Ez több mint csoda, így kell játszani egy világbajnok ellen

Ez több mint csoda, így kell játszani egy világbajnok ellen

Fiola Attila gólja a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság F csoportjának második fordulójában játszott Magyarország-Franciaország mérkőzésen a Puskás Arénában 2021. június 19-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A magyar csapat iszonyatosan koncentráltan játszott. Egyszer számolták el magukat nagyon, abból született a franciák egyenlítő gólja. Sokan nem hitték, de Marco Rossi legénysége pontot szerzett a halálcsoportban. Az 1-1 így se volt szerencse. Kielemeztük a látottakat.

Nehéz szóhoz jutni. A magyar válogatott valami olyasmit vitt véghez a részben hazai rendezésű labdarúgó Európa-bajnokságon, amire titkon sokan vágytak: döntetlent játszottak a legutóbbi világbajnokságot megnyerő Franciaországgal. Az 1-1-es eredmény – látva a mérkőzést – ráadásul nem szerencse volt. Ugyan a franciák sok helyzetet puskáztak el, de egyetlen góljukat az egyetlen valóban komoly magyar védelmi hibának köszönhették. Arról nem beszélve, hogy a felvételek tanulsága szerint egy jogosnak tűnő büntetőtől is megfosztották a mieinket.

No, de ne rohanjunk egyből a végére, érdemes megnézni, hogyan jött össze a pontszerzés a halálcsoportban!

– Kulcsfontosságú lesz, hogy a franciák villámgyors szélsői előtti teret mennyire tudjuk majd leszűkíteni – erről beszélt Marco Rossi a mérkőzést megelőző napon. A szövetségi kapitány szerint tökéletes játékkal lehet keresnivalónk Griezmannékkal szemben. Lehet közhely, de igaz, és ami a legizgalmasabb volt, hogy a magyarok az első tíz percben bátran felvállalták a harcot. Épp a széleken tűntek sokkal lendületesebbnek és aktívabbnak. Különösen a baloldal volt kreatív, jó háromszögelésekkel adódtak lehetőségek a kiugrásra. Ugyan életveszélyes helyzetig nem jutottak el mieink, de érződött, meg akarják mutatni a telt házas Puskás Aréna magyar közönségének, hogy ha kell, mindent bele tudnak adni.

A koncentráció tényleg kulcsfontosságú, és a védelem szemmel láthatóan minden igyekezetével azon volt, hogy ne hibázzanak hátul. Egy pillanatra felmerülhetett az emberben, hogy a 33-34 fokban, az iszonyatos tempó és a feszült figyelem mellett meddig bírja ezen a hőfokon a magyar válogatott. Hogy a franciák mennyire nem gondolták, hogy a magyarok partiban lesznek velük, jól mutatta Pavard zavarodottsága, és két szabálytalansága, ami után már a 10. percben besárgult.

Az első negyedórára aztán átvették a kezdeményezést a franciák, egyre több támadást vezettek a magyar kapura, de vagy a büntetőterületen belül elakadtak, vagy mellé lőttek. Griezmann és Mbappé helyzetei jelezték, hogy nagyobb fokozatra kapcsolt a kékek. Előbbi azonban lesről sem tudott betalálni Gulácsinak. Utóbbi meg a 18. percben ajtó-ablak helyzetben egyedül fejelhetett kapura, ám szűk tíz méterről a kapu mellé bólintott. Hogy mennyire durva volt az iram, azt a beívelések, szögletek mutatták. Iszonyatos helyezkedések mentek, Kleinheisler két beadása alatt Botkát és Szalai Ádámot is rendesen megdolgozták a franciák. A hőség és a kézimunka megtette a hatását, a 25. percben le kellett cserélni a magyar csapatkapitányt, Szalai Ádámot. Nikolics Nemanja váltotta őt. Ha akadt is némi félelem, hogy a „gladiátor karmester” kiesésével kicsit megzuhanhat a csapat, ez hamar elmúlt. A magyarok csendben rakkoltak tovább a mezőnyben. A francia fölényt persze jelezte, hogy az első félóra után 62-38 volt a labdabirtoklás a javukra.

A 31. percben aztán varázsoltak a világbajnokok: Mbappé – Pavard emelése után – zseniálisan félig külsővel, félig sarokkal nyeste vissza a labdát az ötös bal sarka elől Benzema elé, aki jobbal bő tíz méterről üresen a bal alsó mellé lőtt. A Real Madrid játékosának szerencsére ellenünk sem volt szerencséje, 31 kapura tartó lövéséből, fejeséből egyetlen egyszer sem sikerült betalálnia az Eb-meccsein. Félóra után a franciák még inkább elkezdtek nyomni, már-már sokan úgy vélték, érik egy gall gól. De az mégsem akart érkezni, sőt, a magyarok ismét levegőhöz jutottak. Két perccel az első félidő rendes játékidejének vége előtt magyar kontra adódott: Sallai Roland lódult meg egy jó kiugratás után, mögötte Fiola zárkózott a támadáshoz. A helyzetből azonban még egy szöglet sem jött össze, mert Sallai épp Fiola hátára rúgta a labdát, ami kiment az alapvonalon.

