Piszkos meleg volt 1986. június 22-én. Ezt csak azért tudom, mert Diego Armando Maradona négy perc alatt elintézte Angliát a '86-os foci vébé negyeddöntőjében. Még nem voltam 6 éves, de már szenvedtem attól, hogy a szovjetek húsz nappal korábban ugyanezen a világbajnokságon 6-0-val felmosták velünk a padlót. Aztán jött egy fürtös fickó, aki valami olyat tett a szétsztárolt angolok ellen, amit ritkán látni.
Hat perccel a második félidő megkezdése után az argentinok komótosan passzolgatva áthozták a labdát a saját térfelükről. Nem sokkal a félpálya után Maradona elkérte a lasztit, és mint akin átment az áram, egy pillanat alatt ritmust váltott, majd kicselezett négy játékost, a tizenhatos előtt kiadta oldalra a játékszert, ami picit Valdano mögé érkezett, ám „besegített” Steve Hodge, aki a saját kapuja felé emelte a labdát. Erre csapott le a mindössze 165 centis Diego Armando, mint a héja, a kifutó Peter Shilton előtt, és átfejelte az angol hálóőr felett, óriási gól! Az angolok heves reklamálásba kezdtek, és a lassításból jól látszott, Maradona kézzel tette tovább a lasztit, majd a legnagyobb természetességgel elkezdte ünnepeltetni magát. Utóbb bevallotta, várta a társakat, hogy jöjjenek, de azok nem akarództak ünnepelni, mire rájuk ripakodott: „Gyertek, öleljetek meg, mert különben a bíró nem adja meg!”
Maradona 'Hand of God' Goal 1986 World Cup
Unforgettable England Moments - 5 of 10
A csel bevált, így lett 1-0 az argentinoknak. E gólban pedig benne van minden, ami maga Maradona volt: fifika, finesz és csibészség, amihez roppant gyorsaság és olyan labdaérzék párosult, hogy képtelenség volt elvenni a játékszert tőle. Zsenialitását dicséri, hogy a később „Isten keze” néven elhíresült találata után négy perccel, ha lehet, még nagyobb gólt ragasztott az angolok hálójába, amit nemes egyszerűséggel csak az „évszázad góljának” hívnak. Az argentinok behúzták a meccset, s meg sem álltak a döntőig, hogy aztán a nyugat-németeken is átgázolva világbajnokok legyen. Diego Armando a csúcsra ért.
A meccs pikantériáját a két ország között folyt 1982-es falklandi háború adta, amolyan bosszúként tekintettek erre az argentinok. Lehet nem volt a legsportszerűbb találkozó, de '66-ban meg az angoloknak pattant be egy sorsdöntő labda a hazai rendezésű vébéjükön, s a vitát a végtelenségig lehetne folytatni.
Maradonát lehet imádni, lehet gyűlölni, de nem elismerni soha. Emlékszem, már közel harminc éves volt, mikor az 1990-es világbajnokságon – ahol Argentína ugyancsak Maradonával ismét a döntőig menetelt és újra az NSZK-val játszva akkor alulmaradt – készítettek egy összeállítást arról, hogy miként tudták megállítani az argentinok karmesterét: szabálytalankodva. Negyven valáhány szituációt vágtak be, ahol Maradonát egytől egyig felvágták, felrúgták, beleszálltak, alátettek, fellökték.
Maradona sikere az isteni tehetsége mellett egyértelműen abban rejlett, hogy ő sose akart igazán több lenni a nép egyszerű gyermekénél. Igazi tékozló fiú volt, amolyan rosszcsont és komisz legkisebb királyfi. És ezt szerette a világ, ahogy ő egyre inkább elmerült a kokain és alkohol bugyraiban. Valahol mintha eleve elrendelték volna, hogy hazájából az Argentinos Juniors, majd a Boca után – ahol egy év alatt 40 meccsen 28 gólt szerzett – egy barcelonai kitérőt követően a Napoliban kössön ki. Hét év, 188 mérkőzés és 81 gól volt a mérlege a dél-olasz városban az „Arany fiúnak”, amely becenév egész karrierjén át elkísérte.
