Sajnos egy rossz hírrel kell kezdenünk a Ferencváros éppen 15 éve várt újabb nemzetközi kupában játszott csoportmeccsét. Ugyan nem a zöld-fehérekhez kapcsolódik szorosan, de a magyar futball számára talán örök tanulságul járó esetre került pont azzal, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) fellebbviteli bizottsága elutasította a Budapest Honvéd óvását, amelyet a magyar klub a Craiova elleni Európa-liga selejtező után nyújtott be. Ráadásul a bizottság helyben hagyta a Honvédra nézve is elmarasztaló augusztus 5-i határozatot, azaz be kell fizetnie 30 250 euró pénzbírságot, valamint következő hazai nemzetközi kupameccsen 4000 helyet le kell zárnia. És ha ez nem lenne elég, a piros-feketék kötelesek megtéríteni az eljárás 1000 eurós költségét is.
Abban a reményben ültünk le megnézni a Ferencváros meccsét az Espanyol ellen, hogy a 90 percet követően a zöld-fehéreknek nem kell majd hasonló élményeket átélni a mintegy 700 Fradi-szurkolóval együtt, mint a Honvédnak Craiovában. A Ferencváros labdarúgócsapata, mint fentebb már jeleztük, 15 év elteltével szerepelhet ismét a második számú kontinentális kupasorozat csoportkörében, igaz, ellenfele sem tegnap játszotta le utolsó főtáblás meccsét, hiszen az Espanyol a 2006/07-es szezonban szerepelt utoljára az UEFA-kupa csoportkörében. Akkor egészen a fináléig meneteltek. Azt a felkészülés alatt már sokan elmondták a csapatból a zöld-fehérek közül, hogy Barcelonában is saját játékukra szeretnének koncentrálni, ehhez a szakértők egyöntetű véleménye szerint az szükséges, hogy megtartsák a labdákat, illetve lehetőleg minél távolabb tartsák a spanyolokat Dibusz Dénes kapujától.
Egy biztos, mindkét csapat jó főpróbát tartott, ugyanis a magyarbajnok múlt szombaton négygólos győzelmet aratott Pakson, míg az Espanyol vasárnap, hátrányból fordítva 2–1-re nyert az Eibar vendégeként. Persze a két bajnokság nem egy kávéház, ráadásul a Fradi védelme a selejtezők során néha egészen hajmeresztő dolgokat csinált, és a nagy meglepetéshez – a pont(ok)szerzéshez – elsősorban az kell, hogy a Botka, Blazic, Dvali, Heister hátsó alakzat ezúttal hibátlanul teljesítsen az egész mérkőzésen. Ha a múltat nézzük, akár esélyt is láthatunk a Fradi esetleges bravúrjára, hiszen a Ferencváros mérlege jó a spanyol ellenfelekkel szemben az európai kupaporondon: hat győzelem mellett kétszer döntetlent játszott és háromszor kikapott. Legutóbb 1995-ben a Bajnokok Ligája csoportkörében találkozott spanyol riválissal, akkor a Real Madridtól idegenben 6–1-re kikapott, míg az Üllői úton 1–1-es döntetlent ért el. Az Espanyollal még nem csapott össze.
Mindenesetre, amikor este kilenckor a montenegrói bíró sípszavára elindult a mérkőzés, a Ferencváros és a magyar labdarúgás hívei egy emberként szorítottak a zöld-fehérekért, akik ezen a találkozón a szürke mez, fekete nadrág szerelésben léptek pályára. És a Fradi egyáltalán nem kezdett szürkén, hiszen a mezőnyben abszolút egyenrangú ellenfél volt, ráadásul a 6. percben Zubkov, míg a hetedikben Isael bombázott kapura, előbbit bravúrral védte A BL-győztes López, míg utóbbi centikkel suhant el a bal alsó sarok mellett. Aztán a 10. percben már senki és semmi sem mentette meg az Espanyolt a góltól: Isael lépett ki a bal oldalon, remekül látta meg középen az érkező Nguent – vagy, ahogy Üllői út szerte emlegetik, Tökmag –, ám az élesen belőtt labdát a menteni akaró Javi López a saját kapujába lőtte. Valljuk be, a világ legszebb öngólját szerezte az Espanyol csapatkapitánya…
Persze a bekapott gólt követően sebességet váltott a spanyol csapat, ami szerencsére csak szögletekben mutatkozott meg, igaz, a hazaiak kínai csatára, Vu Lej lövését Dibusznak nagyot nyújtózva sikerült védenie a jobb alsó saroknál. Mindenesetre az első 25 perc után megállapíthattuk, Szerhij Rebrov csapata abszolút képes volt felvenni a spanyolok tempóját, sőt, a nagy kedvvel játszó Isael révén még veszélyes kontrákat is vezetett, ráadásul a védelem is tökéletesen állt a lábán. Éppen a brazil sarkazásával lódult meg Zubkov, majd hirtelen befelé cselezett, lőtt, ám labdája centikkel kerülte el Diego López kapuját, akárcsak egy perccel később Haratin fejese. Az iram nem csökkent a szünetig, és bizony minden várakozásunkat felülmúlóan játszott a Fradi, amely ugyan sokkal kevesebbet birtokolta a labdát, ám amikor megszerezte azt, egyrészt megbecsülte és megjátszotta lehetőség szerint. Mindenesetre nem sokan voltak a kezdősípszókor azok, akik abban bíztak, hogy a szünetre egygólos előnnyel vonultak öltözőbe Isaelék.
