Az elmúlt 34 évben minden selejtezősorozat a reménykedéssel indult – hiszen az nem lehet, hogy megint elbukunk – amit általában gyors kijózanodás követett. Akadt ugyan pótselejtezős lehetőség, de az 1998-as világbajnokságért Jugoszlávia ellen lejátszott párharcot alighanem sokan kihagyták volna inkább, Csank János arca akkor mindenesetre sokat elárult a magyar futball állapotáról, ami nem nagyon változott a következő tizennyolc évben sem, egészen 2015-ig, amikor is Norvégiát oda-vissza legyőzve kijutottunk az Európa-bajnokságra. Most sem kellett számolgatni, győzni kellett volna Cardiffban Wales ellen, és megvan az újabb Eb-szereplés.
És nem is lett volna lehetetlen küldetés. Wales a selejtezőben Azerbajdzsánt 2–1-re, Szlovákiát 1–0-ra verte otthon, Horvátországgal 1–1-es döntetlen játszott, és egyik meccsen sem nyújtott kimagasló teljesítményt. A sok fiatallal, a sérülés miatt sokat kihagyó Ramsey-vel, és az elmúlt meccsen a 60. percre kifulladó Bale-lel nem tűnt legyőzhetetlennek.
Ehhez képest Ryan Giggs csapata az első pillanattól kezdve sokkal magabiztosabban, motiváltabban játszott, és jóval egységesebbnek látszott a magyar válogatottnál. A sebességkülönbség azonban még ennél is szembetűnőbb volt. A Puskás Akadémiából behívott védőnek, Nagy Zsoltnak a Real Madrid (alig játszó) sztárját Gareth Bale-t kellett volna megállítania, a párharcaik láttán azonban mintha Marco Rossi már a csapat összeállításánál rögtön a pótselejtezőre gyúrt volna.
Negyedórát kellett várni rá, hogy a
tempó különbsége szükségszerűen góllá érjen. Bale kapott
labdát a jobb szélen, fájóan tisztán vehette át, kényelmesen
beadta, Ramsey pedig senkitől sem zavartatva fejelte a kapuba,
Gulácsi csak felkapni tudta a kezét, esélye sem volt, hogy a
közeli, erős fejest védje. Tíz perccel később akár
válaszolhattunk is volna, Dzsudzsák ívelt be szabadrúgást Baráth
fejére, ám a labda végül jócskán elkerülte a kaput.
Nem sokkal később Szoboszlai került
helyzetbe, de végül fennakadt a védőkön, egészen pontosan
elsodorták, a román játékvezető azonban elengedte, Wales gyorsan
leindított, és mintha lemásolták volna a gól előtti támadást,
Bale kapta meg a jobb szélen, beívelte, Baráth mellől pedig Moore
fejelhetett, mellé.
A 34. percben néhány másodpercen
belül két ziccert is elrontott a magyar csapat. Szalai egy
hajszállal lesről indulva kapott indítást, középre adott
labdáját Szoboszlai lőtte középre, Hennessy védett, az ismétlés
Sallainak jutott, de az ő közeli lövését is kifogta a walesi
kapus. Az utolsó negyedórában a magyar válogatott átvette az
irányítást, többet birtokoltuk a labdát, helyzetre azonban már
nem futotta.
Marco Rossinak lehetett mondanivalója a szünetben, ám akármit mondott is a szövetségi kapitány, a második félidő második percében eldőlt a továbbjutás. Nagy Ádám borította fel Moore-t, a szabadrúgásból pedig meglett a második walesi gól. A beívelés Bale-t találta meg, aki nem nagy meglepetésre ismét egyedül volt, háttal passzolt Ramsey-nek, aki még át is vehette, felnézhetett, mielőtt Gulácsi mellett a jobb felsőbe bombázott (2–0).
Bár ekkor még az egész félidő hátravolt, látszott, hogy a magyar csapat képtelen lesz megfordítani a meccset. Helyzetünk sem nagyon volt, Dzsudzsák eltűnt, Lovrencsics úgy lelassult, hogy a walesiek bármelyik irányból vidáman megkerülték, Baráth bele-belehibázott, Szoboszlai és Szalai küzdött, de teljesen eredménytelenül, Sallai sem nagyon tudott mit kezdeni. Walest ellenben feldobta a vezetés, élvezték a játékot, és többször is lehetőségük volt, hogy súlyosabbá tegyék a vereségünket, de Ramsey, Bale és James is hibázott, így maradt 2–0.
Izgalom már csak a lelátón akadt, a magyar drukkerek kétszer is görögtüzet gyújtottak a szektorukban, és amellett, amit a hazai nézők következetesen kifütyültek. A csapat játékának színvonala a közvetítésben visszhangzott: Hajdú B. előbb már-már Vitray Tamás-i magasságokba emelte a szenvtelenséget, majd rezignáltan tudomásul vette, hogy ismét ennyire futotta.
A magyar válogatott utoljára 1985-ben harcolta ki a nagy tornán való részvételt egyeneságon. Most az elmúlt harmincnégy év tucatnyi selejtezőjéhez hasonlóan nem sikerült. És bár Szlovákia Azerbajdzsán elleni 2–0-s győzelme miatt visszacsúsztunk a csoport negyedik helyére, reménykedni továbbra is lehet, hiszen a márciusi pótselejtezőn a csapat még kivívhatja a továbbjutást. A sorsolás pénteken lesz, kaphatjuk Skóciát, Izraelt, vagy Bulgáriát, de Izland, Románia és Szerbia is jöhet. A kijutáshoz két ellenfelet kell megverni, és az első meccset biztosan idegenben játsszuk.
Eb-selejtező, E csoport, 10. (utolsó) játéknap:
Wales–Magyarország 2–0 (1-0)
Cardiff, Cardiff City Stadion, 31 762 néző, v.: Ovidiu Hategan (román)
gólszerző: Ramsey (15., 47.)
sárga lap: Lockyer (72.), James (88.), illetve Pátkai (66.), Kovács I. (71.)
Wales: Wayne Hennessey - Connor Roberts, Tom Lockyer, Chris Mepham, Ben Davies - Joe Morrell (Ethan Ampadu, 50.), Joe Allen - Aaron Ramsey, Gareth Bale (Harry Wilson, 88.), Daniel James - Kieffer Moore
Magyarország: Gulácsi Péter - Lovrencsics Gergő, Baráth Botond, Lang Ádám, Nagy Zsolt - Pátkai Máté, Nagy Ádám (Kovács István, 60.) - Dzsudzsák Balázs (Varga Roland, 72.), Szoboszlai Dominik, Sallai Roland (Holender Filip, 83.) - Szalai Ádám