Sose felejtem el, nem akartam elhinni, de 1996-ban – miután egy újságban is láttuk – azon kacagtunk, hogy Nápolyban olyan vallásos imádat övezi, hogy van egy olyan Maradona oltár, ahol egy fiolában őrzik az isteni Diego egy hajtincsét is.
Minden csibészsége, kihágása ellenére nem lehetett rá haragudni, népmesei figurája sokakban csodálatot keltett a Queen zenekartól Ganxsta Zolee-ig bezárólag. Akadt olyan középiskolás cimborám, akiről szinte sose lehetett leimádkozni a Maradona válogatott mezt, olyannyira nem, hogy csajozni is abban csajozott.
Nem lehetett Maradonára akkor sem neheztelni, amikor az 1994-es amerikai világbajnokságon, a Nigéria ellen 2-1-re megnyert meccset követő doppingteszten pozitív mintát produkált, mert a többek között étvágycsökkentőként alkalmazott efedrin nyomaira bukkantak a szervezetében. (Még a hosszú évek óta csodált edző, Pep Guardiola is bukott meg doppingteszten szteroiddal.)
Diego Maradona ● World Cup 1994 ● HD
The last World Cup of the greatest footballer of all time, Dieguito grasias for your joys and the love of football Goodbye D10S Maradona World Cup 1986 https...
Többet nem játszott a válogatottban, 1998-ig elfocizgatott a Boca Juniorsban, utolsó szezonjában öt meccsen vágott még két gólt.
Már a nápolyi években lehetett sejteni, hogy Maradonának nem lesz könnyű élete. Az a fajta önpusztítás, aminek az ösvényére lépett, kódolta a korai véget. S ezen az sem segít, ha az ember fél kiló kokóval bukik le a Buenos Aires-i reptéren. A drogok mellett felfüggesztettet börtönt kapott, miután otthona előtt, egy kocsi mögül újságírókra lövöldözött 1994-ben egy légpuskával, mert bevallása szerint a riporterek megsértették a magánszféráját.
Hiába próbált meg időről időre leszokni a függőségeiről, többek közt „kebel barátjánál”, Fidel Castrónál elvonón szivarozgatva, végleg sose sikerült leállnia. A neoliberálisból nagy balossá váló – s olyan vitatott dél-amerikai figurákkal, mint a venezuelai Hugo Chávez és utódja, Nicolás Maduro, vagy a bolíviai Evo Moreles, kokettáló – Maradona edzőként nem tudott olyan karriert befutni, mint tette azt játékosként. Ugyan másfél évig hazája nemzeti tizenegyét is irányíthatta, a 2010-es dél-afrikai világbajnokságon a csoportkör három – Nigéria, Dél-Korea és Görögország felett aratott – győzelme és Mexikó legyűrését követően 4-0-ra lépték le Maradona csapatát a németek, ami után olyan viharosan távozott, amilyen lobbanékony volt mindig is.
Diego Maradona Is The Greatest Player Of All Time ● Mezmerizing Goals (HD)
Subscribe for more amazing videos! Music: 1. Who We Want To Be - Tom Day 2. Escape from the Temple - Per Kilstofte 3. Instrumental Core - March Of Warriors M...
Azóta gyakran láthattuk illuminált állapotban meccset nézni, transzba esve gólnak örülni. Hol jobban volt, hol 130 kilósra hízott. Örökké küszködött a kilókkal. Nemrég jó hírek jöttek egy sikeres műtétről. És arról, hogy újra szembe száll a démonjaival. Aztán jött az arcul csapás: hirtelen szívmegállás. Diego Armando nincs többé.
A labdarúgás örökös triumvirátusának már csak egy tagja maradt velünk, Pelé. Isten hatvan évesen távozó keze, Maradona, immár Puskás Ferenccel dekázik valahol.