Nagyon úgy tűnt, hogy az öltözőben vért itatott Rebrov a játékosaival, hiszen úgy kezdte a Fradi a második félidőt, ahogy az a szurkolók legszebb álmaiban fordult csak elő. Az Espanyol el sem jutott Dibusz kapujáig, míg a másik oldalon Isael – ki más – remek beadását Dvali megcsúsztatta, és Diego Lópeznek minden tudására szükség volt, hogy szögletre piszkálja a labdát. A spanyoloknál kezdett elszakadni a cérna, hiszen minden valós vagy vélt szabálytalanság után egyre vehemensebben reklamáltak. Ám akkor hirtelen elhallgattak, amikor egy újabb gyors Fradi-kontra végén Isael kis híján eltörte a felső lécet. David Gallego, a hazaiak mestere már képtelen volt elrejteni az érzelmeit, és többször is csalódottan püfölte a kispad tetejét csapatának játékát látva. (Mindeközben a csoport másik találkozóján a bolgár Ludogorec négy perc alatt három gólt lőtt a CSZKA Moszkvának, amivel 3–1-re alakította az eredmény az első 60 perc végére.)
Az Espanyol még nagyobb erőket mozgósított, szinte megállás nélkül a Fradi kapuja előtt folyt a játék, és a nagy nyomást a 60. percig bírta a zöld-fehérek védelme. Egy szögletet követően Dvali kifejelte a labdát, ám Blazic a földön maradt a fejét fogva. A montenegrói bíró továbbengedte a játékot, és a visszalőtt labdát Vargas előbb kapura fejelte, ami elakadt Dibuszban, ám a csatár észlelt a leggyorsabban, és közvetlen közelről a kapuba pofozta. Halkan jegyezzük meg, Blazic végig a tizenegyes pont környékén feküdt.
És ettől kezdve a közönség által űzött-hajtott spanyol csapat hatalmas rohamokkal elindult a győztes gólért, és szinte percenként alakult ki veszélyes szituáció a Fradi kapuja előtt. Ráadásul az addig remekül játszó Botka megsérült, így a félig-meddig egészséges Lovrencsicsnek pályára kellett lépnie. Sok mindent elárul a játék képéről, hogy a kezdeti nagy Fradi-rohamok után a 72. percben jutottak el Zubkovék az Espanyol 16-osáig. Ekkor már foggal-körömmel védekezett a Fradi, és nagy kérdés volt, vajon kibírható-e a nyomás kapott gól nélkül. Aztán a 77. percben Dvali Pazar labdával ugratta ki Zubkovot, aki elől az utolsó pillanatban felszedte a labdát Diego López. A válaszra nem kellett sokat várni, hiszen az ellentámadás végén Granero dörgő kapufát lőtt, igaz, a helyzetéhez az kellett, hogy Blazic kifejelje Dibusz kezéből a labdát, ami pont a támadó elé pattant. (A Ludogorec ekkor már kiütéses sikerre állt a moszkvaiak ellen, hiszen Keserű triplájával már 5–1-re vezettek a bolgárok.)
A mérkőzés hajrájának kezdetén már látható volt, hogy a magyar bajnokcsapatnak sok ez a tempó, hiszen többen görcsöt kaptak, szinte minden párharcot elveszítettek, és alig-alig tudták megtartani a labdát. Ám hősiesen védekeztek, és Dibusznak nagy bravúrt be sem kellett mutatni. Nagyon lassan teltek a percek, még úgyis, hogy Lovrencsicsnek sikerült egy bedobást majd 40 másodperc alatt elvégezni, majd amikor Sigért a félpályán leterítették, újabb értékes játékidő telt el. Nem szép ez a játék, de ekkor már senkit sem érdekelt a szépség, csak az, hogy a Fradi valahogy kibekkelje kapott gól nélkül a négyperces hosszabbítást is.
Sikerült! Ezzel a Ferencváros hatalmas bravúrt bemutatva döntetlent harcolt ki a sokkal esélyesebbnek tartott Espanyol otthonában. Szerhij Rebrov csapata ezzel nagyobb önbizalommal várhatja a Ludogorec elleni, október 3-i hazai meccset. Persze ne felejtsük el, egy teljesen más bolgár gárda érkezik majd az Üllői útra, ugyanis hazai pályán 5–1-re verték az előzetes esélylatolgatás alapján a csoport legjobbjának vélt CSZKA Moszkvát.
Azaz a H csoport meglepetésekkel indult.
Európa-liga, csoportkör, 1. forduló
H csoport
Espanyol (spanyol)–Ferencváros: 1-1 (0-1)
Barcelona, RCDE Stadion, 28.000 néző. Jv.: Nikola Dabanovics (montenegrói)
Espanyol: D. López – J. López, Naldo, Espinosa, Vila (Pedrosa, 67.) – Roca – Melendo (Calleri, 56.) Lozano, Granero – Vu Lej, Vargas (Campuzano, 75.). Vezetőedző: David Gallego.
Ferencváros: Dibusz – Botka (Lovrencsics, 66.), Blazic, Dvali, Heister – Ihnatenko (Frimpong, 85.), Haratin – Zubkov, Sigér, Nguen – Isael (Szihnyevics, 65.). Vezetőedző: Szerhij Rebrov.
Góllövő: Vargas (60.) illetve Jani López (10., öngól)
