 1-jei világranglistáról pedig további 6-6 sportoló jut részvételi joghoz. A nemzetközi szövetség ezeken felül 2-2 szabadkártyát fog kiosztani. Egy országból nemenként két versenyző indítható a nyári játékok öttusaversenyében, így több kvóta esetén az adott szövetség dönt, kit visz az olimpiára.
Magyarország két ezüsttel végül nyolcadik lett az éremtáblázaton, hiszen a Barta Luca–Réti Kamilla női páros váltóban, valamint a Kasza Róbert, Marosi Ádám, Demeter Bence összeállítású csapat a hagyományos versenyben lett második. Egyéniben Kasza került egyedüliként a legjobb tíz közé, ő ötödik helyével közel állt a kvótaszerzéshez. Mivel a Kincsem Parkban meglehetősen későn készült el az öttusastadion, nem jelentett előnyt a hazai pálya, mert versenyzőink nem tudtak gyakorolni benne.
„A pénz nem számít, csak eredmény legyen" | Magyar HangMartinek János, a férfi válogatott szakvezetője azt mondta, bízik benne, hogy még két-három versenyző kivívja a tokiói részvétel jogát, ugyanis csak akkor léphet magyar versenyző egy esetleges sérült helyére, ha az ország minimum három kvótával rendelkezik. Kállai Ákos, a női válogatott szövetségi kapitánya elárulta, az olimpiai induló Kovács Saroltában még mindig látja az éremszerzési lehetőséget, de Gulyás Michelle és Guzi Blanka a fizikai számokban a legjobbak közé tartozik, így minden esély megvan arra, hogy további kvótákat szereznek a hölgyek.
A legnagyobb nehézséget mostanában a szabályváltoztatások jelentik a sportolóknak. A nemzetközi szövetség jelenlegi vezetése mindent megtesz azért, hogy az egyik legrégebbi olimpiai sportág ott maradjon a nyári játékok programjában, a televíziós közvetítések kedvéért azonban annyira megváltoztatta a szabályokat, hogy az, aki, mondjuk, tíz esztendeje megnézett egy öttusaversenyt, most rácsodálkozna arra, mit is lát. A korábban öt napig tartó verseny ma már a selejtezővel együtt kétnapossá zsugorodott, csökkentették az úszás (300 méterről 200-ra) és a futás (4000 méterről 3000-re) távját, ráadásul utóbbit összevonták a lövészettel, amit igazi fegyver helyett lézerpisztollyal hajtanak végre a sportolók.
Úgy tűnik, ezzel koránt sincs vége a változásoknak, ugyanis a 2022-es ifjúsági olimpián már a triatlonhoz hasonlóan összevonnák az úszást, a lövészetet és a futást, és mellettük maradna a vívás és a lovaglás, azaz lassan az ötből háromtusa lesz. Nem véletlenül nyilatkozta a sportág két magyar legendája, Török Ferenc és Balczó András, hogy számukra ez már nem az a sportág, amit ők a lehető legmagasabb szinten űztek. Csak nehogy a magyar sikerekkel együtt maga az öttusa is eltűnjön.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/37. számában jelent meg, 2019. szeptember 13-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/37. számban? Itt megnézheti!