Ekkor úgy tűnt, a 0-0 mindenkinek jó lesz félidőben. Az öt perc hosszabbítás láttán persze azért is fohászkodhattak sokan, hogy mi bírjuk ki gól nélkül, nehogy már pont a szünet előtt kapjunk egyet, mert az lenne valóban a legrosszabb. De újabb közhely adódott: az élet a legnagyobb rendező. És milyen igaz; ugyan nem a semmiből, de megszületett a 2020-as Európa-bajnokság első magyar gólja.

Rossi és a játékosok is több alkalommal hangsúlyozták már, olyan kvalitású ellenfelek ellen, mint Portugália, Franciaország vagy Németország, nekünk jó esetben pár lehetőségünk akadhat. Nos, a hosszabbítás második percében tényleg elérkezett egy ilyen. Nagy Ádám keresztlabdáját követően Sallai Roland – még estében, buktában is – kényszerítőzni tudott Fiolával. A Fehérvár védője pedig úgy gondolta, nekilódul: jó harminc métert futott a labdával és három védővel a nyakán sikerült betörnie a francia tizenhatoson belülre. Ekkor egy finom csipőcsellel, mintha jobbra tenné el a labdát, visszahúzta balra a súlypontját és az öt és feles sarka elöl jobbal a kapuba lőtt. Lloris kapus nem ért el a kapufáig, a labda szépen átgurult a gólvonalon, 1-0!

Szenzációsnak szenzációs volt, de aki végignézte az első félidőt, nem feltétlenül gondolta úgy, hogy a semmiből szerzett vezetést a magyar válogatott. Egyértelműen látszott, a baloldalunk kifejezetten aktív volt, a támadásaink többsége ezen az oldalon zajlott. Ehhez pedig még hozzájött, hogy a középpálya olyan szürke eminenciásai, mint Kleinheisler és Nagy Ádám, vagy épp a támadásokat segítő, egykori francia utánpótlás válogatott Nego jól támogatta a bemozgásokat. A franciák pedig nem találták magukat a pályán igazán, hiába volt túlnyomó többségében náluk a labda, a végjátékban vagy közbe szólt egy magyar láb, vagy pontatlanok voltak. Kreativitásból nem volt hiány, ám a jó befejezés szerencsére mindig hibádzott. Hogy mi fogta meg a franciákat, nem igen lehetett tudni, de ez nekünk csak jó lehet, hiszen idővel – főleg a vereséghez nem igen szokott sztárcsapatok esetében – frusztráltak, idegesek lesznek – láttunk már ilyesmit.

Ahogy az is várható volt: a franciák iszonyatosan megnyomták a második félidő első tíz percét. Az 55. percre aztán kijöttek egy kicsit a szorításból a mieink. Látszott, hogy a magyar játékosok továbbra is átlagon felül koncentráltak. A franciák apró szabálytalansággal tördelték a folyamatos játékot. Didier Deschamps az 58. percben beküldte Ousmane Dembélét, aki két perc múlva a szívrohamot hozta több százezer magyar szimpatizánsra. A szélső a jobb oldalon, jobbal Griezmann passza után 14 méterről erőből, félmagasan a bal oldali kapufát találta el. Noha úgy tűnt elsőre, Gulácsi bele tudott paskolni, a labda érintés nélkül pattant ki a lécről.

A 62. percben aztán sokan felhördülhettek: minek van videóbíró, ha nem vesznek észre – épp ezért nem is vizsgálnak – egy francia kezezést a francia tizenhatoson belül? Egy egyértelmű magyar büntetőt nem néztek meg a VAR-szobában: Kleinheisler jobboldali beadását Kimpembe jobb kézzel blokkolta. Lehet bármit mondani, de az a kéz nem volt vétlen. A dolog a néhány perccel később történtek fényébben vált igazán fájóvá.

