Már közel 650 magyar sportoló kapta meg a koronavírus elleni védőoltást

Már közel 650 magyar sportoló kapta meg a koronavírus elleni védőoltást

Battai Sugár Katinka, Márton Anna, Pusztai Liza és Katona Renáta (b-j), a magyar női tőrcsapat tagjai örülnek, miután győztek az ukrán csapat ellen a Zarándi Csaba kard csapat világkupaversenyen a BOK Sportcsarnokban 2021. március 14-én. MTI/Illyés Tibor

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Január 29-én indult a magyar sportolók soron kívül oltása. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori közleményében hangsúlyozta, azért fordult a kormányhoz, mert az idén nyárra halasztott nyári, valamint a 2022-ben sorra kerülő téli játékokra készülő versenyzők számára a vakcina jelenthet teljes biztonságot. Ha ugyanis egy sportoló megfertőződik, veszélybe kerülhet az elmúlt évek felkészülési munkája. A MOB a sportági szövetségekkel közösen egy 868 fős listát állított össze, amely azon neveket tartalmazza, akiknek van esélye a tokiói vagy a pekingi olimpián való részvételre.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az első februári Kormányinfón azt mondta, az olimpiára készülők esetében indokoltnak látta a kormány a soron kívüli oltást, ami nagyjából 8-900 vakcinát jelent.

Közülük eddig 647 magyar sportoló kapta meg legalább egyszer az oltást, ez a szám pedig tovább növekszik – tájékoztatta most a MOB a Magyar Hangot.

Válaszukban hangsúlyozták, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) több alkalommal egyértelműen kommunikálta, hogy az olimpiai részvételnek nem feltétele a beoltottság, tehát – ahogy az olimpiai részvétel is – az oltás is önkéntes. A MOB igazodik az IOC irányelveihez, nem teszi tehát kötelezővé az olimpiára készülő sportolók beoltását.

Az egyre bizonytalanabbá váló tokiói nyári játékok miatt szorult helyzetbe került IOC az év elején közleményben jelezte, hogy örömmel vennék, ha a sportolók előnyt élveznének a nemzeti oltási programokban. Finom nyomásgyakorlásuk számos helyen eredményre vezetett, akadtak azonban sokan, akik bírálták a szervezetet. Andy Anson, a brit olimpiai bizottság (BOA) vezetője hangsúlyozta, a sportolók is egyet értenek abban, hogy a veszélyeztetettek élveznek elsőbbséget. – Előbb az idősek, a betegek, és a „frontvonalban” dolgozók kapják meg az oltást, mindenki más csak utánuk következhet.

Itthon Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora fogalmazott meg hasonló véleményt, amikor a DIGI Sport műsorában korábban arról beszélt, hogy az idős korosztály előrébb van a sportolóknál az oltási terv szerint. – Sokan kérdezik, hogy mi lenne, hogy ha a sportolókat beoltanák, és nyugodtan tudnának az olimpiára készülni, a futballválogatott Eb-re menni, a vízilabdás lányok kiharcolni az olimpiai részvételt. Én úgy vagyok vele: amikor azt látjuk, hogy idős emberek súlyosabb lefolyású betegségben szenvednek, akkor azt mondom, hogy első körben mindenképpen a kitett személyeket kell oltani – fogalmazott a rektor, aki úgy gondolta, nem lenne etikus, ha előrevennék a sportolókat.

Az alaposan felpörgetett oltási programnak köszönhetően itthon már több mint 2,6 millió ember kapta meg legalább az első vakcinát, a legtöbb országban azonban lényegesen alacsonyabb az átoltottság, így például az olimpiát rendező japánban is, ahol egyelőre a lakosságnak csupán 1 százalékát sikerült beoltani.

Ez pedig még akkor is különösen aggasztó, ha a járvány miatt külföldi szurkolók nem utazhatnak az ázsiai szigetországba az olimpiára. Mert bár nézők nem özönlenek Japánba, a sportolókkal, stábtagokkal, a különleges vendégekkel és az újságírókkal együtt így is legalább 60 ezer ember érkezik a nyári játékokra a világ minden tájáról. Ők pedig a legszigorúbb szabályok ellenére mégiscsak több tízezer helyi önkéntessel lesznek összezárva. És ha ez önmagában nem lenne elég, Japánban nemrég fedeztek fel egy új mutációt, amely sikeresen hatástalanítja a vakcinák hatását. Nem nehéz elképzelni, mi történne, ha ezt a variánst az olimpiáról hazautazó küldöttségek széthordanák a világban.

– Japán nem biztonságos hely jelenleg – fogalmazott az AP hírügynökségnek Szugaja Norio, a jokohamai Keiju Kórház vírusszakértője. A tudós szerint legalább 70 százalékos átoltottságra lenne szükség az országban ahhoz, hogy biztonságosan meg lehessen rendezni az olimpiát. Szugaja Norio hangsúlyozta, a versenyeknek otthont adó Tokió az egyik legfertőzöttebb régiója az országnak. Egy friss előrejelzés szerint pedig ráadásul éppen július végén, a játékok nyitánya idején tetőzhet a márciusban indult hullám az országban.

Nem túl kedvező előjel, hogy a március 25-én Fukusimából indult olimpiai láng útját is meg kell szakítani a járvány miatt. A váltófutásban vitt olimpiai szimbólum útja Oszakán vezetett volna keresztül, a nagyvárosban azonban a fertőzés egyre gyorsuló terjedése miatt szigorúbb korlátozásokat vezettek be, a láng így kerülőre kényszerül.

A jelenlegi tervek szerint a tokiói nyári olimpia július 23-án veszi kezdetét.