Nehéz helyzetbe került az egyik legnagyobb múltú magyar futballklub, az Újpest FC, amely
utolsóként őrizte meg függetlenségét a hatalomtól. Most a kiesés és a NER között ingadozik.
Ebben a vitában nem csak a címeren megy a harc, az újpesti labdarúgás jövője van veszélyben – írta drámai hangú levelében Roderick Duchatelet, az Újpest FC belga tulajdonosa a szurkolóknak tavaly októberben. Az egyik legnagyobb múltú sportegyesület, az Újpesti Torna Egylet (UTE) és labdarúgó-szakosztályának útjai 1998-ban váltak el, de a focicsapat ezt követően is megtartotta a klub lila-fehér színét és címerét. Egészen 2017 júniusáig, amikor a tulajdonos új dizájnt álmodott.
A drukkerek szerint vécé deszkára emlékeztető új címer hatalmas felháborodást váltott ki, zeneértő ultrák fenyegető dallal igyekeztek jobb belátásra bírni Duchatelet-t, az UTE pedig jogi útra terelte az ügyet, ám a Kúria az Újpest FC-nek adott igazat. A küzdelem máig nem ért véget, a kerület, a szurkolók és az egykori anyaegyesület a hagyománytisztelet nevében továbbra is követelik a régi címer visszaállítását. Ahogy azonban az Duchatelet soraiból is érezhető, a tét jóval nagyobb a dizájn kiválasztásánál, és a klub sorsának alakulásába talán már a vitázó felek egyikének sem lesz beleszólása. A NER ugyanis szemet vetett a lila-fehér alakulatra, amely az elsőosztályú csapatok közül utolsóként őrzi függetlenségét.
A labdarúgás jelentősége az Orbán-rendszerben nehezen alulbecsülhető. Aki számít, nyakig merült a fociban, még akkor is, ha különösebben nem rajong érte. Jó példa erre Garancsi István milliárdos vállalkozó, a Mol Fehérvár FC tulajdonosa, aki a miniszterelnök jó barátjaként mentette meg annak egyik kedvenc csapatát a széthullástól. A vezető szerep természetesen a Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató irányította Ferencvárosé, de a miniszterelnök telke végében játszó Puskás Akadémia, a Seszták Miklóshoz köthető Kisvárda, a Tállai András „felügyelte” Mezőkövesd, a Deutsch Tamás-közeli MTK is a kerítésen belül van. Ahogy immár a kiesőhelyen álló Diósgyőr is, amely január elején került Leisztinger Tamás érdekeltségéből a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert luxusjachton hajóztató Szíjj László érdekkörébe. Így csak az Újpest bekebelezése várat magára, de talán már nem sokáig.
Az évek óta hullámzó teljesítményt nyújtó lila-fehér klub az elmúlt szezonban komoly mélyrepülést produkált, és idén sikerült még lejjebb helyezniük a lécet. A hét év után távozó szerb vezetőedző, Nebojsa Vignjevic helyére tavaly nyáron honfitársa, Predrag Rogan került, de mivel csodát ő sem tudott tenni, decemberben a korábban a Vasast is irányító német Michael Oenninget ültette le a kispadra a vezetőség. Eleinte vele sem javult a játék, két nagy vereséget követően – a Fradi és a Fehérvár ellen – a 109 éve az első osztályban szereplő egyesület a kieső helyre csúszott vissza. Az elmúlt fordulókban aratott győzelmeinek köszönhetően azonban feljebb kapaszkodott a tabellán. A klub kiesése morális és anyagi szempontból is súlyos következményekkel járna, és feltehetően pontot tenne a belga tulajdonos magyarországi karrierjének végére. A bennmaradás ellenben bonyolítaná a helyzetet, hiszen úgy Duchatelet máris más pozícióból tárgyalhatna.