A 65. percben egy magyar kontra után Sallai a baloldalon egy nagyot kapott az amúgy sárga lapos Pavardtól. A szabadot Sallai rúgta, akinek beívelését Lloris leszedte. Valahogy önkéntelenül rossz érzése támadt az embernek, mert túl sok magyar jött fel a pontrúgáshoz, és miközben a francia kapus gyorsan visszajátszotta a labdát, a mieink nem tudtak kellő időben visszazárkózni. Először bomlott fel ennyire az egyébként fegyelmezett hátsó alakzat, és a franciák sajnos büntettek. Három, majd négy gall támadó termett a magyar tizenhatos előtt, Mbappé jobboldali, lapos beadását Orbánnak nem sikerült kibombáznia, lyukat rúgott, így Griezmann jó hét méterről bikázott ballal a bal sarokba. 1-1.

Magyar szurkolók a labdarúgó Európa-bajnokság F csoportjának második fordulójában játszott Magyarország-Franciaország mérkőzés végén a Puskás Arénában 2021. június 19-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Ez volt az első komoly hibája a magyaroknak, és az első Orbánnak is. Ilyenkor látszik, hogy mennyire nem szabad hibázni ilyen ellenféllel szemben. Hogy azonban ne legyünk igazságtalanok: ilyen hibát nem csak a magyarok tudnak elkövetni. A csoport másik meccsén az első gólt pont egy ugyanilyen kontrából lőtték a portugálok a németeknek. (Igaz, ez sokat nem ért, mert utána jött a német henger és cikkünk megjelenésekor már 4-2-re vezettek Cristiano Ronaldóék ellen.)

A franciákat fel is pörgette a góljuk, de a szerencse a mi oldalunkra állt. A 70. percben elrendelt ivószünet megfogta az ellenfél lendületét, és azt követően a franciák hiába hoztak be olyan támadót, mint Olivier Giroud, nem tudtak mit kezdeni a magyar kapu előtt. Az idő egyre inkább a magyaroknak dolgozott, a franciák futottak a döntetlen után. Érezhetően frusztrált, egyre inkább frusztráltak lettek szövetségi kapitányostól.

A hosszabbításban már mindenki a körmét rágta, amikor jött egy szabadrúgás lehetőség a 95. percben a franciáknak. Épp a magyar gólt szerző Fiola Lemart rántotta le, de szerencsére Digne baloldali beadását Varane hat méterről, középről a bal alsó mellé fejelte. Kevés nagyobb fociörömöt élhettünk meg az ezután érkező hármas sípszó elhangzásakor.

Noha a magyarok mindössze 33 százalékban birtokolták a labdát, a franciák 652 jó passzához képest csak 330-at adtak, ám a kapura tartó lövések tekintetében mindössze eggyel maradtak el a világbajnokok mögött, akik négyszer találták el Gulácsi kapuját.

Összességében a portugálokhoz képest jelentősen javult a magyarok játéka, sokkal összeszedettebbek tudtak lenni, jobban és tulajdonképpen egészen a végéig bírták a rekkenő hőség ellenére. Hogy ez mire lesz elég június 23-án szerdán Münchenben az egy gólos franciák elleni vereségüket követően a portugálokat földbe döngölő németek ellen, kiszámíthatatlan. Mindent, amit csak tudnak meg kell tenniük, és akkor nem lesz okuk a szégyenre. A franciák ellen a magyar válogatott megmutatta, hogy csapatként képesek ilyen zseniális bravúrra, mert ez mindenképp annak számít. Ám nem a semmiből jött, tudatos munka eredménye. És az sem csoda, hogy a meccs embere az UEFA szerint ezúttal a mezőnyben iszonyatosat dolgozó, 84. percben lecserélt Kleinheisler László lett.

Kleinheisler László és a francia Adrien Rabiot a Magyarország-Franciaország mérkőzésen a Puskás Arénában 2021. június 19-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A magyar csapat iszonyatosan koncentráltan játszott, és ennek az lett az eredménye, hogy Marco Rossi legénysége pontot szerzett a halálcsoportban. Másképp nem is zárhatjuk le a látottakat, mint hogy bravó!

Európa-bajnokság, csoportkör, 2. forduló, F csoport:
Budapest, Puskás Aréna, 55 998 néző, v.: Michael Oliver (angol)

Magyarország-Franciaország 1-1 (1-0)
Gólszerzők: Fiola (45+2.), illetve Griezmann (66.)
Sárga lap: Botka (52.), illetve Pavard (10.)

Magyarország: Gulácsi - Botka, Orbán, Szalai A. - Nagy Á. - Nego, Kleinheisler (Lovrencsics, 84.), Schäfer (Cseri, 75.), Fiola - Szalai Á. (Nikolics, 26.), Sallai.

Franciaország: Lloris - Pavard, Varane, Kimpembe, Digne - Kanté, Pogba (Tolisso, 76.), Rabiot (Dembélé, 57.; Lemar, 87.) - Griezmann, Benzema (Giroud, 76.), Mbappé.