Talán ezért is törekszik a kormánymédia a lila-fehérek verbális megsemmisítésére. A Nemzeti Sport az elmúlt hetekben cikksorozatban elemezte az Újpest gyenge szereplését, mondatról mondatra párhuzamot vonva a dicső múlt és a valóban dicstelen jelen között. Az írások üzenete egyértelmű: a pénzéhes tulajdonos csak a saját hasznát lesi, miközben lelketlen idegenlégiósokkal pakolja tele a csapatot, amely így képtelen kikecmeregni a gödörből. A biztonság kedvéért a Magyar Nemzet is beszállt a kampányba, Fricz Tamás politológus szenvedélyes írásban támadta a klub tulajdonosát. Szerinte az üzletember az olyan, már régóta nem kívánatos nyugati befektetőt testesíti meg, amelyik jellegzetesen a rendszerváltás első éveiben, „a spontán privatizációnak nevezett szabad rablás idején érkezett csapatostul Magyarországra, hogy az állami tulajdonú cégeket felvásárolja, majd vagy drága pénzért, óriási haszonnal továbbadja, vagy kivéve belőle az értékeket, odadobja ebek harmincadjára”. Fricz konklúziója, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök szavaival adott nyomatékot, kijelöli a klub jövőjét: „ez már régen nem az Újpest ügye, hanem a magyar önbecsülés és magyar nemzeti identitás ügye”.
Mindezek után inkább az a meglepő, hogy még mindig Duchatelet a tulajdonos. Az egyesület eladása ugyan már két éve folyamatosan napirenden van, az üzlet azonban eddig mindig meghiúsult. Legutóbb a hírek szerint egy amerikai–izraeli befektetőcsoport érdeklődött, ám végül ők is visszaléptek. Jurácsik Mátyás üzletember, az Újpesti Baráti Kör tagja, a klub korábbi labdarúgója az üzlettel kapcsolatban a Blikknek arról beszélt, hogy már csupán egy lépésre volt a megegyezés, amikor kiderült, hogy az Újpest FC csak bérli a Megyeri úti stadiont, ami új megvilágításba helyezte a az üzletet, és egyből nem tűnt kedvezőnek a 20 millió eurós (hétmilliárd forintos) vételár. Jurácsik szerint volt még egy zavaró tényező, méghozzá az, hogy feltűnt a színen egy NER-közeli vállalkozó, Duchatelet pedig licitálásra szólította fel a potenciális vevőket, ami végleg elvette a külföldi befektetők kedvét a vásárlástól.
A kormányközelből érkezett érdeklődő kiléte egyelőre rejtély, két éve azonban a Magyar Nemzet Garancsi Istvánt emlegette potenciális vevőként. Mivel a szabályok szerint ugyanabban a bajnoki osztályban egy személy vagy gazdasági társaság birtokában nem lehet több klub, az üzletembernek meg kellene válnia a fehérvári egyesülettől, amely a kormánylap korábbi cikke szerint így a névadó szponzor, a Mol tulajdonába kerülne. Ez a forgatókönyv, legalábbis annak első része, ma sem lenne különösebben meglepő.
A labdarúgás a hatalommal való viszony egyértelmű jelzésén túl üzleti szempontból sem elhanyagolható, hiszen a befektetőknek ezen a területen nem kell aggódniuk a piaci szabályok betartása miatt. 2011-ben vezették be Magyarországon a társaságiadó-támogatások (tao) új rendszerét, azóta a 2019-20-as idény végéig összesen 790,3 milliárd forint vándorolt a különféle sportegyesületek kasszájába. A labdarúgásra jutott a legtöbb pénz, kilenc év alatt 320,7 milliárd forint, a tao legfőbb nyertese pedig a felcsúti Puskás Akadémia lett, amely eddig összesen 34,3 milliárdnyi egykori közpénzzel gazdagodott. Az sem véletlen természetesen, hogy a támogatási rendszerben főleg NER-közeli cégek bukkannak fel, hiszen azok a vállalkozások fizetik be a legtöbb pénzt a fociba, amelyek tarolnak az állami közbeszerzéseken. Így zárul be a kör.
Az Újpest FC jövőjével kapcsolatban megkerestük a klubot, ám ott nem kívánták kommentálni az elmúlt hetek eseményeit, ha változás áll be a csapat helyzetében, tájékoztatnak, írták.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/8. számában jelent meg, február 19-én.
